Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-11-26 / 181. szám

2004. NOVEMBER 26. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 ■ Utazás a Marsra rekordidő alatt HAJTÓS ÚJ MŰVEK Uj rakétahajtóművet fejlesztenek a Washington Egyetemen, amely drámaian lerövidítheti a Mars-utazás időtartamát, sót kulcsfontosságú lépés lebet ahhoz, bogy az emberiség megvesse lábát a Naprendszer távoli vidékein is. November 23. Az űrkutatásban je­lenleg alkalmazott rakétameghajtás már több mint ötven éves technológián ala­pul. A kémiai hajtóművek mellett csu­pán az utóbbi időszakban jelentek meg alternatív meghajtási lehetőségek, mint például az ionhajtómű, ám a vezető sze­rep még mindig az űrkorszakot meg­nyitó szilárd és folyékony üzemanyagú rakétáké. Az eddig jól bevált technoló­giának azonban nagy hátránya van: nem elég gyors a bolygóközi tér átszelé- séhez. A jelenleg tervezés alatt álló Mars-ex­pedíció legrövidebb időtartama két és fél év, amelyből csupán egy év lenne az ope­ratív munka, az utazás időtartama opti­mális esetben is egy-másfél év oda-visz- sza. Ennyi időt még senki sem töltött el a világűrben, ráadásul a vörös bolygó ah­hoz is túl messze van, hogy baj esetén a földi irányítóközpontból azonnali segít­séget tudjanak nyújtani a szakemberek. A NASA nemrégiben pályázatot hir­detett alternatív rakétameghajtási tech­nológiák kifejlesztésére. A beérkezett ötletek közül tizenkettőt választottak ki. Az elkövetkezendő hat hónap során azt mérik fel, kivitelezhető-e egyáltalán a technológia kifejlesztése. Azokat az el­képzeléseket, amelyek a féléves előké­szítő szakasz után megvalósíthatónak tűnnek, további két évig támogatja a NASA. Az egyik lehetséges befutó a Washing­ton egyetem kutatócsoportja, ahol egy plazmavitorláson dolgoznak. Elképzelé­sük szerint egy világűrbe telepített űrál­lomás ionizált részecskenyalábot bocsá­tana ki, amely az űrhajóra telepített "ve­vővel" lépne kölcsönhatásba. Mintha egy tengeren úszó vitorlás vásznaiba kapna bele a szél: a fellépő elektromág­neses erők révén a plazmasugár a Nap­rendszer távoli vidékeire röpítheti az űrhajót. A kutatást vezető professzor, Robert Winglee becslései szerint egy 32 méter átmérőjű állomás akár 11,7 kilométeres másodpercenkénti sebességre is képes lenne felgyorsítani egy űrhajót, ami azt jelentené, hogy egy óra alatt 40 000 ki­lométert tenne meg, azaz a Föld-Hold távolság több mint egytizedét. Ilyen gyorsasággal 76 nap alatt jutna el a Marsra, ám a kutatók szerint ennél na­gyobb sebesség is elérhető, amelynek segítségével akár három hónap alatt megtehető lenne a Mars-Föld távolság, oda-vissza. A felgyorsult űrhajót egy a Mars közelébe telepített másik plazma- sugár-forrás lassítaná le. Winglee szerint az elektromágneses kölcsönhatással működő plazmameghaj­tású űrjárművek hamarosan a Naprend­szer távoli vidékeire is eljuttathatják majd az emberiséget. Ahhoz, hogy az egész Naprendszert bejárhassuk, a boly­górendszer több pontjára kellene ilyen állomásokat telepíteni. A szakemberek szerint ez nem jelent akadályt, hiszen a NASA több űrszondát is indít különbö­ző bolygókhoz, amelyek magukkal vi­hetnék a plazmasugár-forrásokat. így például a Jupiter közelébe érve csupán kiraknák terhüket, majd zavartalanul folytathatnák kutatómunkájukat. Ezek az állomások a Naprendszer belső vidékein a napsugárzás energiáját csapolnák meg az ioncsóva előállítására, az óriásbolygók távoli vidékein azonban nukleáris energiát használnának. Winglee és munkatársai szerint a tech­nológia akár öt éven belül rendelkezé­sünkre állhat, igaz, hogy az ilyen állo­mások telepítése több milliárd dollár befekte­tést igényelne. Az elektromágneses kölcsönhatáson alapuló plazmasugár ötlete nem most merült fel először: ugyanez a kutatócsoport dolgozott már egy ha­sonló plazmameghajtá­son. Ezen elképzelés szerint egy plazmabu­borékot generálnának az űrhajó köré, amelyet a napszél részecskéi hajta­nának előre, elektro­mágneses kölcsönhatás­ba lépve a plazmabubo­rékkal. A jelenlegi fej­lesztés csupán annyiban különbözik et­től, hogy a napszél hatását egy erőteljes, meghatározott irányba kibocsátott ion­sugárral helyettesítik, amely lehetővé teszi a pontosabb és megbízhatóbb irá­nyítást. ■ Mégsem a folyadékkristályos kijelzőké a jövő? AKÉPCSÓ VISSZATÉR A vékony kijelzők tömeges megjelenésekor még úgy tűnt, hogy a folyadékkristály és a plazma hamarosan kiszorítja a piacról a katódsugárcsövet, amitől a mai tévék olyan elviselhetetlenül nagyok, de a múlt század elején kifejlesztett technológiának sikerült megújulnia. Jövőre megjelenik a szupervékony katódsugárcső, amely állítólag olcsóbb és szebb, mint a konkurens megoldások. November 21. A régi katódsugárcsö­ves technológia nem túl népszerű; bár ol­csó, és a képminősége szinte utánozha­tatlan, az emberek többsége vékony led vagy plazmatévére vágyik. A képcsöves tévék gyártói azonban jövőre megpró­bálják (méretben) utolérni a konkurenci­át, és a jelenleginél jóval karcsúbb kép­csöves modelleket mutatnak be. Az LG és a Philips közös kijelző­gyártó részlege - amely egyébként azért jött létre, hogy a világ második legna­gyobb led-gyártója legyen - korlátozott számban már most is készít lapos tévék­be szánt képcsöveket, és új készülékeik jövőre a boltok polcaira kerülnek. Siegfried Trinker, a vállalat igazgatója el­mondta, hogy ezek a tévék először drá­gábbak lesznek a többi katódsugárcsö­vesnél, de az árak hamar lecsökkennek. A Samsung Electronics harminc inch átmérőjű képcsöves tévéje tizenhat inch vastag, tehát jóval nagyobb, mint egy led tévé, viszont nagyjából akkora, mint a la­pos tévékhez használt állványok. Magya­rán nem foglal el nagyobb helyet a nap­paliban, mint kisebb vetélytársai. A most gyártott tévék kilencven szá­zalékában még hatalmas katódsugárcső dolgozik, de a képcsöves tévéken meg­gazdagodott vállalatok is felismerték, hogy a továbbiakban nincs nagy esélyük a növekedésre. Néhány nagy gyártó már teljesen kivonult erről a piacról, hogy minden erejével az új technológiára kon­centrálhasson. Bár a lapos kijelzők még csak a piac öt százalékát szerezték meg, a hatalmas haszonkulcs nagyon vonzza a gyártókat. Az új képernyők elsősorban vékony­ságukkal és hatalmas képátlójukkal hív­ták fel magukra a vásárlók figyelmét, és jövőre ezeket az extrákat már azok is megkaphatják, akiknek nem telik plaz­ma- vagy led kijelzőre, hiszen a lapos képcsöves tévé ezeknél jóval olcsóbb lesz. A katódsugárcsövet nem könnyű le­rázni, és még négy év múlva is a piac het­ven százalékáért lesz felelős, mondta el a Cnetnek Riddhi Patel, az iSupply piac­kutató szakértője. Előrejelzései szerint az led részesedése 2008-ban már tizennyolc százalék lesz, miközben a televíziók piaca évi 168 millió darabról körülbelül két­százmillióra nő. Röviden szét a kémcsövet. A korábbi csúcstartó, a fluor-szulfonsav például annyira korrozív, hogy pillanatok alatt keresztülrágja magát bármilyen vastag üvegfalon. A karborán- savval a kutatók közelebbről tanulmányoz­hatnak egyes nehezen megfogható anyago­kat. Reed és munkatársai például vele akar­ják "savasítani" a finoman szólva reakció­képtelen nemesgázt, a xenont - csupán azért, mert ezt még senki sem próbálta. Illegális szoftvert használt a Microsoft? A kalózmásolás elleni küzdelem élharcosa, az amerikai Microsoft egyes jelek szerint idegen szoftver illegális másolatát használ­ta. A német tecchannel híroldal beszámoló­ja szerint a szoftvercéget az XP operációs rendszer egyik speciális kiegészítőjének ze­nei fájljai leplezik le. A kérdéses WAV- fájlok a Windows Media Player Tour be­mutatkozó alkalmazás zenei aláfestésére szolgálnak. Ha az eredeti program, illetve médialejátszó helyett szövegként nyitjuk meg a 80-360 KB közötti méretű fájlokat (például a Jegyzettömb alkalmazással), a legvégükön a "L1STB INFOICRD 2000- 04-06IENG DeepzOne ISFT Sound Forge 4.5" aláírás tűnik fel. A Sound Forge WAV, MP3-, AIFF- és más zenei formátumú fáj­lok létrehozására szolgál. Az eredeti gy ártó, a Sonic immár a Sony konszern tulajdoná­ban van. Csodás gyógyulás őssejtekkel Agyvérzés következtében féloldalára meg­bénult és meg is némult egy 54 éves brazí­liai asszony, de miután agyába beültették saját őssejtjeit, újra járni és beszélni tudott - jelentették be Rio de Janeiróban, ahol elő­ször próbálkoztak meg ezzel a gyógyító el­járással. Dr. Hans Fernando Dohman, a brazil nagyváros szívkórházának igazgatója óva intett attól, hogy a világon egyedülálló esetből általános következtetéseket vonja­nak le, de annak a véleményének adott han­got, hogy az legalább "a kezelés kutatásá­ban" új fejezetet nyitott. A jövőben 14 má­sik személyen próbálkoznak ilyen kezelés­sel. Az őssejteket a beteg medencéjének csontvelejéből nyerték, és öt nappal az agy­vérzés után injekciózták be a páciens agyá­ba egy katéter segítségével. A katétert a nő egyik combi artériáján keresztül vezették be, az őssejteket azonban csak az agyi kö­zépső artériában bocsátották szabadon, ott, ahol általában bekövetkezik az agyvérzés. Az őssejtek 17 nap alatt képesnek bizonyul­tak új vérerek kialakítására, ily módon ja­vult az agy szóban forgó részének vér-, oxi­gén és glukózellátása, és ez hozzájárult az idegsejtek regenerálásához. A Nokia bemutatta első IPv6 TELEFONJÁT Az új technológia segítségével a mobilok akkor is kapcsolatban maradhatnak a szerverekkel, ha menet közben más hálóza­tra állnak át. A finn gyártó vállalat Hongkongban a 3G World konferencián bemutatta, amint az IPv6-os készülék valósidejű online videolejátszás közben egyik CDMA hálózatról egy másikra vál­tott át. Az elterjedt IPv4 protokollt felváltó IPv6 segítségével mindegyik mobil saját IP címmel rendelkezhet, és folyamatosan az internetre csatlakozhatnak. ____________ik______:____ Plazmaűrhajó: vitorlázna az űrben «sár gBMBB.y "m m I LCD-tévé: átmeneti állapot? t%® ...............................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom