Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-26 / 181. szám
2004. NOVEMBER 26. Kárpát M Kárpátalja: gyászünnepség Szolyván NEM FELEJTENEK Szolyván gyászünnepségre került sor, amelyen felavatták az 1944-ben a sztálinisták által elhurcolt áldozatok nevét tartalmazó márvány táblákat. Kárpátalja valameny- nyi szegletéből összesereglő emlékezők először annál az emlékműnél álltak meg, amelyet egy ismeretlen honfoglaló harcos földi maradványai fölött emelt az utókor. November 21. Az egykori szolyvai gyűjtőtábor helyén kialakított emlékparkban nemrég felállított tíz hatalmas márványtáblán azoknak az áldozatoknak a neve olvasható, akiket 1944. novemberében a sztálinisták elhurcoltak, így, együtt látva a neveket, döbbenünk rá, hogy mily nagy a veszteséglista: 127 kárpátaljai településről 5654 név az ismert áldozatok névsora. S a lista korántsem teljes. Újabb nevek a kutatások során azonban még ismertté válhatnak, közben hunytak el. Ily módon a szolyva emlékpark az a hely, ahol gyertyát, mécsest gyújtva emlékezhetnek azok is, akiknek szeretteik ismeretlen helyen nyugosznak. A szolyvai emlékparkban összegyűlt több száz zarándokot Dupka György, a MÉKK elnöke köszöntötte. Krón Melinda, ungvári diáklány elénekelte a Siratóéneket. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékpark-bizottság elnöke köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájárulbudapesti nagykövetének és Szili Katalinnak, a Magyar Országgyűlés elnökének a gyászünnepség résztvevőihez írott levelét. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszédében azokra az ezrekre emlékezett, akik a vörös diktatúra áldozataivá váltak. A szónok hangsúlyozta: nemcsak a lágerekbe elhurcolt férfiak estek áldozatul, az otthon maradottak, a megcsonkított, családfő nélkül maradt családok ugyanolyan áldozatoknak tekinthetők, mint a haláltáborok pusztulásra ítélt foglyai. A hatvan évvel ezelőtti események arra figyelmeztetnek, hogy az emberi élet és a nemzet sorsa mennyire törékeny, hogy mily nagy a mai nemzedékek egymásrautaltsága és felelőssége. Revák István, a megyei állami közigazgatás elnökének első helyettese felolvasta Ivan Rizaknak, a megye kormányzójának a megemléke- zőkhöz írott levelét. Kizman Zoltán, a kárpátaljai német, Fülöp Lajos a ruszin szövetség nevében emlékezett az elhur- coltakra. A hatvan évvel ezelőtti borzalmakat elevenítette fel két túlélő: a benei Horváth László és az ungvári Majorosi Béla. Gajdos István parlamenti képviselő beszédében arra emlékeztetett, hogy az ártatlan áldozatok rehabilitációja még mindig nem történt meg. Elmondta, hogy szakemberek bevonásával elkészült az a történelmi tanúsítvány, amely dokumentumokkal igazolja, hogy hatvan évvel ezelőtt valóban megtörtént a kárpátaljai magyarokkal ez a tragédia. A képviselő beszámolt róla, hogy folyamatban van a rehabilitációs törvény kidolgozása, s ez 2006-ban elfogadásra kerülhet. Ivaskovics József, Varga Katalin, valamint Kelnik Lajos túlélő megzenésített lágerverseket adott elő. Ezután ökumenikus gyászistentiszteletre került sor. A koszorúzás alatt a beregszászi, a técsői és a beregdédai nyugdíjasklubok kórusai az alkalomhoz illő énekeket adtak elő. egyre kevesebb a remény, hogy megta- tak a tizenöt évvel ezelőtt, 1989-ben lét- láljuk azoknak a nyughelyét, akik példá- rehozott emlékpark fejlesztéséhez. Tóth ul a sokszor heteken át tartó vonatozás Mihály felolvasta Jurij Muska, Ukrajna Zentán tartották meg a Ul. Vajdasági Magyar Diákköri Konferenciát TUDOMÁNYOS VAJDASÁG Zenta három napra az ifjúsági tudományosság közép-európai műhelyévé alakult. A Tisza-parti városban, a 111. Vajdasági Magyar Diákköri Konferencia keretében, több mint 80 egyetemista mutatta be munkáját, kutatási eredményeit. November 22. A konferencia szervezőinek célja, a korábbi hasonló rendezvényekkel összhangban, hogy folyamatos tudományos fórumot teremtve serkentsék a fiatal vajdasági kutatók munkáját, ösztönözve a kiváló egyetemi hallgatók tudományos igényű, innovatív tevékenységét, hogy hozzájáruljanak a fiatal tehetségek érvényesüléséhez, és a vajdasági magyar tudományos közélet fellendítéséhez. A résztvevők és vendégek péntek este érkeztek Zentára, ahol a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium kollégiumában szállásolták el őket. Az egyetemisták első este hangverseny, képkiállítás és irodalmi folyóirat bemutatója közül választhattak. Szombaton délelőtt a Városháza nagytermében, ünnepélyes keretek között, a megnyitóval és a plenáris előadásokkal kezdte meg munkáját a III. Vajdasági Magyar Diákköri Konferencia. A tehetséggondozó gimnáziumban egész napon át több szekcióban folyt a munka, majd a városháza nagytermében az esti fogadás előtt következett a nyilvános értékelés. Dr. Gaál Ferenc, a diákköri konferencia egyik fő mozgatója kérte az egyetemistákat, hogy a jövőben dolgozataik kivonatait időben és a kívánt formában juttassák el a konferencia szervezőihez. Javasolta, hogy a következő konferencia szervezői között több legyen a diák, mivel az ő konferenciájuk, nagyobb terhet vegyenek a vállukra a vajdasági tudományosság érdekében. El kell gondolkodniuk, hogy ha a lehetőség megengedi, meg kell szervezni egy vajdasági magyar tudományos konferenciát, amelynek lenne egy hallgatói része is. A III. Vajdasági Magyar Diákköri Konferencia mindenese, fő szervezője dr. Csányi Erzsébet a szervezési nehézségekről is szólt:— A konferencia szervezésileg túlnőtte a kereteit, ha ilyen szinten marad, nehezen tudunk vele megbirkózni. Összesen 82 résztvevője volt a konferenciának, a vajdasági karokról 50, Magyarországról 9, valamint 3 szlovákiai és 1 romániai diák hozta el munkáját Zentára, ahol házigazdáink igazán kitettek magukért és gazdag kísérőprogrammal vártak bennünket. Jövőre ismét Szabadkán, az első konferencia helyszínén lesz a IV. Diákköri Konferencia. Idén a szervezést nemcsak a munkaerő háttérhiánya, hanem az Illyés Közalapítvány támogatásának az elmaradása is hátráltatta, sok energia és munka veszett kárba. Ha a vajdasági magyar tudományosság jövőjét szeretnénk egyengetni, akkor a Magyar Nemzeti Tanácsnak kellene állandó pénzforrást találnia a támogatáshoz. A Vajdasági Magyar Diákköri Konferencia bizonyította létjogosultságát, jó volna, ha nem kellene minden évben bizonygatni a dolog fontosságát és társadalmi hasznosságát! MAGYAR SZÓ —A HÍD 9 Röviden lentősen bővülhetnek a közhasznú befizetések és adományok, illetve az ezekkel azonos összegű költségvetési támogatás révén, melyre a kormány törvényi kötelezettséget vállal. Ennek fényében minden alapot nélkülöznek azok a sajtóhíradások, melyek szerint csupán a jelenlegi támogatások átcsoportosításáról lenne szó. A magyar nemzetpolitika fontos elemét képező szülőföld-alap a határon túli honfitársainknak nyújtott támogatásokkal elő kívánja segíteni a szülőföldön való boldogulást. Az alap forrásai hozzájárulnak ahhoz, hogy' közösen tudjuk lebontani a magyart magyartól elválasztó határokat. Kányádi kapta az idh Maecenas-díjat November 23. Maradandó költői életművéért, mély humánumáért, az összmagyarság nemzettudatának erősítéséért, az örök és egyetemes emberi értékek melletti példamutató elkötelezettségéért ítélték Kányádi Sándornak az idei Maecenas-díjat. Az elismerés átadása alkalmából Kányádi Sándort Szántó György Tibor, a Maecenas Kiadó igazgatója, a Maecenas-díj Bizottság titkára köszöntötte. Kányádi Sándor 1929-ben született Nagygalambfalván. 1950-től publikál, sokat dolgozott gyermeklapoknál. Drámai hangoltságú versekben adott számot arról, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Az 1989- es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben. A Maecenas-díjat évente ítélik oda. Maecenas-díjban részesült többek között Kocsis Zoltán zongoraművész, zeneszerző, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke és Moldova György' író. Uniós segítséget vár Szlovákia A TÁTRAI PUSZTÍTÁS MIATT November 23. Szlovákia az Európai Uniótól is rendkívüli segítséget vár a tátrai természeti katasztrófa következményeinek enyhítéséhez. A szombat hajnali, 150-170 kilométeres sebességű orkán húszezer hektárnyi területen pusztította el az erdőket. Gaspa- rovics szlovák elnök szerint a katasztrófa éghajlati következményei egész Közép-Euró- pát érintik majd. Több millió köbméter fenyőfa dőlt ki, és vélhetően sok erdei vad sem élte túl a pusztítást. A károk elhárításához a katonaságot is bevetették. Az erdőket újra kell telepíteni, de szakemberek szerint a Ma- gas-Tátra megszokott arculatát csak száz év múlva nyeri vissza. Magyar-román különbizottság vizsgálja Verespatak ügyét November 23. Különbizottság tanulmányozza mostantól a verespataki aranybánya környezetromboló hatását. A magyarromán környezetvédelmi vegyesbizottság megállapodott arról, hogy Magyarország és Románia ad hoc szakbizottságot hoz létre egy' hónapon belül annak érdekében, hogy a Maros és a Tisza vízgyűjtő térségében a potenciális környezeti veszélyforrásokat felmérje. A testület kiemelt feladata lesz a verespataki aranybánya projekt lehetséges hatásainak vizsgálata.
