Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-12 / 179. szám
2004. NOVEMBER 12. A4 OEAIK MAGYAR SZÓ —A HÍD il Kibontakozás Nagy Abrahám . .. . .... A huzamos ideig tartó kikapcsolódás a munkából nem tesz jót senkinek, főleg az olyannak, aki nincsen hozzászokva a lóf- ráláshoz, az idő elfecsérléséhez. Az olyanból súlyos lelki depressziót vált ki. Velem is nagyjából ez történt. Hetek, hónapok mentek kárba, az odahaza eltervezettekből nem tudtam semmit nyélbeütni. A nyelv egy ideig komoly nehézséget jelentett, de lassan egyenesbe jöttem vele. Már kezdtem restelleni magam rokonaimtól, hogy ennyire élhetetlen vagyok, velük tartatom el magam. Aztán egy nap fordult a kocka, elhatároztam, hogy szakítok ezzel az életmóddal, munka után nézek. A New York-i West Side-on az egyik Employment Agency-nél kitöltöttem a kérdőívet. Viszem, hogy beadjam, akkor ért a meglepetés: csak akkor veszik át, ha előbb kifizetem az illetéket. Nem volt elég pénz nálam, a szálláshelyemre kellett visszaszaladjak, hogy kölcsönt kérjek a rokonoktól. Most már minden ment simán: a kopasz fejű, pókhasú ügynök jó ideig matatott a kartotékai közt, húzgálta a fiókokat, majd székestül felém fordult. „- Ért-e valamit a kutyákhoz, mert ha igen, jó állást tudok felajánlani?” „- Odahaz kutyafarmunk volt, magyar pulikat meg juhászkutyákat tenyésztettünk, adtuk el a hegyi juhászoknak, vagyis a kutyákból éltünk.” - mondtam. Persze mindez kitalált mese volt, de emberünk elhitte, mindjárt felhívta a kutya- tulajdonost, közölte vele, hogy „befutott” az akire számított, egy valóságos kutyaszakértő. Másnap interjún fogadott a gazda. A címes a pontos útleírásnak köszönhetően nem volt nehéz megtalálni. A közúti forgalomból kieső csendes lakónegyedet hatalmas platánok árnyékolták, egy-egy telek golípálya nagyságúnak tűnt. Az úttól bennebb épült kastélyok, villák térségében gondozott angol-kert, temérdek virág, színes cserjék árasztották fényüket a reggeli napsütésben. A vörös homokkal leszórt kerti sétányok mentén az anti- világ görög mellszobrai díszelegtek. Pala cseréppel fedett több ablakos téglaépülethez kanyarodott fel az út. Csengetésre, pár perces várakozás után megnyílt a vaspántokkal ellátott nehéz tölgyfa ajtó. Elsőnek jövendőbeli foglalkozásom „alanya” a német vadászkutya jelentkezett, barátságos farkcsóválással jött volna hozzám. A kutyákhoz gyermekkoromból visszamaradt rossz előítéleteim vannak, megszeppenve sompolyogtam el az ajtótól. Akkor tűnt fel a küszöbön a ház asz- szonya. „- Ne féljen, nem bántja, olyan szelíd akár egy ma született bárány”, de azért kezét a kutya nyakörvén tartotta, a biztonság kedvéért. Kissé megnyugodtam. Mosolyt erőltettem az arcomra. Magas növésű nyúlánk idős nő volt bokáig érő sötét köntösben, a fejét bóbitás kis kalap. Az arca megnyerő volt, barátságosnak tűnt. Fátyolos kék szemében az elröppent évek árnyéka pihent. A hallban Tiger elvégezte rajtam a szaglászást, percek alatt barátjává avatott. Mi állatszeretők vagyunk, szegény férjem amíg élt, két-három kutyánk is volt. A kutya, mintha csak megérezte volna, miről beszélünk, a gazdájához dörgölő- dött, hízelegve simult hozzá, az meg a feje búbját kezdte vakargatni. - Ez itt az ő szobája, napközben leginkább itt tartózkodik, ami nem azt jelent, hogy korlátozottak mozgási lehetőségei. Szó sincs róla. Az egész házban jöhet, mehet, sorompók nincsenek amik útját állnák. Miközben magyarázott egy-egy pillantást vetett rám, meggyőződjék felfogom- e, amit mond. Mindenben igazat adtam neki. Tiger szobájában más bútordarab nem volt csak egy szófa, s egy nagy képernyős televízió. Részletesen bevezetett a kutya napi programjába: hányszor adjak neki enni, hányszor sétáltassam meg a nap folyamán, hogyan bánjak vele, hogy meg ne sértsem. Az előírt programban sport és művelődési órák is szerepeltek. Égy magammal hozott füzetecskében gondosan jegyezgettem, hogy el ne felejtsek valamit és közben állandóan az járt a fejemben, hogy az otthoni és itteni kutyák életmódja közt milyen óriási a különbség, az amerikai kutyákat milyen magas státusz illeti meg. „- napközben labdázzon sokat vele, de azért tartson mértéket, ki ne fárassza nagyon. Este, vacsora után kapcsolja be a tévét, Tiger szeret televíziózni (!). - Ha fel van készülve rá, akár holnap szolgálatba állhat.” Felvett. Korábban egy másik interjú csőddel járt, ezért most okom volt rá, hogy örüljek. Éreztem, amint halántékomon felenged a nyomás, az izgalmak alábbhagynak, korábbi számításaimat új fény pásztázza be. Lassan kezdtem visszanyerni önbizalmamat. A kaszárnyái fegyelemhez hasonló életmód, nem kedvetleníteti el, jelenemet a jövő kilátásainak kikristályosodásában véltem látni, ez sugárzott erőt belém. Mrs. W. részéről sok jóindulatot tapasztaltam, nemegyszer magán életem felől érdeklődött, segítséget ajánlott fel. Megtudtam én is róla egyes s mást; férje a New York-i tőzsdén szerezte a pénzt, abból gazdagodott meg. A befektetések legtöbbször eredménnyel jártak. Az öreg úrnak volt egy hobby-ja is, antik tárgyakat gyűjtött, közülük többet akción értékesített. A három kocsiférőhelyes garázs teli volt egymás hegyén-hátán heverő ócskasággal. Sok volt köztük a régi olaj- festmény, egyrészük annyira kiszáradt, megrepedezett, hogy teljesen értéktelenné vált. Egyet sokszor nézegettem, szóltam is a Madame-nek, ha megengedi kijavítom. „ - Ön ért a restauráláshoz?” - tágranyílt szemmel nézett rám. „- Ha nem is sokat, de valamicskét.” - mondtam. „- Nem bánom próbálja meg. Ha nem sikerül nem kell félnie, hogy valaki leharapja a fülét.” Tejesen kívülálló nem voltam, otthon egy barátom foglalkozott régi festmények kijavításával, tőle ellestem egyet s mást. A Broadway-n találtam egy üzletet, ahol a festészethez szükséges felszerelést árultak. Megvettem egy kézikönyvet is: Bevezetés a festmények restaurálásába. Esténként böngésztem, tanulmányoztam és amikor némi jártasságra tettem szert, hozzáláttam az egyik kép kijavításához. Csak akkor láttam, hogy ez a mesterség milyen sok türelmet, időt vesz igénybe, művészi inspirációt. Az előírt eljárásnak megfelelően ecsettel letisztítottam az idők folyamán rárakodott szennyet, megkövesedett szurkot a festmény felszínéről. A palettán kikevertem a színeket és a repedéseket, töréseket rendre kijavítottam. A megfelelő színárnyalat eltalálása nagyon igénybe vette türelmemet, de végülis sikerrel jártam. Napokba került míg az illanó olajok a festményt „kiásták” a sírból, visszanyerték eredeti kisugárzásukat. Amikor megmuMikes Balázs Csókolni vagy temetni Szeretnék élni a mának, papnak lenni vagv poétának... szerelemmel szeretni: csókolni, marni vagv temetni. Szeretnék élni a jövőnek - amikor friss virágok nőnek -, a szerelmet szeretni ... csókolni, marni vagy temetni. Jaj, de visszahúz a múltam, mikor még csak tanultam szerelemmel szeretni: csókolni, marni ... vagv temetni. tattam Mrs. W.-nek, nem akart hinni a szemének. Megengedte, hogy a garázs egyik szögletét műteremnek rendezzem be és ott végezzem a restaurálást. A kijavított képekből többet szobájában a falra akasztott. Rokonai egymás után hozták régi festményeiket hozzá restaurálásra. Pénzt soha nem akartam elfogadni tőlük, de ők a borítékba csúsztatott honoráriumot az asztalomon hagyták. A legtöbbet érő jutalom számomra mégis az volt, hogy Mrs. W. ezentúl nem keresztnevemen szólított, hanem a „művész úr” névvel tisztelt meg. Zsigmond Aranka 1948-ban Erdélyben, Nagybaconban született. Tanulmányait a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumban végezte. Kolozsváron 1973-ban szerzett diplomát a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem textilszakán. Kinevezését Székelyudvarhelyre kapta, itt tanított a Művészeti Iskolában rajzot és festészetet, a Tanítóképzőben rajz- módszertant. Tagja volt a Hargita Megyei Művészeti Egyesületnek. 1985-ben Magyarországra, Székesfehérvárra települt. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Több mint ötven kiállítást rendezett. Fali kárpitszövéssel és restaurásással, valamint grafikával és festészettel foglalkozik. Portréfilmjét 2003-ban mutatta be a new yorki Magyar Televízió az 56-os csatornán. Jelenleg New Yorkban tartózkodik. Adatai megtalálhatóak a Magyar Alkotóművészek Országos Lexikonában. Újságunk montázs-sorozatát közli.
