Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-12 / 179. szám
14 MAGYAR SZÓ-AHÍD TUDOMÁNY 2004. NOVEMBER 12. Rákos sejtek meggyógyítása génmanipulációval MANIPULÁLT ELEMEK ígéretes kísérletek során sikerült úgy módosítani egy rákot okozó génváltozatot, bogy a kórós tumorsejtek normális állapotba tértek vissza, a daganatok pedig egy hónap leforgása alatt eltűntek az állatok májából. Röviden Beindult Európa leggyorsabb SZUPERSZÁMÍTÓGÉPE Spanyolországban beindították Európa leggyorsabb szuperszámítógépét. A "ÁlareNostrum" jelenlegi formájában másodpercenként 20,5 billió számítási műveletet (20,5 Teraflops) képes elvégezni, közölte a Linux-alapú gépet készítő IBM a madridi bemutatón. Végső kiépítettségében a 160 négyzetméteres területet elfoglaló MareNostrum a jelenlegi 3564 helyett 4564 processzort kap majd. A barcelonai műszaki egyetemen a szuperszámítógépen jövő tavasztól az örökítőanyag vizsgálatában, a klímaváltozás következményeinek felmérésében és új gyógyszerek kifejlesztésében kap szerepet. A MareNostrum számítási teljesítményével előkelő helyre kerülhet a világ leggyorsabb szuperszámítógépeit összefogó Top 500-as listán, amelyet a jövő héten hoznak nyilvánosságra. Az évente kétszer összeállított toplistát második éve vezeti a japán NEC konszern Earth Simulator nevű gépe, amely a yokohamai földrajztudományi intézet toronyházából három szintet foglal el, és számítási teljesítménye 35,86 Teraflops. NÓI PARANCSNOKA LESZ A DlSCOVERYNEK Az amerikai űrkutatási illetékesek hosszas töprengés után döntöttek: a tavasz végén felújítják az űrsiklók repülését, amelyet azt követően állítottak le, hogy tavaly februárban felrobbant a Columbia hét űrhajós életét kioltva. Az amerikai űrkutatás hivatal, a NASA internetes honlapja szerint a történelmi küldetés parancsnoka eg)r nő lesz, mégpedig a 48 éves Eileen Collins, aki eddig az egyetlen női űrsiklóparancsnok. Collins egy kislány édesanyja, és eddig háromszor járt a világűrben. 1995-ben ugyancsak a Discovery fedélzetén - az első női űrrepülőgép-pilótaként - a Mir orosz űrállomást közelítette meg hajójával néhány méterre. Két esztendővel később az Atlantis pilótája volt, ez az űrsikló már ki is kötött Miren. A kövtkező indítást a május 12. és június 3. közötti időszakban hajtják végre. Eredetileg a startot márciusra tervezték, de az idei hurrikánszezon alaposan megtépázta a Floridában lévő Cape Canaveral-i űrközpontot is, ahonnan az űrsiklókat indítják. Először ítéltek EL SPAMELÓKET Az Egyesült Államokban megszületett az első olyan bírósági ítélet, amelyben spamelőket marasztalnak el. Az elítéltek börtönbüntetést és pénzbírságot is kaptak azért, mert több millió kéretlen és azonosíthatatlan eredetű emailt küldtek az AOL ügyfeleinek. A harminc éves Jeremy James kilenc éves börtönbüntetést kapott, a huszonnyolc éves Jessica De Grootnak 7500 after dollár pénzbírságot kell befizetnie. Vulkánkitörés IZLANDON Vulkánkitörés hozta újra mozgásba Izland geológiáját: óta az 1725 méter magas Grimsvötn kitörése rengeti a földet Izland nagyrészt lakatlan délkeleti részén. A térségbe belépő repülőgépeket figyelmeztették a látási viszonyok megromlására. Feltételezik, hogy a Vatnajökull gleccser alatti tó által kifejtett nyomás növekedése idézte elő a kitörést. A Grimsvötn legutóbb hat évvel ezelőtt tört ki. Izlandon ezzel együtt három vulkán van. November 9. Az általánosan elfogadott nézet szerint a rákos sejtek olyan sok mutációt tartalmaznak, hogy nincs lehetőség visszaterelni őket az egészséges sejtek normális fejlődési útjára. Emiatt a jelenlegi kezelések többségben a rákos sejtek elpusztítása vagy eltávolítása a cél. Dean Felsher (a Stanford University orvostudományi karának onkológia professzora) újabb kutatásai azonban arra utalnak, hogy a rákos sejteket át lehet alakítani. A kutató és munkatársai a Nature online kiadásában számoltak be eredményeikről, amely talán új utakat nyithat meg a rák leggyakoribb formáinak kezelésében. Felsher azt találta, hogy egyetlen rákot okozó gén, az ún. Myc gén kikapcsolása is elegendő volt ahhoz, hogy körülbelül négy hét alatt eltűnjenek az agresszív, egyébként gyógyíthatatlan tumorok a kísérleti állatok (egerek) májából. A Myc az egyik leggyakrabban mutálódó (kórosan megváltozó) gén (onkogén) a rákos sejtekben. A sejtek a kikapcsolt gén kivételével az összes, őket eredetileg rákossá tevő mutáns gén működő változatát tartalmazták. Felsher két éve már leírt egy' hasonló jelenséget a csontrákkal kapcsolatban, azonban a májrák jóval gyakrabban fordul elő és nehezebben is gyógyítható. A máj rák - csakúgy, mint számos gyakori ráktípus, például az emlőrák, a prosztatarák és a vastagbélrák - hámsejtekben kezd kialakulni. Felsher eredményei így esetleg a rák ezen fajtáinak kezelésében is hasznosnak bizonyulhatnak majd. A kutató reméli, hogy eredményei a rákkutatókat olyan gyógyszerek kifejlesztésére ösztönzik, amelyek specifikusan hatnának a Myc gén alapján készülő, ugyancsak Myc nevű fehérjére, tönkretéve azt. A Myc fehérje egyfajta sejten belüli ellenőrként funkcionál, összehangolva a sejtek normális osztódásához szükséges üzeneteket. A normális működésű sejtek csak akkor szintetizálják a Myc fehérjét, ha eljön a sejtosztódás ideje. A rákos sejtek ellenben folyamatosan és túl sokat állítanak elő a fehérjéből, állandó osztódásra sarkallva ezzel saját magukat. Munkája során Felsher olyan egereket vizsgált, amelyek májsejtjeit úgy befolyásolta, hogy azok egy módosított Myc gént hordozzanak. A normális génnel ellentétben ez a gén folyamatosan bekapcsolt állapotban volt. Ez azt jelentette, hogy a gén folyamatosan Myc fehérjét állított elő egészen addig, amíg a kutató ki nem kapcsolta. Ehhez pedig mindössze arra volt szükség, hogy az egereket a doxyciklin nevű antibiotikummal etessék. A kísérletben szereplő egerek egészen addig egészségesek maradtak, amíg étrendjükben szerepelt az említett antibiotikum. Ellenben onnantól kezdve, hogy az egerek nem kapták meg a szokásos adag doxyciklint, a gén ismét bekapcsolt. A Myc fehérje ezt követően felhalmozódott a májsejtekben, az egerekben pedig átlagosan 12 héten belül agresszív májrák fejlődött ki. Ha a rákos egereket visszaszoktatták az antibiotikum diétára, akkor hamarosan leállt a Myc fehérje termelődése, a daganat pedig eltűnt. Ezt követően Felsher azt tapasztalta, hogy a májsejtek teljesen normálisan fejlődnek. Ezt a megfigyelését más kutatók - Boris Ruebner, Alexander Borowski és Robert Cardiff (Califomia-Davis egyetem) - is megerősítették. A kutatók azt tapasztalták, hogy Myc gén ki- és bekapcsolása egyfajta "csapként" funkcionál: ha megnyitjuk, akkor a rákos sejtek ellenőrizetlenül osztódni kezdenek, ha viszont elzárjuk, akkor ezzel képesek vagyunk meggátolni a sejteket abban, hogy rákossá váljanak. Felsher szerint "ebben az az izgalmas, hogy a rákos sejteket olyan sejtekké változtathatjuk, amelyek teljesen normálisnak tűnnek". Mindazonáltal a normálisnak tűnő sejtek közül néhány egyszerűen szunnyadó állapotban volt, és megőrizte azt a képességét, hogy újra rákossá váljon. Ez a felismerés hozzájárul annak magyarázatához, hogy a rákos daganatok sokszor miért újulnak ki a kemoterápiás kezelés végeztével. Ha a kezelés csak alvó állapotba juttatja a sejteket, akkor egy későbbi időpontban ezek a sejtek könnyűszerrel újra rákossá válhatnak. Fontos kérdés volt, hogy a vizsgált májsejtek oda-vissza alakulnak-e a rákos állapotból az egészséges állapotba, vagy pedig minden alkalommal kialakul egy új rákos sejtvonal, amikor újra aktiválják a Myc gént. Ennek megválaszolásához olyan módszerre volt szükség, amellyel megfigyelhették az egyes rákos sejteket, így kiderülhetett, hogy a sejtek visszaáll- nak-e egy normális állapotba, vagy pedig elpusztulnak, miután a Myc gént kikapcsolták. Felsher és csoportja olyan májda- ganat-sejteket hozott létre, amelyek egy zöldesen világító jelzőanyagot tartalmaztak. Ezeket a sejteket egy szuperérzékeny kamerával lehet érzékelni, amelyet Christopher Contag (stanfordi orvos- egyetem) és munkatársai fejlesztettek ki. Miután az ilyen módon megjelölt, aktív Myc gént tartalmazó sejteket bejuttatták az egerek szervezetébe, hamarosan kifejlődött bennük a májrák. Ezután - ahogy a korábbi kísérletekben is - antibiotikumot adtak az egereknek, ami eltüntette a rá-, kot. Most azonban a kutatók már nyomon tudták követni, hogy mi történik a megjelölt sejtekkel. A sejtek - színüktől eltekintve - teljesen normális májsejteknek látszottak, és májfehérjéket termeltek. Ezeknél a sejtelméi tehát bizonyítottá vált, hogy a Myc gén kikapcsolása aktívan befolyásolja a sejtek jövőbeni sorsát ahelyett, hogy azonnal elpusztítaná őket. A kutatók szerint már "csak" egy akadályt kell legyőzni: olyan gyógyszereket kell kifejleszteni, amelyek emberekben is képesek hatástalanítani a Myc gént. Saját magukból falatoznak az újszülöttek November 8. Egy japán kutatás szerint az újszülöttek a születés utáni pillanatokat úgy élik túl, hogy lebontják saját sejtjeik egy részét. A születés után a kisbabának váratlan éhezéssel kell szembenéznie. A méhlepényből származó táplálékforrás megszűnik, viszont a szoptatásra egy darabig még várni kell. A tokiói Metropolitan Intézet orvosi kutatócsoportja szerint ezidőalatt a bébi saját sejtjeit kezdi lebontani. A tokiói kutatócsoport újszülött egerek vizsgálata során úgy találta, hogy az autofágia elnevezésű jelenség, amely önemésztést, vagyis a sejt saját anyagainak lebontását jelenti, a születés után közvetlenül elementáris erővel megindul, és a folyamat órákon keresztül működik az újszülött szervezetében. A kutatók kifejlesztettek egy módszert az autofágia mérésére. Fluoreszkáló anyagot fecskendeztek a kísérleti állatba, így követni tudták a folyamat intenzitását. A kutatók úgy találták, hogy a születés után közvetlenül jelentkező felfokozott autofágia elengedhetetlen az aminosavak termelődéséhez, amelyek energiaforrásként funkcionálnak. "Az emlősök számára a születés elkerülhetetlen éhezéssel jár, ugyanis a méhlepény-táplálás megszakad, a szoptatásra pedig ideig várni kell. Az eredményeink szerint az emlősök úgy vészelik át az éhezés időszakát, hogy saját fehérjéiket bontják le, vagy mis szóval megeszik magukat a sejtek szintjén" - fogalmazott Dr Noboru Mizusima, a kutatás vezetője. Génmanipuláció: nem kesztyűs kézzel nyúlnakadol^ldio^J
