Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-11-05 / 178. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerikai őrök mellett pakolták ki a fegyverraktárat November 2. Tucatnyi tehetetlen amerikai katona szeme láttára fosztották ki az al-kakaai hadianyagraktárt, ahol 380 tonna nagy hatékonyságú, atomfegyvergyártáshoz is használható robbanószert is elraboltak, írja a Los Angeles l imes. A lap értesülései szerint az amerikai hadvezetés - bár a Pentagon saját bevallása' szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAU) jelentései alapján ismerte a raktár jelentőségét - alig küldött katonákat a helyszín biztosítására. A Huszein-rezsim bukását követő hetekben aztán megjelentek a fosztogatók. A raktárt őrző tucatnyi tartalékos és nemzeti gárdista tehetetlen volt a túlerővel szemben. Hiába küldtek vészjelzéseket a parancsnokaiknak, választ nem kaptak, írja a Los Angeles Times. “Teljes volt a káosz. Mint Los Angelesben, a Rodney King megverését követő zavargások idején”, nyilatkozta a lapnak egy, a neve elhallgatását kérő tiszt. A lap beszámolóját a hadsereg két különböző alakulatának katonái is megerősítették. Valamennyi nyilatkozó a neve elhallgatását kérte, “mert tart a Pentagon bosszújától”, írja a lap. A Pentagon bosszús is lehet, a 380 tonna robbanószer eltűnéséről szóló iraki jelentések után rögtön tagadták, hogy az már amerikai megszállás alatt történt volna. A védelmi minisztérium egyik miniszterhelyettese, John A. Show “szinte biztos” volt abban, hogy a robbanószereket egy titkos összeesküvés keretében orosz különleges alakulatok csempészték ki Irakból, hogy eltűntessék az orosz-iraki fegyverkereskedelem nyomait. A bizonyíték nélküli vádaskodást Oroszország visszautasította. A Pentagon a kémtörténet mellett még azt is felhozta, hogy a 380 tonna robbanószer eltüntetéséhez több tucat, az amerikai csapatokkal azonos útvonalakat használó teherautó kellett volna. Ez a védelmi minisztérium szerint szintén azt bizonyítja, hogy a robbanószer nem az amerikai uralom idején tűnt el. A Los Angeles Times megkeresésére a védelmi minisztérium közölte, hogy “komolyan veszik az eltűnt robbanószerek ügyét, ellenőrzik az incidens körülményeit”. Amerika hírei I Elnökválasztás 2004: háttérelemzés HOGYAN NYERT BUSH Karl Rove, Bush szürke eminenciása a négy évvel ezelőtti választási adatokat elemezve rájött, hogy az igazi szavazattartaUk a vallásos, visszafogott életet élő, konzervatív nézeteket valló amerikaiakban van. Bush megosztó kampányát már az ő megnyerésükre hegyezték ki, nem véletlenül kezdett keresztesbáborut a melegházasságok ellen Bush pont idén. Az amerikai választást a tagállamok által delegált elektorok döntik el. A közel egy éve tartó választási kampányban minden felmérés arra a húsz - később tíz - tagállamra koncentrált, melyek nem elkötelezettek egyik párt mellett sem. Hiába azonban a megkülönböztetett figyelem, a választásokon gyakorlatilag változatlan maradt az Egyesült Államok politikai térképe. John Kerry mindössze a négy elekto- ri szavazatot adó New Hampshire-t tudta megszerezni Bushtól, az elnök is csak - az egyelőre hivatalos végeredményt még nem hirdető, de Bush előnyét mutató - Iowát és Új-Mexikót szerezte meg. A két állam tizenkét elektori szavazatot jelent, és még az sem változtatna a szavazás végkimenetelén, ha végül Kerry nyerné őket. Hol dőlt hát el az elnökválasztás Bush javára? A négy évvel ezelőtti választáshoz képest tizenöt millióval nőtt a leadott szavazatok száma. Bár az előzetes becslések a demokraták moz- gosítóképességét alapul véve arra számítottak, hogy a nagyobb részvétel Kerrynek kedvez, a valóságban Bush 9,5 millió extraszavazatot szerzett 2000-hez képest, míg Kerry csak négy és félmillióval tudta növelni a demokrata szavazótábort. Ez az egy adat már önmagában magyarázat Bush győzelmére. Bush ráadásul a legváratlanabb helyeken gyűjtött új szavazatokat. A nők körében öt százalékot javított négy évvel ezelőtti eredményén. A választók nagy részét kitevő fehér amerikaiak között nyolc, az általában demokratákat erősítő kisebbségi szavazók közül a spa- nyolajkúaknál kilenc százalékpontot javított. A többi népcsoportban gyakorlatilag változatlan maradt a két politikai oldal támogatottsága. Bush hatalmasat javított a hatvan éven felüliek körében is. A hét százalékpontos növekedést még hangsúlyosabbá teszi, hogy az idős választók részaránya is két százalékpontot emelkedett. Hatalmas győzelmet aratott Bush a középosztálybeliek és a náluk is gazdagabbaknál, bizonyítva, hogy mindig megéri csökkenteni a tehetősebbek adóját. A szavazók ötvenöt százalékát kitevő, évi ötvenezer dollárnál nagyobb jövedelműek csoportjában Bush átlagosan 5 százalékot, a leggazdagabbak (az évi kétszázezer dollárnál jobban keresők) körében tizenhárom (!) százalékot javított. Bush győzelmét segítette az is, hogy míg megtartotta vidéki szavazóit, a városokban, bár a többséget nem tudta megszerezni, nagyot javított az eredményén. Az általában demokrata fellegváraknak számító metropoliszokban tizenhárom százalékponttal növelte a 2000-es választásokon elért eredményét. A döntő fölényt azonban egy zseniális stratéga remek meglátása hozta meg. Karl Rove, Bush kampányfőnöke és fő stratégája (az élcelődő amerikai sajtó szerint az elnök agya) a négy évvel ezelőtti választások adatait kielemezve meglátta, hogy melyik az a réteg, amelyiket még nem sikerült mozgósítani. Ez, a korábbi elemzésekkel szemben nem a 18-29 évesek csoportja volt (részarányuk a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest változatlan, 17 százalék). Rove, akit Bush győzelmi beszédében a diadal főépítészének nevezett, helyesen úgy vélte, hogy a konzervatív Amerika maradt távol a négy évvel ezelőtti választásokon. A keddi .szavazást követő felmérések szerint öt százalékpontot emelkedett a magukat konzervatívnak valló szavazók aránya. A választók harmincnégy százalékát kitevő csoport nyolcvannégy százaléka Busht támogatta. 2004. NOVEMBER 5. Ez utólag megmagyarázza, hogy kampányában Bush miért nem törekedett az árkok betemetésére, és miért nem kerülte, sőt erőltette a morális témákat. A melegházasságok és az abortusz kérdése az utólagos felmérések szerint végül a legfontosabbnak bizonyult, megelőzve a választások előtt annak vélt gazdasági kérdéseket és a terrorizmus problémáját. A demokraták ráadásul hiába hegyezték ki jól kampányukat a gazdaság (a témát legfontosabbnak tartó húsz százalék körében Kerry 80, Bush 18 százalékot szerzett) és Irak (tizenöt százalék szerint volt ez a fő kérdés, 73 százalékuk támogatta Kerryt) kérdésére, nem volt válaszuk a morális kérdést fontosnak tartóknak. A morális kérdések a négy évvel ezelőtti választáson nem is szerepeltek a témák között. Bush győzelmét tehát a konzervatív Amerikának köszönheti. Bizonyítja ezt a republikánus előretörés a képviselőházban és főként a szenátusban. A demokraták ugyanis főként a mélyen vallásos délen vesztettek szenátorokat. Ráadásul nem vadliberális, hanem gyakorta a republikánusokkal együtt szavazó szenátoraikat váltották fel még konzervatívabb republikánusok. Akár csak tíz éve, amikor a szintén déli, georgiai Newt Gingrich vezetésével, a konzervatív forradalom során megszerezték maguknak az amerikai törvényhozást. Kilenc amerikai katona halála November 1. Kilenc amerikai tengerészgyalogos vesztette életét és kilenc sebesült meg az iraki al- Anbár tartományban “biztonsági akciók” közben - tette közzé az új veszteséglistát vasárnap az amerikai hadsereg. A hadsereg korábbi közleménye szerint nyolc amerikai katona halt meg a szombati akcióban, amelynek részleteiről semmit nem közöltek, arra hivatkozva, hogy az “még kockázatosabb helyzetbe hozná az amerikai egységeket, mert annak alapján az ellenség felmérhetné taktikájának hatékonyságát.” Ez volt az elmúlt napok legsúlyosabb amerikai vesztesége a Bagdadtól nyugatra elterülő tartományban dúló harcokban, ahol két lázadó város, Fallúdzsa és Ramadi fekszik. A Pentagon adatai szerint eddig 1113 amerikai katona halt meg a 2003. márciusa, az Irak elleni invázió kezdete óta. Projected results based on exit polls ...KEY ..... DEMOCRAT m REPUBLICAN ■ UNDECLARED B ~Taít... UPDATED tmoGmtajto*
