Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-11-05 / 178. szám

2004. NOVEMBER 5. Közélet MAGYAR SZÓ-AHfD 5 WMSSMmMEmMm A Szabadságharcos Szövetség története (részlet) Pár héttel ezelőtt kaptam a szomorú hírt, öreg barátom és régi harcostársam, Császár Gábor csatát vesztett korunk leg­szörnyűbb betegségével vívott harcában. A halál megváltás volt számára, hiszen hosszú éveken keresztül küzdött remény­telen gyógyulásért. Búcsúztatóját Chica­gótól északnyugatra fekvő Cary város szabadkőműves páholyában (Masonic Lodge # 1157) tartották a szervezet ritu­ális előírásai szerinti szertartással. Császár Gábor az 1956-os szabadság- harc alatt a Kamaraerdő környéki harcok­ban vett részt fegyveresen, ott sebesült majd menekülni kényszerült. Szabad­földre érkezése után előbb Argentínába, majd onnan a 60-as évek elején az USA- ba emigrált és Chicagóban telepedett le. Itt kapcsolódott a Szabadságharcos Szö­vetség chicagói csoportjának munkájába, amelynek 1969-ben az elnökévé válasz­tották. Császár Gábor életének egyik feje­zete összekapcsolódott a chicagói Szabad­ságharcos Szövetség történetével, amely­nek vázlatos bemutatását ezúttal teszem a jövő történészei asztalára. Dicsőséges for­radalmunk után a Chicagóba érkezett „szabharcosok” először Halmágyi Lajost választották vezetőnek, aki saját elmondá­sa szerint Budán, a Mechwart téren har­colt a forradalom alatt. Halmágyi Lajos a 60-as évek elején Adám Halmágyi Lajos néven Magyar Elet címen hetilapot indí­tott, valamint azonos nevű heti rádiómű­sort szerkesztett. A chicagóiak következő vezetője Bocskay József lett, akinek aktív vezetése alatt a szervezet komoly politikai munkát végzett. A helyi csoportvezetők sorában Petrákovits Jenő következett, aki kemény kézzel, számottevő egyesületté kovácsolta az állandó forrongásban lévő szervezetet. Vezetése alatt évente szervez­ték az októberi ünnepség előtti autós fel­vonulásokat. Az egyesület anyagi bázisát az év végi, szilveszteri bálok teremtették meg, amelyek akkoriban a legsikeresebb társadalmi rendezvények voltak. Petrákovits Jenő elnöksége alatt a csoport bekapcsolódott a Rab Nemzetek égisze alatt működő antikommunista szervezet­be is. Ekkortájt határozták el, hogy Chica­góban szobrot állítanak a dicsőséges ma­gyar szabadságharc emlékének. 1969-ben Császár Gábor vette át az elnöki staféta­botot. A csoport új vezetőséget választott, Jurasits János alelnök, Molnár Sarolta és e sorok írója titkárok lettek. A régiek kö­zül Szendrői Pál pénztáros, Balogh Jó­zsef és Pozsga Sándor ellenőri tisztségben működtek, Köröm Mária a női csoportot, Tagányi Gyula az igazgatóságot képvisel­te a vezetőségben. Az új vezetőség szerve­zésével 1969-ben rendezett sikeres szil­veszteri bál tiszta bevétele meghaladta a hatezer dollárt, ami 35 évvel ezelőtt igen komoly summát jelentett. Ekkor határoz­ták el chicagói szabadságharcos otthon lé­tesítését, amelynek ünnepi felavatására 1970 márciusában került sor. A város északnyugati oldalán, a Montrose Avenuen felavatták a szabadságharcosok Tóth Ilonka otthonukat, melyet a helyi Magyar Élet hetilap 1970. április 4-én megjelent számában írta: „Chicagóban újraéledt a Magyar Szabadságharcos Szövetség” Az új otthon felszentelését és névadását dr. Nyika Béla gr. kát. plébános végezte ő mondta: „Soha méltóbb nevet nem adhattunk volna ezen otthonnak, mint a magyar női lélek mintaképének Tóth Ilonkának nevét, aki igaz bátor hős­ként halt meg a bitófán...” 1970-ben pár hónappal az otthon megnyitása után az amerikai Magyar Szabadságharcos Szö­vetség központi vezetősége tartott igazga­tósági gyűlést Chicagóban. A megjelen­tek közül dr. Pogány András elnök, Gere­ben István alelnök, Lovas György titkár, Pásztor László tb. elnök, dr. Szimonisz László és Lőtte Pál intézőbizottsági tagok neve maradt meg emlékezetemben. A 80- as években a Magyarországon beállt poli­tikai enyhülés hatása Chicagóban is érző­dött, nehezebben ment a szervezés, az egykori agilis tagok lassan kiöregedtek. Mogyorossy László által vezetett cso­port végső próbálkozásaként Magyar Há­zat létesített a Montrose és Lincoln utcák kereszteződésénél, ott ahol egykor a híres Café Berlin működött. Az otthoni rend­szerváltozást követően, az emigrációban szervezett Szabadságharcos Szövetségek beszüntették működésüket, ez történt Chicagóban is, amikor Mogyorossy Lász­ló elnök - rövid időre - visszatért Ma­gyarországra. Dióhéjban ez volna a chica­gói Szabadságharcos Szövetség története. Hamath István, Chicago, IL Autóbalesset anatómia A közúti balesetek leggyakoribb for­mája az autós baleset. Ilyen esetben fel­merül a kérdés: milyen jogok illetik meg a balesetet elszenvedő személyt, mit kell tennie, hogy jogait érvényesítse, hova kell fordulnia segítségért. Az Amerikai Egyesült Államokban ál­talánosságban elmondható, hogy minden autónak van biztosítása. Ennek több szempontból van jelentőssége. Akkor is, ha saját hibánkból történt a baleset, a biz­tosító társaság köteles ügyvédet fogadni védelmünkre, és kártérítést fizetni, ha er­re kerül a sor. Ennek a természetű bizto­sításnak az angol elnevezése “Liability”. A bírósági per lezárása után a biztosító társaság a biztosítási fedezetből fizeti ki a felperest. Például New Yorkban a mini­mum törvényes fedezet huszonötezer dollár egy személy sérülése esetén, öt­venezer, ha több személy sérül meg, plusz tízezer dollár a kocsi kártérítése. Tehát ha az alap biztosítási csomaggal rendelkezik a baleset okozója, ez az az összeg, amit a biztosítási cég legfeljebb kifizet. Emellett minden biztosítási cso­magnak van egy olyan része, amit a kár­okozó a saját költségeinek fedezésére tud felvenni saját biztosításából. Például az összes orvosi kiadásra, a munkabér el­vesztésére az adott időszakra, és egyéb a szerződési feltételben meghatározott ki­adásokra. Ezt a részt “No fault benefits”- nek hívják, és ennek felhasználásánál nem számít, ki okozta a balesetet, akkor is fedezetet nyújt, ha vezetőként vagy utas­ként voltunk résztvevők. Gyalogosként vagy kerékpárosként is jogosultak va­gyunk erre a fedezetre, amelyet a károko­zó gépkocsijának biztosításából kapunk meg. Motorbiciklis baleset esetén nem jár “No fault benefit” a vezetőnek, de ha gyalogos sérül, neki jár. A biztosítások­nak van egy úgynevezett “uninsured/ underinsurance” fedezete is. Ez akkor lép JOGI SAROK életbe, ha olyan járműtől szenvedünk balesetet, amelynek nincs biztosítása, vagy elhagyja a baleset helyszínét és nem lehet megtalálni. Tehát ha a sérültnek, akár utas, akár gyalogos, a baleset idején tulajdonosa egy autónak, vagy akár ha csak egy családtagnak van autója, annak biztosítása automatikusan életbe lép, még akkor is, ha ez a jármű nem érintett a balesetben. Ezzel az alapbiztosítással mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy rendszámtáblát kapjon az autójá­hoz. Természetesen lehetséges magasabb fedezetű biztosítási csomagokat vásárol­ni, és érdemes minél magasabb “unin- sured/underinsurance” fedezetre töre­kedni. Emellett van egy úgynevezett “collision” biztosítás, amely nem kötele­ző, és a gépjármű kárát fedezi. Fontos kérdés, hogy mit kell tennünk, ha balesetbe kerülünk. Minden esetben értesíteni kell a rendőrséget, és a helyszí­nen el kell nekik mondani a történteket. Természetesen a rendőrség mind a két félt megkérdezi a történtekről, hogy pon­tosan meg tudják állapítani a baleset kö­rülményeit. Olyan helyzetben, amikor a másik kocsi elhagyja a baleset helyszínét muszáj rendőrségi jegyzőkönyvet felven­ni. Mindemellett érdemes leírni a másik autó összes adatát, a rendszámtábla szá­mát, a tulajdonos nevét és címét, a bizto­sítótársaság adatait. Erre akkor lehet szükség, ha esetleg a rendőrség nem pon­tosan vette fel az adatokat. Ezeket az ada­tokat három okiratban találhatjuk meg: forgalmi engedély, angolul “registration”, a jogosítvány, azaz “driving license” vala­mint a biztosítási kártya, azaz “insurance card”. A törvény értelmében ennek a há­rom iratnak mindig a vezetőnél kell len­nie. Általában a rendőrség rákérdez a sé­rülésekre, és arra, hogy hívjanak-e men­tőt. Ha úgy érezzük, hogy fájdalmaink vannak, szédülünk, és nem tudunk to­vább vezetni, akkor mindenképpen érde­mes bemenni a mentővel a kórházba. Ott minden panaszt fel kell íratni az orvossal. Előfordul, hogy a baleset után közvetle­nül a résztvevők nem éreznek semmiféle fájdalmat, de később különböző szimptó- mák lépnek fel. Még ekkor sem késő egy orvosi vizsgálat, vagy szükség esetén ke­zelés, mert ezeket a kocsi biztosítása fede­zi. A következő fontos lépés, értesíteni biztosítási cégünket, hogy balesetbe ke­rültünk, és a baleseti vallomást el kell jut­tatni a New York Állami Autó Hivatalá­hoz (New York State Department of Motor Vehicle). Emellett érdemes be­szélni egy ügyvéddel a jogokról és köte­lességekről. Ha a baleset következtében munkaképtelenné váltunk, értesíteni kell munkahelyünket. A törvény értelmében a munkáltató kártérítést kell fizessen, amelynek neve “disability benefits”, erre azonban harminc napon belül be kell ad­ni a kérelmet írásban. New York-ban a második héttől ötven százalékot, de nem többet mint százhetvenöt dollárt kötele­sek kifizetni a heti fizetésből maximum huszonhat hétig. Ezen kívül az autó biz­tosításából is jár munkabér veszteség, amelyet ugyanúgy harminc napon belül kérvényezni kell. Amennyiben a balesetben a kárt szen­vedő gépkocsija megsérült, és nem ren­delkezik “collision” biztosítással, akkor a károkozó biztosítójához kell fordulni, hogy az autó sérüléseinek javítását fizes­se ki. Természetesen a biztosítótársaság látni akarja a sérüléseket, és az összeg megállapításához különböző listákat használ. Autóbaleset esetén érdemes komoly orvosi vizsgálatot végeztetni, és pontosan megállapíttatni, hogy milyen komolysá- gú sérüléseket szenvedtünk, és milyen kezelésekre van szükségünk. Nagyon sokszor előfordul, hogy a vizsgálatra nem kerül sor, vagy csak nagyon felületesen, és a később jelentkező tünetek esetén ne­héz bizonyítani, hogy ezek is a balesetből erednek, és kártérítés jár értük. A jelenle­gi törvények igen szigorúak, és minél ne­hezebb bebizonyítani, hogy a fellépő tü­netek a balesetből erednek, annál nehe­zebb kártérítést elérni. Ezért érdemes ügyvédet fogadni, aki összegyűjti az ada­tokat, a rendőrségi jegyzőkönyvet a bal­esetről, a baleseti vallomásokat, a biztosí­tási adatokat, a korházi vizsgálat eredmé­nyeit, és minden egyéb ügyiratot, ame­lyek az elszenvedett károkra vonatkoz­nak. Ezután lehet csak pert indítani a hi­bás fél ellen. Az alperes ügyvédeit a biz­tosítási cég fogadja fel, és azon fognak dolgozni, hogy ügyfelüket megvédjék egy esetleges elmarasztaló ítélettől. Ter­mészetesen a benyújtott vádiratra fognak válaszolni, és joguk van minden olyan papírba betekintést nyerni, amelyek a ká­rokra vonatkoznak. Különböző eljárások léteznek arra vonatkozóan, hogy az ügy minél simábban haladjon előre, és a bíró­sági tárgyalásra csak abban az esetben ke­rül sor, ha a feleknek nem sikerül egyez­séget kötniük. Fontos, hogy olyan ügyvédet fogad­junk fel, aki megfelelő az adott eset lebo­nyolítására, professzionálisan képes vé­gezni munkáját, és akiben teljesen meg­bízunk. Ez azt jelenti, hogy az ügyvéd­nek értenie kell a felmerülő kérdéseket, megfelelő tanácsot kell tudjon adjon, és képes kell legyen az elejétől a végéig, te­hát az előkészületektől egészen a tárgya­lásig, lebonyolítani az ügyet. Csak így le­hetséges, hogy ne érjenek minket várat­lan, esetleg kellemetlen meglepetések, így sokkal sikeresebben lehet egyezséget elérni. Nagy vonalakban ennyit kell tudni egy autóbaleseti eljárásról. Ha további kérdései vannak, vagy tanácsra szorul, bi­zalommal vegyék fel velem a kapcsolatot. Emil Lax, Segal and Lax. 501 5th Avenue, New York, NY 10017,1-212-922-0891

Next

/
Oldalképek
Tartalom