Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-10-22 / 174. szám
16 MAGYAR SZÓ —A HÍD Egészség 2003. OKTÓBER 22. Tudósok újraélesztették az 1918-as járványt okozó influenza vírus halálos génjeit, annak reményében, bogy megtudják mi tette ezt a családot anytra virulenssé. A spanyolnátha, ami a nagy járvány alatt 50 millió embert ölt meg, a kutatók szerint jóként egyik felszíni proteinjének köszönheti halálos mivoltát. A kutatók letesztelték a proteinnel felszerelt rekonstruált vírust, és arra figyelmeztetnek, hogy egy napon akár vissza is térhet. Amennyiben ez bekövetkezne bárki, aki 1918 után született jóformán semmilyen immunitással nem rendelkezik. Yoshihiro Kawaoka és munkatársai az amerikai Wisconsin Egyetemen az áldozatok maradványaiból, valamint klinikai mintákból az 1918-as vírus nyolc génjéből ötöt rekonstruáltak. Újra alkották az influenza két felszíni proteinjét, a hemaglutinint (H) és a neu- raminidázt (N), majd jelenlegi emberi és egér influenza tenyészetekbe helyezték azokat. Korábbi kísérletek már kimutatták, hogy az egér influenza 1918-as H-val való ellátása megbetegíd az egereket. Kawaoka csapata egy lépéssel tovább ment, az 1918-as H-t emberi influenza vírusokba rakták, ami normál esetben nincs hatással az egerekre. Azonban a H hatékonnyá tette a vírust az egerekre nézve is, mitöbb, az 1918-as H halálosabbá teszi a vírust, általa jobban szaporodik, mélyebb szöveteket támad meg az egerek tüdejében. Az N proteinnel végzett kísérletek nem mutattak ki ilyen hatást. A viru- lensebb tenyészetekkel végzett kísérletek a lehető legmagasabb biztonsági szinten zajlottak a kanadai Nemzeti Mikrobiológiai Laboratóriumban. Az 1918-as tenyészet halálossága láthatóan a H protein a vírusgazda immunrendszerének molekuláira gyakorolt hatásában rejlik, súlyossága az immunreakció túlgerjesztéséből adódik. Kawaoka csapata megfigyelte, hogy az 1918-as H több fehérvérsejt csoportot is aktivál, melyek nem csupán a fertőzött sejtekkel veszik fel a harcot, de fékezhetetlen károsodásokat okoztak a tüdő szövetekben is. A csapat figyelmeztet, hasonló H- val rendelkező vírusok még ma is létezhetnek a vadmadarak körében, és pillanatnyilag nem sok védelmünk van ellene. m Meglepő eredmény a homoszexualitás öröklődéséről A TERMÉSZET RENDJE Olasz kutatók meglepő eredményei szerint a természet azért segíti a férfi bomo- szexualitásra hajlamosító gének fennmaradását, mert ugyanezek a gének fokozzák az anya termékenységét. Október 15. A padovai egyetem kutatói szerint a homoszexuális férfiak anyja termékenyebb az átlagosnál, s ez magyarázza, hogyan maradhat fenn a homoszexualitásra hajlamosító genetikai mintázat generációkon keresztül annak ellenére, hogy a homoszexuálisoknak kisebb valószínűséggel születnek utódai. Eredményeikről a Royal Society's Biological Sciences folyóirat hasábjain számolnak be. 1993-ban amerikai kutatók vetették fel először - miután alapos elemzést végeztek az érintett családok családfáin -, hogy a férfi homoszexualitásra való hajlam anyai ágon öröklődik. A DNS-vizsgálatok során valóban csak az anyai vonalon öröklődő X-kromoszómán bukkantak rá egy olyan szakaszra, amely szerepet játszhat a hajlam kialakításában. Mivel általában a melegek kisebb valószínűséggel nemzenek utódokat, mint a nem melegek, az előfordulási gyakoriság folyamatos csökkenésével a gén kudarcra van ítélve, hacsak nem hordoz valamilyen kompenzáló előnyt. Andrea Camperio-Ciani és kollégái most arról számolnak be, hogy azok á genetikai faktorok, amelyek homoszexualitásra hajlamos fiú utódok születéséhez vezetnek, általában termékenyebbé tehetik az anyákat. Vizsgálataikba 98 hoKrónikus fáradtsághoz vezet a lustaság A krónikus fáradtság-szindróma egyre nagyobb társadalmi réteget érint, de kialakulásának okai egyelőre még nem ismertek. Tudósok szerint leginkább azok hajlamosak rá, akik gyerekkorukban kevés fizikai gyakorlatot végeztek. Brit kutatók szerint a kevés fizikai gyakorlatot végző gyermekek körében később megnövekszik az ME (myalgic encephalomyelitis) betegség, vagy más néven krónikus fáradtság-szindróma kialakulásának veszélye. A krónikus fáradtság valódi betegség, egyre nagyobb társadalmi réteget érint, de kialakulásának okai egyelőre még nem ismertek. Egyes tudósok korábban pszichológiai tényezőkkel magyarázták a betegség kialakulását, mások arra a következtetésre jutottak, hogy az agyban lévő kémiai egyensúlyhiány okozhatja. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a tünetek bárkinél kialakulhatnak, a betegség ugyanis nem válogat sem korban, sem nemben. A krónikus fáradtság-szindróma tünetei többek között az izom- és izületi fájdalom, a fáradékonyság, az em- lékczetvesztés, a zaj-, fény- és alkoholérzékenység, a csökkent koncentrációképesség, az emésztési rendellenességek, illetve a súlyos kimerültség, ami évekig is eltarthat, és a betegeket ágyban fekvésre kényszerítheti. A londoni Royal Free and University College Medical School kutatói szerint a betegség kialakulásának okát a mozgásszegény-életmód- ban kell keresni. Több mint tizenhat- ezer fő bevonásával végzett vizsgálatukban - amelyben harminc éves korukig követték nyomon az 1970 áprilisában születetteket - a brit kutatók ugyanis arra az eredményre jutottak, hogy a betegség a gyermekkorukban kevés fizikai tevékenységet végzőket sújtja a leginkább. Russell Miner kutatásvezető a BBC-nek elmondta, a jelenség egyértelműen kimutatható volt a betegség szenvedői körében. Szintén kockázatnövelő tényezőnek bizonyult a magasabb társadalmi rétegbe való tartozás, ellenben nem mutatkozott összefüggés a túlsúlyossággal, allergiával, születési sorrenddel, vagy pszichológiai tényezőkkel. Kiderült továbbá az is, hogy a tünetcsoport gyakrabban fordul elő a nőknél, mint a férfiaknál. Az Action for ME jótékonysági szervezet képviselője, Chris Clark fontosnak tartja az eredményeket, úgy véli, az üzenet egyértelmű: mindenképpen támogatni kell a rendszeres gyermekkori testmozgást. moszexuális és 100 heteroszexuális férfit és ezek rokonait vonták be, összesen több mint 4600 személyt. Egyértelműen kiderült, hogy a homoszexuális férfiak anyai ágának női rokonai több utódot szültek, mint az apai ág női rokonai. A heteroszexuális csoport mindkét ágon kisebb termékenységet mutatott. Mindez arra utal, hogy a szóban forgó génváltozatok valóban az X-kromoszó- mán helyezkednek el, amely egyébként számos evolúcióbiológus szerint kíméletlen harcot folytat az Y-kromoszóma, ezáltal pedig a férfi nem ellen. A cél elméletileg az Y-kormoszóma teljes kiiktatása, és a szűznemzéssel való szaporodás - ahogyan az már néhány állatfajnál gyakorlatilag bekövetkezett. Nem kizárt, hogy ez a "genetikai trükk" is ennek a háborúnak a része. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy génjeink az esetek többségében nem sorsot, csak valószínűséget jelentenek, s a környezeti tényezők szerepe általában ugyanolyan fontos hatással bír egy-egy tulajdonság kialakulásában - főleg, ha olyan komplex dologról van szó, mint a szexuális orientáltság. A kutatók szerint az összes férfi homoszexualitás 80%-a nem is genetikai alapon alakul ki. Fogyatkozó világnépesség Egy francia demográfiai intézet kutatója megállapította, hogy a világ lakosságának nagy része olyan térségben él, ahol az egy nőre jutó gye- rekszám 2,1 alá esett, vagyis elkezdődött a népesség fogyatkozása. A fejlett országok mellett jelenleg érvényes ez az ázsiai térségekre is. A legtermékenyebb tájéknak mostanában az Afganisztán és Eszak-India között elterülő vidék, továbbá az arab világ jelentős része számít. Gilles Pinson, a franciaországi demográfiai intézet (INED) kutatója és Chris Wilson, a német Max Planck Intézet demográfusa közös dolgozatában rámutat arra, hogy az alacsony termékenység nem csak a fejlett országokra jellemző. Brazíliában például a mutató 2,01, Libanonban 1,98, Thaiföldön 1,91, Tunéziában 1,90, sőt már az emberiség egyötödét képviselő Kínában is csak néhány tartomány haladja meg az egy asszonyra eső 2,1-es határt(a kínai hatóságok egyébként szigorúan büntetik, ha valakinek egynél több gyereke születik). Hasonló a helyzet Indiában is. Az emberiségnek csupán 20 százalékára jellemző az egy asszonyra számított négy vagy több gyermek. A legtermékenyebb övezetek az Afganisztántól Pakisztánon át India északi részéig terjedő térség, az Arab félsziget nagy része, Dél-Afrika és a Szahara. Otven évvel ezelőtt még 5,4 volt az egy , asszonyra eső gyerekek számának átlaga. Újraélesztették a spanyolnáthát —________________ Lustaság: ördögi körhöz vezet
