Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-10-08 / 173. szám
16 MAGYAR SZÓ —A HÍD A dohányfüst a legártalmasabb A füstös bárok, szórakozóhelyek levegője akár 50-szer annyi rákkeltő részecskét is tartalmazhat, mint a csúcsforgalom idején teherautókkal teli autópályáké vagy városi utaké. A szabad levegővel ellentétben azonban a beltéri levegőszennyezés gyakorlatilag azonnal eltűnik, mihelyst a dohányzást betiltják az adott helyen - állítja egy nemrégiben megjelent tanulmány. A kutatást vezető szakember nevéhez fűződik annak bizonyítása, hogy a passzív dohányzás által kiváltott tüdőrák évente több ezer ember halálát okozza az USA-ban. Újabb eredményei szerint a bárok és kaszinók alkalmazottai messze az egészségügyi határérték feletti levegőszennyezettségnek vannak nap mint nap kitéve. A vizsgálat biokémikus szakértője, a 30 éves szakmai gyakorlattal rendelkező és jelenleg a passzív dohányzás hatásait kutató James Repace szerint az eredmény segíthet abban, hogy a hatóságok betiltsák a dohányzást a nyilvános helyeken, az ott dolgozók egészségének védelmében. A kutatók azt is kimutatták, hogv a bárok, kocsmák és mulatók által a betiltás helyett előszeretettel használt légkondicionáló berendezések nem tudják elég gyorsan cserélni a levegőt, így gyakorlatilag hatástalanok a füsttel szemben. Nyolc "kocsmai" mérőhely PAH-átlaga 134 nano- gramm volt köbméterenként, ami a szabad levegőn mért érték ötszöröse. Összehasonlításképpen: egy átlagos napon egv nagy forgalmú autóút szennyezettségi értéke csúcsidőben 7 és 18 nanogramm között mozog. Két hónappal később, miután bizonyos államokban a dohányzást a nyilvános helyeken betiltották, a vizsgált bárokban mindkét rákkeltő részecske mennyisége legalább 90%- kal csökkent, ily módon a belső levegő minősége hasonlóvá vált a külsőéhez. Jonathan Fonlds, a New Jersey-i orvosi egyetem dohányfüggőséggel foglalkozó specialistája szerint az eredmény világosan megmutatja, hogy a dohányzás betiltása nagymértékben javítja a levegő minőségét. Azokban az államokban, ahol még szabad a füstölés a nyilvános helyeken, a tanulmány példaértékű lehet a hatóságok meggyőzéséhez. Egészség A kávéivás szenvedély Már napi egyetlen csésze, rendszeresen fogyasztott kávé is hozzászokást eredményez - hangsúlyozta Roland Griffiths pszichiáter professzor, a balti- more-i Johns Hopkins egyetem kutató csoportja által végzett vizsgálatának vezetője. A kávé a világon a legszélesebb körben használt aljzó szer, olcsó és köny- nyen hozzáférhető, az emberek tehát viszonylag egyszerűen képesek beszerezni napi adagjukat, vagy adagjaikat. "A legutóbbi vizsgálatok azt bizonyították, hogy a legkülönbözőbb elvonási tüneteket éli meg a kávékedvelők népes táborából mindenki, aki valamilyen okból kénytelen lemondani napi megszokott kávémennyiségéről" - mondta a baltimore-i professzor. A leggyakoribb elvonási tünet az erős fejfájás, általános gyengeség és koncentrációs nehézségek. Nem kevesen vannak azonban olyanok is, akik kávémegvonás esetén úgy érzik magukat, mintha influenzásak lennének, izomfájdalmakkal és émelységgel küszködnek" - tette hozzá. Griffith professzor és társai a kávéfogyasztással kapcsolatos igen átfogó kutatási projekt keretében, számos részvizsgálattal tesztelték, hogy mennyiben valósak a kávékedvelőknek a koffeinmegvonás időszakában elszenvedett panaszaival kapcsolatos beszámolói. A vizsgálat során kiderült például az, hogy a megvonási időszakban a kávéivóknak mintegy fele fejfájásról panaszkodik, 13 százalékuk pedig annyira betegnek és gyengének érzi magát, hogy munkáját sem tudja folytatni. Az emberek ennek ellenére le tudnak szokni a kávézásról - jelentette ki a Griffith professzor a vizsgálatot elemző cikkében, amely a Psychopharmacology című szakfolyóirat lap októberi számában jelent meg. Véleménye szerint nem szabad egyik napról a másikra kierőltetni, ehelyett arra kell törekedni, hogy a hagyományos kávét fokozatosan helyettesítsük csökkentett koffeintartalmú, vagy teljesen koffeinmentes itallal. A baltimore-i professzor szerint ezzel jelentősen csökkenthetőek, vagy teljesen megsziintethetőek a kellemetlen elvonási tünetek. esetek száma is. Persze nem azt jelenti, hogy ebédszünetet több óra horkolással kell folytatni: akik igazán frissek szeretnénk maradni, elegendő napi harminc percet lazítani - hangsúlyozza a professzor. Aki ugyanis tovább alszik, nem lesz hirtelen friss. Aki pedig képtelen arra, hogy ebédszünetben alvással lazítson, 7003. OKTÓBER 8. annak a jógát vág)7 autogén tréninget ajánl a szakember, bár úgy véli, a po- wernapping néven fiitó új módszert bárki elsajátíthatja. Az alváskutató szc it nem maga az alvás a döntő tényező, hanem hogy ellazítsunk, így nem is fontos lefeküdni hozzá, elég, ha lazán és kényelmesen el- vackolódunk csukod szemmel ebéd után egy félórára. Az emberi teljesítőképesség a nap folyamán változik. A r mányos kutatások szerint például úgy fél tizenegy környékén érdemes 1 sszabb szövegek írásába belevágni, mert erre ilyenkor vagyunk a legalkalmasabbak, leghatékonyabbak. délután egyre azonban a legtöbb ember egyszerűen elfárad, ugyanakkor tárgyalások, megbeszélések tartására a délu án a legalkalmasabb. Európában nemigen szokásos, hogy a cégek pihenőhelyeket biztosítsanak az alkalm. ttaknak, ám az USA-ban egyre ti - vállalat biztosít olyan nyugodt helyű, ahol a munkatársak pihenhetnek ebéd után. Bizonyítottan hasznos az akupunktúra A Focus című magazinban megjelent írás szerint bizonyítást nvert, hogv krónikus fájdalmak kezelésére igenis hasznos az akupunktúra. A fél millió páciensen alkalmazott kezelés hatását ismertető, világszerte eddig legátfogóbb tanulmány alátámasztja azt az állítást, hogy hatásos a kínai természetgyógyászat hagyományos módszere - jelentette a magazin Stefan Willich berlini orvosra hivatkozva. Ezek után számítani lehet rá, hogy a betegbiztosító pénztár ismét megtéríti majd a kezelés költségeit Németországban. A tanulmányból kiderül, hogy a páciensek felénél az akupunktúrás kezelés hatására ötven százalékkal csökkent a migrénes rohamok előfordulása. Hasonlóan jó eredményeket értek el hát- és térdfájás kezelésénél is - jelentette a Focus. A tanulmány elkészítését tíz kisegítő betegpénztár határozta el, miután 2000 októberben a szövetségi betegbiztosító kényszerítette az orvosokat és a biztosító pénztárakat, hogy töröljék szolgáltatási katalógusaikból az akupunktúrát, mivel annak hatásossága nem bizonyított. A bochumi egyetemen elvégzett vizsgálatok már 2002 januárban azt mutatták, hogy az akupunktúra igenis hatásos bizonyos izületi bántal- mak, fejfájás, migrén -és krónikus hátfájás kezelésénél. Mintegy negv- ven ezer betegen elvégzett vizsgálat alapján a kutatók megállapították, hogv a páciensek 89,8 százalékának panaszai enyhültek Az is kitűnt továbbá, hogy akupunktúrás kezelés következtében csal? igen ritkán lépnek fel nem kívánf súlyos mellékhatások. Sziesztát mindenkinek! ALVÁSGYÓGYSZER Már egy kis szundikálás az ebédszünetben is hozzájárulhat ahhoz, hogy jelentősen nőjön a munkahelyi teljesítőképesség. Elegendő tíz-harminc percet pihenni, hogy hatékonyabbak legyünk. Elképzelhető, hogy hamarosan Európában is megszokott látvány lesz, hogy az irodákban dolgozók ebédszünetben arrébb tolják a klaviatúrát az íróasztalon, és az asztalra borulva szundikálnak egy keveset. A főnökök pedig nem megrökönyödnek a látványon, hanem elégedetten szemlélik majd, hogyan gyűjtenek erőt az alkalmazottak. Több tanulmány ugyanis arra az eredményre jutott, hogy már egy kis a szundikálás a kora délutáni órákban is jelentősen növeli a dolgozók teljesítőképességét. Az Egyesült Államokban és Japánban már egyre több alkalmazottnak szabad ebédszünet keretében aludni egy fél órát. Jürgen Zulley regensburgi profesz- szor szerint az ebédszünet utáni alvás az ember természetes szükséglete. Jürgen Zulley szerint, aki egyben a Német Egészségügyi és Alváskutatási Akadémia elnöke, a mintegy félórás pihenőnek rengeteg előnye van: a dolgozó testileg-lelkileg erősödik a hatására, és kimutathatóan csökken a hibák, balj Kávé: kiakaszt a hiánya j
