Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-24 / 172. szám

22 MAGYAR SZÓ —A HÍD 2004. OKTÓBER 1. “É szólt az Örökkévaló Mózeshez, mond­ván: Mond meg Izrael fialnak: e hetedik hónap (Tisré) tizenötödik napján, van (legyen) a Sá­toros ünnep hét napon át az Örökkévalónak. Az első ttapon szent gyülekezés, semmiféle nehéz munkát ne végezzetek - - - (ekkor) a hetedik hó­nap tizenötödik napján, amikor már begyüjtöt- tétek a föld termáét, ünnepeljétek az Örökkéva­ló ünnepét, bét napon át---örök törvény ez nektek, nemzedékről nemzedékre - - -sátrakban lakjatok hét napon át, mindenki lakjék sátor­ban. Hadd tudják nemzedékeitek, bogy sátrak­ban hkattam Izrael fiait, amikor kihoztam őket Egyiptom országából---” (3 Mózes, 23, 33-44, Szukkot ünnep első napjának tórái ol­vasmánya). Szukkot, a sát­rak ünnepe Szeptember 30. - október 7. A zsidók negyven évig vándoroltak a pusztában, s ez idő alatt ideiglenes hajlékban, sátrakban laktak. Ennek emlékére tartják meg minden ősszel hét napon át a sátrak, vagyis szukkot ünnepét. (Vigyázzunk: ne nevezzük azt sátoros ünnepnek, mert az egy ki­sebb keresztény ünnep, amely a zsidó ünnepből lett.) A zsinagógák, s — ahol lehet — otthonaik mellett sátrat épí­tenek: ott esznek, előtte ott mondják a boráldást, a kiddust... Régente ott is töltötték az éjszakát. A zsidók négyfé­le, jellegzetesen izraeli termésből ün­nepi csokrot készítenek, amellyel szukkot minden napján (a hetediken hétszer) körbejárják a zsinagógát: 1. etrog (citrusalma, izraeli déligyü- rnölcs) — kellemes illata és haszna is van: a gyümölcsökért adnak hálát vele az Örökkévalónak az őszi betakarítás alkalmából; 2. luláv (pálmaág) — hasznos nö­vény, hiszen rajta terem a datolya. Illa­ta azonban nincs: a fákért fejezikk vele köszönésükét; 3. hádász (mirtusz) — az illatos bo­korból szedett kis ággal a dísznövé­nyekért adnak hálát; 4. árává (fűzfaág) — a szomorúfuz- nek sem illata, sem azonnal észlelhető haszna nincs. Mégis, a zsidók a vadon termőkért is köszönettel tartoznak a Mindenhatónak, hiszen a Szentírásban olvassuk: “mind alkossanak egveden csokrot”. Bár az emberek is így tenné­nek — tanítja a Talmud. Az egyiknek tudása van és segíteni is képes, a másik segít, holott nincs tudása, a harmadik tudással bír, de azt nem adja át társai­nak, s végül van olyan, akinek nincs tu­dása és segíteni sem tud. Mégis, alkos­sanak egyazon csokrot... Raj Tamás főrabbi Vértanúk és hóhérok halhatatlansága 1849. október 6. Ezernyolcszáznegyvennyolc ünnep­lése méltán késztető több mint másfél­százados évfordulója sem feledteti a gyásznappá komorult 1949. október 6- át. A vértanuk és hóhéraik közös halha­tatlanságának napja megerősíti, meny­nyire fenyegetett volt a kivívott sza­badság, mennyire indokolt volt a küz­delem érte akkor is. Olyan válságba sodródott birodalmi erők kezében volt ismét az ország, amelynek uralmuk ha­talompolitikai eszközökkel még remélt megerősítése, de legalább helyreállítá­sa érdekében nem ismertek sem igazsá­got, sem kíméletet. Az 1849. októberében Magyarorszá­másodelnöke, Szacsvay Imre, a képvi­selőház jegyzője, s mintegy százan még a küzdelem magyar és más anyanyelvű hazai és támogatásukra felsorakozó külföldi résztvevői közül. A kivégzés híre megrázta a róluk tu­domást szerző nemzetközi közvéle­ményt. „Megdőlt a szabadság végső re­ménye. Halálra vérzik immár Magyar- ország!” jajdult fel Heine. Sokan tették fel a kérdést: nem lehe­tett volna 1848. őszén hajlékonyabb po­litikával elkerülni a véráldozatot? A bi­rodalmi kormányzat meghatározó erői nem mutattak készséget alkotmányos megoldásra. Magát a bécsi forradalmat gon végrehajtott ítéletek „lázadás” vét­ségében marasztalták el az alkotmá­nyos megújulás kiemelkedő jogvédő és honvédő személyiségeinek egész sorát. Az a Habsburg-hatalom fenyegette ha­lállal a kezére került politikai és katonai személyiségeket, mert szót emeltek vagy fegyvert fogtak az ország és népe szabadságáért, amelyet könyörtelenné tett, hogy annyi megalázó vereség után csak külhatalmi segítséggel tudta hely­reállítani uralmát alattvalói felett. A megkegyelmezéstől elzárkózó ifjú császár, a dinasztia a politikai és kato­nai vezetők közös akaratából kellett meghalnia Pesten Batthány Lajos gróf­nak, Magyarország első független, az Országgyűlésnek felelős miniszterel­nökének 1849. október 6-án, s ugyan­azon a napon Aradon a cár seregei által a császáriaknak kiszolgáltatott 13 hon­véd főtisztnek. Aulich Lajos, Damja­nich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leningen-Westerburg Károly gróf, Nagy-Sándor József, Török Ig­nác, Vécsey Károly gróf tábornokokat és Lázár Vilmos honvéd ezredest, had­osztályparancsnokot, a vértanuk sorá­ban hamarosan követte Csányi László közlekedésügyi miniszter, a magyar megújulás egyik legtevékenyebb alak­ja. Perényi Zsigmond báró a felsőház is vérbe fojtották. A birodalmi parla­mentet előbb száműzték egy távoli kis­város elszigetelt világába, majd 1849. március elején katonai erővel szétker­gették. Naivitás feltételezni egyébként is, hogy a véráldozatot akár behódolás­sal elkerülni lehetett volna. Hiszen 1848 nyarán azért követelték a szentesített törvények módosítását, hogy ismét kor­látlanul rendelkezzen a magyarországi alattvalók vérével és az itteni erőforrás­okkal itáliai, németországi és egyéb ha­talompolitikai céljaik javára. Ezernyolcszáznegyvenkilenc már­cius 4-i keltezéssel azonban Ferenc Jó­zsef és kormányzata olyan új „alaptör­vényt” hirdetett ki, amely a magyar ál­lamjog régi és új elemeinek semmibe­vételével a tartományokra tördelő Ma­gyarország beolvasztását rendelte el a birodalomba. A jogfosztásnak erre a csúcsteljesítményére és az udvar által elkövetett törvénysértések sokaságára nem utolsósorban cári segélycsapatok egyelőre még alkalmi igénybevételére az erdélyi harcokban válaszolt az or­szággyűlés nevezetes április 14-19-i ha­tározataival. Válaszolt a trónfosztással, és ami sokkal fontosabb volt azzal, hogy Magyarország “önálló és függet­len európai státusnak” nyilvánította, kijelentve, hogy “az európai státuscsa­ládba” belépve “azon népekkel, me­lyek vele ezelőtt egy fejedelem alatt ál­lottak, békét és jószomszédságokat ala­pítani s folytatni és minden nemzetek­kel barátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata”. A létében megtámadott Magyaror­szág jogigényét az önálló államiságra megfogalmazó, a jövő kiútkeresőinek irányt mutató függetlenségi nyilatko­zat feltehetően élezte a szabadságtö­rekvések ellenfeleinek jóval korábban megfogalmazott törekvését a megtor­lásra. De aligha volt oka annak. A bizo­nyítékok sokaságából hadd hivatkoz­zam Batthány Lajosnak az első magyar parlamenti kormány miniszterelnök­ének kivégzésére. Ismételt békekísérle­tei ellenére sem részesült kegyelem­ben, és annak ellenére ítélték halálra és végezték ki, hogy a függetlenségi nyi­latkozat törvénybe iktatásakor már több mint negyedéve a hatalom foglya volt, hóhérkézre szánt foglya a bosszú­álló hatalomnak. Szabad György A New York-i Magyar Kulturális Központ érdekes programokat szervez az októberi hónapra. 1. Fellegi Ádám koncertje 2004. október 5., kedd délben fellegi Ádám Magyarország egyik legismer­tebb zongoraművésze, aki különleges tech­nikával fogja előadni Liszt Ferenc együk ritkán hallott művét - Beethoven IX. szinfóniáját zongora és kórus átírásra. 2. Berecz András 2004. október 8,9,10 - 3 műsor Különleges, nagyon népszerű művész, aki szerelmese és kutatója, valamint előadója az ősi magyar népmeséknek. Különleges nép­dalénekes is, áld legeredetibb módon tudja előadni népi énekeinket. 3. Táncház Band Á Magyar Népi- és Világzene virtuózai. Négy kiváló népzenész állt össze, hogy különleges és a mai komák minden viszonylatban megfelelő izgalmas zenei műsorral álljon a közönség elé. A négy hetes USA turnéjuk első koncertje a new york-i, ami San Diegoig viszi el őket, és vissza, közben több mint cg)* tucat előadást adva. A turné kezdőműsora október 15-én lesz a híres Satalla klubban (New York). 4. Lovász Irén - népdalénekes Lovász Irén ( www.lovasziren.hu ) országunk egyik legismertebb népdalénekese, aki külön­leges dalokkal lepi meg a nézőket minden alkalommal. Több műsora lesz New York környékén és fel fog lépni a New York-i Emlékünnepélyen is október 23-án. A New Brunswick-i műsor október 26-án lesz, amikor a híres Életfa együttessel lép fel. További felvilágosítás: Kálmán Magyar 178 Oakdene Ave. Teaneck, NJ, 07666 T: 201-836-4869, Mobil: 201-615-9240 Fax: 201-836-1590 Közélet KULT ---- AURA

Next

/
Oldalképek
Tartalom