Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-24 / 172. szám
2004. OKTÓBER 1. Közélet MAGYAR SZÓ-A HÍD 23 Hl Exkluzív interjú Charlie-val AMI SZÓL, AZ SZÓL Charlie pedig szól, erről bárki meggyőződhetett az elmúlt két hét során New Jerseyben, New Yorkban, Hawaiin és Tas Angelesben. Exkluzív interjúnkban benyomásairól és terveiről kérdeztük őt. Hogyan fogadtak az Amerikában éló magyarok? Ugyan nem ez az első alkalom, hogy az itt élőknek zenélek, de mindig nagyon megható élményben van részem. Egyrészről sokkal több szeretetet kapok, talán éppen a távolság miatt. Másrészről érzem, hogy a magyarok azért vannak itt, hogy a boldogságukat megtalálják. Nagyon jó érzés nekem találkozni velük. Öt koncertet adtam, az első hármat New Yorkban és New Jersey-ben. A brooklyn-i fellépésre nagyon sokan jöttek, a másik kettőre kevesebben, de ennek ellenére nagyon jól éreztük magunkat, jó volt a hangulat. A hawaii-i koncertnek nagy visszhangja volt. Rengeteg magyar jött el, köztük régi barátaim is, akikkel húsz-harminc év után találkoztunk itt ismét. Nagyon jó volt újra látni egymást. A Los Angeles-i koncert csodálatos volt a Viskey and Gogo-ban, ahol előttünk magyar együttes még sohasem játszott. Ez egy legendás hely, ahonnan nagyon sok híresség nőtte ki magát és olyan nevek játszottak itt, mint a Guns and Roses vagy éppen egy héttel előttünk a Van Halén adott koncertet. Nekem rendkívül- fontos volt és nagyon boldog vagyok, hogy ott lehettem. Ez egy ötszáz fős klub, ami nagyon patinás. A hely tele volt és nagyon sok magyar eljött. Ez a koncert annyiban különbözött a többitől, hogy itt igazán vegyes volt a közönség, bár a hawaii-i koncerten is voltak amerikaiak. .Azt hiszem nekik is tetszett a zeném, mert a koncert után sokan jöttek gratulálni, köztük zenészek is. Remélem a két hét alatt sikerült valami pluszt adnom, és feltöltenem az itteni magyarokat. Erre nagyon nagy szükség van, mert úgy érzem, itt kicsit nehezebb, mint otthon, a távolság és a honvágy miatt is. Említetted a brooklyn-i koncerten, HOGY MOST JELENIK MEG EGY KÖNYVED Ami SZÓL, AZ SZÓL CÍMMEL. Október 28-án lesz a sajtótájékoztatója. Első szám első személyben íródik a könyv, és inkább egy korrajz a generációmról. Méri Péterrel közösen írtuk a könyvet. Neki már megjelent egy nagysikerű könyve Naprafekvők címmel. Ő az egyik olyan nagyon jó barátom, akivel gyerekkorom óta ismerjük egymást, tisztában vagyunk egymás utazásaival. Ő az egyik olyan ember, aki a lelkembe lát, tudja hogy mit és hogyan érzek. Nagyon érdekes könyv lesz, nem csak tapintásra, hiszen egy kulturált könyvet kap a kezébe az olvasó, hanem egy nagyon szépen megírt könyv is egyben, mindenféle durvaság nélkül, olyan konkrétumokról szól, amelyeket nekünk meg kellett élnünk. Milyen dolgok változtak, mit lehetett volna másképp csinálni. Talán egy kis tanulmány is lesz ez a fiatalok számára. Érdekesség még, hogy tartalmazni fog egy nyolcperces zenei anyagot is, amelyet a fiam szerzett és én írtam a szövegét. Ezen tulajdonképpen az életemet énekelem meg. Milyen terveid vannak a jövőre? Jövő szeptemberben szeretnék megjelentetni egy új Charlie lemezt, amiben természetesen benne lesz az eddigi munkásságom sava-borsa. Szerencsére rendkívül jó zenészekkel dolgozom együtt, akik nem csak jó zenészek, de jó emberek is. Mindazon által most inkább újra rockosabb hangzáshoz szeretnék nyúlni, kicsit gitárcentrikusabb zenét szeretnék csinálni. Újra szólni szeretnék a fiatalokhoz is. Egyelőre ennyi elképzelés van a lemezről a fejemben, és januártól kezdek konkrétan a zenei anyagon dolgozni. Egy biztos, nem szeretem ismételni magamat, és most is egy új arcomat szeretném megmutatni a közönségnek, mint ahogy tettem a Jazz, a Soul and Jazz és a Funky, Soul and Jazz című albumaimon is. Fazekas Kriszta A magyar konyha szolgálatában Tíz éve már, hogy Ács Éva és Rudolf megnyitották Budapest gyöngyszemét a connecticuti Fairíieldben. Céljuk nem az volt, hogy meggazdagodjanak a kis családi étteremből, sokkal inkább hobbi, mondhatni asszonyi szeszély tartja életben a mai napig. Két előnye ennek a szeszélynek mindenképpen van. A Pearl of Budapest étterem öt embernek ad munkát, és számtalan embernek Ízletes magyar ételt. Négytagú kostoló stábunk már tűkön ülve várta “a mindenből egy kicsi” tálakat, hogy meggyőződhessen róla, mégis van jó magyar étterem, ha nem is New Yorkban, hanem Fairíieldben. Amikor először jártunk itt, meglepődtünk, hogy milyen közel is van a kis családi vendéglő a fairfieldi vasútállomáshoz. Talán éppen egy percre. A vonat pedig egy és negyed óra alatt kirepít bárkit, akinek nincs lehetősége az autó luxusára. Ha esetleg most az fordulna meg az olvasó fejében, hogy ugyan ki is utazna ennyit egy ebédért, esetleg vacsoráért, ki kell, hogy ábrándítsam. Ugyanis Fairfield városának nem csak a Pearl of Budapest étterem a vonzereje. Kis kutatást végeztünk, és kiderült, hogy ez egy történelmi városka, amely számos nevezetességgel bír. így az Old Post Road-on végigsétálva számos olyan épülettel találkozhatunk, amelyek az amerikai történelem különböző korszakaiban épültek, így kis áttekintést nyújtanak a különböző stílusokról a házak. I la nézelődésen kívül egy kis történelmi háttérre is vágyunk, akkor az Old Post Road végén bal kéz felé fordulva a Fairfield Historical Society-be vegyük az irányt, ahol egy kiállításon és könyvtáron kívül találhatunk egy segítőkész könyvtárost is, Dennis Barrow személyében, aki minden kérdésünkre tudja a választ. Még az itt élő magyarokról és történelmükről is előkotort egypár könyvet. Akinek pedig elege van a városnézésből, az az óceán part felé veheti az irányt, és megmártózhat a habokban a városka strandján. Vagy egésznapos kirándulást tervezhet a környékbeli vízesésekhez, amelyet megfűszerezhet egy csodás vacsorával a Pearl of Budapestben. És ismét visszatértünk eredeti témánkhoz, az étteremhez, és ahhoz hogy épp tűkön ülve várja stábunk az ételek érkezését. Bizony nem kellett csalódnunk. Kaptunk kóstolót négy féle levesből. Mindegyik finom volt, de nekünk a gulyás és a köménymag, más néven tojásleves ízlett legjobban. A főételek közül nem tudtunk dönteni. Megkóstoltuk a rántott szeletet, a bécsi szeletet, a cigány pecsenyét, a székely káposztát, a töltött káposztát, a csirkepaprikást és a borjúpörköltet. Nem lehet azt mondani, hogy nem voltunk alaposak, bár ez a teljes menü alig egyharmada. Nem sikerült kifogást találnunk egyetlen ételben sem. Mind kellemesen ízletes és fűszeres, Bodró Zsolt keze munkáját dicséri, aki az étterem szakácsa a kezdetek óta. A kiszolgálás gyors és udvarias, köszönhetően Aladár Hajnalkának, aki már öt éve tartozik az étteremhez, és családi vállalkozás révén Ácsék két lányának, Krisztinának és Andreának, akik felváltva segítenek ki. Természetesen nincs vacsora desszert nélkül. Kis csapatunk egyhangúlag a gundel-palacsintát ajánlja, amelyet bizony, ahogy illik, lángolva tesznek az ember orra elé. Ezzel már Budapesten sem igen találkozik az ember.Összességében csak jót mondhatunk a Pearl of Budapest étteremről, és bárkinek tiszta szívtói ajánljuk, hogy látogassa meg. A nyitvatartás kicsit szokatlan, minden nap déltől kettőig és öttől kilencig, kivéve hétfőn, amikor zárva tart. Szombaton pedig érdemes Hőre bejelentkezni telefonon, mert bizony telt ház szok<- t lenni, (x)
