Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-07-09 / 161. szám

Kultúra B Vezetőváltás lesz a Kulturális Intézetben ELBONTOTTÁK MÁRTON ANDRÁST Hiller István kulturális miniszter július 5-én hétfőn a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón, remek elképzelések, gazdag programok, alapvető változások bejelentése közben, egyetlen kurta mondattal elintézte a New York-i Márton-ügyet: „Márton Andrást, a New York-i Magyar Kulturális Inté­zet igazgatóját elbocsátottam. ” 10 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Gergó és az álomkabát Az év gyermekkönyve címet kapta Böször­ményi Gyula, a Gergő könyvek sorozatá­nak írója. Lapunk már tavaly azonos mó­don választott: a hazai gyermekirodalom­ból egyedül a Gergő és az álomkabát című regényt méltatta. A Gergő-sorozatot oda­haza a Harry Potter könyvek európai, sőt magyar változatának tartják, amely azonos hatású, de mélyebb, meseszerűbb a fantá­ziája, mint a Harry Potter sorozatnak. Visszajött a Tenkes kapitánya Egy hete visszatért a magyar képernyőre, az MTI-es csatornára a hatvanas évek hal­latlan népszerű kuruc kori sorozata, s min­den este újra felcsendül a siklósi várban ját­szódó történet Vujisics Tihamér szerzetté pattogós ritmusú főcímzenéje. A sorozat egyik főszereplője a ma New Yorkban élő Krencsey Mariann színművésznő. Ha nincs pénz újra, a régi jó is újra jó. Karinthy-emlékgyűrú A Magyar Rádió humoristáknak alapított elismerését, a Karinthy-emlékgyürűt idén Litkai Gergely (alsó képünkön) nyerte el. Kondor Katalin elnökasszony a díj átadása­kor ezt mondta: ”A huszonhét és fél eszten­dős humorista már most egy életműdíjjal felérő kitüntetést nyert el.” Mániás depresszió ÉS AZ ALKOTÁS Nemrég az amerikai Kevin Jackson író adott ki könyvet saját gyötrő mániás de­pressziós zavarairól. A kötetből megtud­hatjuk: többek között Mozart, Einstein, Churcill és Marilyn Monroe alkotott világ­hírűt, miközben mániás depressziós volt. ÖRKÉNY-ÖSZTÖNDÍJ Hatodik alkalommal ítélték oda az Örkény Istvánról elnevezett drámaírói ösztöndíjat. Az idei nyertesek: Balogh Róbert, Erdős Virág, Jász Attila, Peer Krisztián és Péterfy Gergely. Bemutatták a Radnóti Zsuzsa dramaturg - Örkény István özvegye - szer­kesztette antológiát is, amely az eddigi har­minc Örkény-ösztöndíjas legjobb munkái­ból ad válogatást. Clinton könyve Magyarhonban Közepes sikerrel árulják Magyarországon Bili Clinton önéletrajzát. Akik olvasták, a legtöbben közepesen megírt, történelmileg semmi falrengetőt nem tartalmazó kötet­nek tartják. Legtöbben arra kíváncsiak: mennyire volt jó nő Monica Levinszky. Hofiról nevelt fia ÍRT KÖNYVET A humor császáráról, Hofi Gézáról nevelt fia írt könyvet. A rövidesen megjelenő kö­tetben gyermekkorát legszebb éveinek tart­ja a szerző, s eddig ismeretlen Hofi Géza történeteket ígér. Földessy Dénes Hiller az újságírók kérdései nyomán persze elmondta: Márton megbízatása 2005. év ősz elején telt volna le, de he­lyét már 2005. január 1-én el kell hagy­nia. Utóda még nincs. A felmondó le­velet már átvette. A sajtótájékoztatóra a kultuszminisztérium keretén belül mű­ködő Külföldi Kulturális Intézetek szo­kásos évi értekezletén került sor. Nem volna most ízléses bármit is idézni abból a vaskos irat-, vagy in­kább panaszkötegből, mely Márton András ügyében összejött. Nem ele­gáns dolog abba belerúgni, aki már le­rúgta saját magát. Bár a vastag aktakö- teg iránti kíváncsiság indokolt, hisz Mártonnak csak a New York-i lakbére, mint mondják, havi 4.000 dollár. Va­gyis közel havi (!) egy millió forint, amit közpénzből fizetnek. Hogy lehe­tett ezt a nagy falatot így eljátszani? A sajtóemberek kérdéseire összejött min­den. Ezekből legalább egyet lenne fon­tos megírni: ki lehetett a Márton igaz­gató úr „külső segítője”, vagy „külső társa”, aki közben maga is arcátlanul furkálódott ellene. Lényeg: e köteg pa­naszainak vizsgálása után annyi így is beigazolódott, amennyi már szüksé­gessé tette az elbocsátását. Hiller István miniszter úr egyébként már egy esztendővel ezelőtt, a tavalyi hasonló értekezlet sajtótájékoztatóján kijelentette: a tizenhét külföldi magyar kulturális intézet közül legjobb a Bogyay Katalin vezette londoni, a leg­gyengébb Márton András keze alatt működő New York-i. Lapunk pedig vé­gezte feladatát: idejében megírtunk mindent. Az illetékesek nem kapkodták el a dolgukat, alaposak voltak. Márton Andrásnak tehát egy éve volt arról gon­dolkodni, hogy szakmai felettesei miért minősítik ennyire le a munkáját? A mi­niszteri vélemény szerint Márton bu­2004. JÚLIUS 9. kásának gyökere a kapcsolatteremtő ké­pesség hiánya. Erre jellemző példaként említette, hogy a kulturális intézet és a főkonzulátus azonos épületben van, de az intézet kocsijainak tilos a főkonzul- tus parkolóját használni. A sok visszásságból a mintegy más­fél évvel ezelőtti sajtótámadás volt a legkárosabb. Két hazai, kormányközeli politikai napilap, a Magyar Hírlap és a Népszabadság számonkérő hangon foglalkozott Márton Andrással, mert olyan etikai - avagy kultúrpolitikai? - vélemények hangzottak el, melyek szerint az intézet- igazgatónak nem lett vol­na szabad oly előadásokat szervezni, Magyarország­ról az Egyesült Államokba utaztatni, illetve finanszí­rozni, amelyekben Márton András az egyik főszerep­lő. Sőt, később az is kide­rült, hogy amerikai hatás­körű igazgató létére még Helsinkibe is elvitte ezt az egyébként jó Spíró-pro- dukciót. Ebből egy csak most, Bába Iván nyilatkozatával lezárult politikai ügy ke­letkezett. A két kor­mányközeli lap támadásá­ból, a helyzet ismeretéhez messze fekvő Magyaror­szágon ugyanis sokan arra következtettek, hogy New Yorkban nincs semmi baj, csupán a kormány „ki akarja nyírni” a politikai ellentáborból származó Márton Andrást, akit az Orbán kormány nevezett ki. Bába Iván, az Orbán kormány külügyminisztériu­mának államtitkára azonban közben így nyilatkozott lapunknak: „Minden külföldre küldött beosztott at és vezető diplomatát, valamint kultu­rális intézet igazgatót a tevékenysége és a teljesítménye minősít. (Folytatás a következő oldalon) Sajtókörkép az igazgatóról Márton ellenáll A külföldi magyar kultúrigazgatók évi munkaértekezletének másnapján, kedden a hazai sajtó bőségesen beszá­molt az első nap eseményeiről, beje­lentéseiről. A Népszabadság például Hiller külföldi offenzivában címmel hosszan tudósított róla. Mindez még­sem homályosította el Márton András New York-i direktor elbocsátásának hírét. így alkalmunk nyílott arra, hogy Márton András ellenvéleményét ne egyszeri megfogalmazásban, hanem a négy hazai politikai napilap tükrében s választékos sajtó-összeállításképp is­mertessük meg olvasóinkkal. A Népszava beszámol arról, hogy a miniszter döntésére reagálva az igaz­gató az MTI-vei azt közölte, hogy esetleg kártérítési pert indít a minisz­térium ellen. „Én körülbelül négy le­velet írtam a nagykövet úrnak, amely­ben az együttműködésre felhívtam, s ezekre mindeddig nem kaptam vá­laszt. - jelentette ki Márton András a távirati irodának. A Magyar Nemzet Márton javára szóló tényt is közöl: az intézet alapító okirata nem eléggé alapos és előkészí­tett, s elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározott keretek szabályozzák a kulturális képviselet működését és szerepkörét. A Nemzet is hírt ad róla, hogy az igazgató fontolgatja a minisz­térium beperlését. Leghosszabban a Népszabadság foglalkozik a kérdéssel, benne a per tervével. A lap szerint Márton cáfolta, hogy együttműködési készsége hiá­nyos s ebből adódtak volna a problé­mák. Márton szerint alapvető gond, hogy a kulturális és a külügyi tárca nem rendezte a magyar kulturális köz­pont, a főkonzulátus és a nagykövet­ség közötti viszonyt, annak ellenére, hogy a központ a főkonzulátus épüle­tében kapott szükségelhelyezést, őt alacsonyabb beosztásban alkalmazzák, mint amire pályázott. Számos alka­lommal kérte: a külképviselet kérje ki az ő véleményét is, de ez nem történt meg. Ennek következménye volt pél­dául, hogy a magyar nagykövet infor­mációja alapján elterjedt: a Guggenheim múzeum fiókot nyit Bu­dapesten, holott szakmai körökben nyilvánvaló volt, hogy erre az anyagi nehézségekkel küszködő múzeum nem képes. Együttműködési terveze­teire, leveleire nem válaszoltak. Évi kétszáz magyar rendezvényt tartott az amerikai közönségnek, a legkülönfé­lébb műfajokban. A Magyar Hírlap, mely újság más­fél éve - a Népszabadsággal szinte egv időben - ugyancsak szóvá tette Már­ton színészi főszereplését a maga által szervezett produkcióban, most mind­össze egy mondattal tudomásul veszi Márton leváltását, s a per tervét nem tartja közlésre érdemesnek. (FD)

Next

/
Oldalképek
Tartalom