Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-09 / 161. szám
2004. JÚLIUS 9. Kultúra (Folytatás az előző oldalról) Az Orbán kormány által kiválasztott kulturális intézetigazgatók túlnyomó többsége beváltotta a hozzáfűzött reményeket, megfelelőképpen, jó szervező s kapcsolatépítő képességgel, hibátlan kulturális érzékkel s műveltséggel képviseli a magyar kultúrát külföldön. Ezt Márton Andrásról nem lehet elmondani. Mindenki tévedhet, s úgy tűnik, az Orbán kormány, illetve a mi időnkben a külügyminisztérium és a kultuszminisztérium az ő személyét illetően tévedett.” A tévedés okát még mélyebben, a színészsorsban is lehetne keresni, ha egy általános és független nemzetiségi hetilapnak ez ilyen mélységig a kutatási feladata volna. Ezzel tehát nem foglalkozunk, ez már a történet utóélete. Mivel azonban e históriában van valami otellói tragédia, a ’’megetethetőség tragédiája”, s mivel éppen egy színész lett az áldozat, érdemes annyi tanulságot levonni, hogy az Otellók mindig elbuknak, az őket „etető”, s mindebből nem egy esetben jól járó Jágók pedig röhögnek a markukba és - maradnak. New Yorkban is, Magyarországon is. A kultúra taszító, ragacsos veszélygócának. Márton András színművészt e sorok írója látta már remek színészi alakítás megformálójának, például Arthur Miller: Pillantás a hídról című drámája Alfieri ügyvéd szerepében. De a színészpálya örök kockázat, s ha egy színész közben még a kulturális igazgatói széket is a saját szerep megszerzéséhez használja, az tényleg tragikus. A Márton korszak során sajnos tragikus társadalmi sebek is keletkeztek: a New York-i emigráció bomlása ezzel is mélyült, ízlését figyelmen kívül hagyták és egy szűkebb csoport ízlését szorgalmazták, illesztgették a többség ízlése fölé. A filmsztár kétszer nyerte el az amerikai filmakadémia legrangosabb kitüntetését, az Oscar-díjat: az 1951-ben Elia Kazan rendezésében készült A rakparton című film főszerepéért, és az 1972-ben Coppola által rendezett Keresztapában, címszerepének, Don Vito Corleone alakjának megformálásáért. Brando - a francia származású Brandeau család egyetlen fiúgyermeke - már fiatal korában filmtörténetet írt. A vágy villamosa és A vad című filmekben nyújtott alakításaival a háború utáni generáció életérzéseit ragadta meg. A Montgomery Clifttel és James Deannel kiegészülő hármas skálán ő képviselte a keményebb, lázadóbb karaktereket. Veretes filmekben nyújt kimagasló alakításokat (Viva Zappata, Julius Caesar, Lázadás a Bountyn, Oroszlánkölykök, Queimada), amiket egyre több jelentéktelen, "hígabb" film követ. Középkorú színészként ismét visszatér a színészi magaslatokra A keresztapa Don CorleonéjaÁm „a múlt csak példa legyen most!” Pályázat következik, és Hiller István szinte megesküdött, hogy nincs még jelölt, szabályosan, törvényesen állítanak utódot. Szerintünk e pályázatnak most már sokkal szigorúbbnak, körültekintőbbnek kell lennie, mint a három évvel ezelőttinek, mondhatni New York-hoz szabottabbnak. Az alaposságnak el kellene mennie odáig, hogy részletekre bontsa az igazgató feladatait. Többé nem fordulhat elő sem a tunyaság, sem az ötlettelenség, s inkább iskolásán, szájbarágósán körül kell írni a munkafeladatokat, mint sem az intézet életképtelenül, terméketlenül közpénzen „működjék” tovább. Alapfeltétel kellene legyen az is, hogy a pályázatokat elbíráló bizottságnak legalább néhány tagja New Yorkban élő, vagy New Yorkhoz kötődő közéleti személyiség legyen. Ezek kiválaszként, az Apokalipszis most Kurtz ezredeseként és Bertolucci Az utolsó tangó Párizsban című filmjének főszereplőjeként. Csupa ambivalens megítélésű, ellentmondásos szerep, amelyekben brillíroz. A már eddig is zömök testalkatú, ketására legalkalmasabbak a magyar egyesületek képviseletei. Legyen már egyszer nyilvánvaló, hogy e metropolis magyarsága kultúrájának szakmai irányításához ne pesti íróasztalok, vagy ami esetleg még rosszabb, ne a kultúra iránt meglehetősen érzéketlen pártharcok akamokságai szerint válasszák ki a New York-i vezetőt. E lényegében kultúraidegen gyakorlatnak a megszűntetése a demokrácia ábécéjéből az á betű. A névtelen pályázatokat is mellőzni kellene, hogy a nyilvánosság tájékoztatásával, majd bevonásával, a pályázók és pályamunkáik, terveik ismeretében lehessen derjnokratikusan választani. New York magyarsága van annyira felnőtt, hogy képes megvitatni s kiválasztani a megfelelő szakmai vezetőt. Nagy baj lenne, ha ismét az igazgatói megbízás letelte előtt kellene az igazgatót elküldeni. Végül a kultúra örök kasszafüg- géségével kapcsolatban egy utóirat: Márton Andrásnak csak a közszolgálati törvény adta jogokkal nem ellenkező időpontban, 2005. január 1-én kell elhagynia a posztját. Ám közkasszának csak az igazgató szolgálati lakása havonta négyezer dollárjába kerül. Közel egy millió forintba. Hat hónap, hat millió forint a közpénzből. Feltételezhető, hogy ha eddig sem mutatott fel lehengerlő munkatempót, azt útilapuval terhelve még nehezebben teszi. A gazdaságtörténetileg oly gyakran időszerű derékszíj megszorító pénzügyi helyzetből most feltehetnénk egy Horn Gyula stílusú kérdést: hány lélegeztető készüléket lehetne ebből venni? Klasszikus műveltségű kultuszminiszterünkhöz méltóbb azonban e kérdésként feltett latin mondat: Fiat Iustitia pereat mundus? Legyen törvényesség, s vesszen a világ? köznyelve fordítva: tessék mondani, nem lehetne mégis valami takarékosat kitalálni? ménykötésű Brando egyéniségbeli keménysége és súlyossága mintha testére íródna ki. A 70-es évek közepére termetes kolosszussá hízik, rekordsúlya 156 kiló volt a 90-es évek közepén, amelyből - úgy hírlik - később valamicskét leadott. Viíágéletében botrányos figura volt, afféle "nehéz ember", aki fütyül a szokásokra, kezdetben nyíltan vad lázadóként, később sértett szent szörnyetegként. Az Amerikai Indián Mozgalom fegyveres szervezetével rokonszenvezik, A keresztapa főszerepéért kapott Oscar díj átvételére 1972-ben egy indián nőt küld el. Szupergázsiért, minimális számú forgatási napokra el-elszegődik mindenféle felejthető filmbe. Brando legutóbb pár napja szerepelt a hírekben, amikor az öreg színész szegénységéről és milliós adósságairól cikkeztek. Brando élete utolsó éveiben egyszobás lakásában élt Los Angelesben. Brando április 1-én töltötte be 80. életévét. Új filmen dolgozott a halála előtti napokban a 80 éves korában elhunyt legendás amerikai filmszínész, Marion Brando - vált ismertté pénteken a film készítői köréből. A megromlott egészségű színész csütörtökön bekövetkezett halála előtti héten a "Brando és Brando" című készülő film forgatókönyvén végzett kisebb változtatásokat - mondta el Ridha ____4,______________________________ Mindenhol külföldi, de sehol sem idegen Munkácsi Mihály (2.) (Folytatás előző lapszámunkból) Rahl halála után visszatért Gerendásra nagybátyjához. Itt festett képei közül a Búsuló betyár (Magyar Nemzeti Galéria) a hazai hagyományokhoz, Madarász Viktor modorához igazodása miatt jelentős. 1866-ban Ligeti biztatására Münchenbe utazott, felvették az Akadémiára. Mestere Wagner Sándor volt, de nagyobb hatást tett reá Kaulbach művészete. Iobb, itt festett képe közül az Árvízzel (Magyar Nemzeti Galéria) Kaulbach, a Lotz-modorhoz kapcsolódó Vihar a pusztánnal a hazai körök elismerését vívta ki. 1867-ben állami ösztöndíjjal Párizsba utazott a világkiállításra, ahol Courbet művészetéből egész életére döntő benyomásokat szerzett. Visszatérve Münchenbe, kilépett az Akadémiáról s az Adam fivérek magániskolájába iratkozott. 1688 őszén Knaushoz ment Düsseldorfba, a német életképfestés tanulmányozására. Önmagára tulajdonképpen Leibl képeinek hatására talált. Megfestette az önállósulás első fontos emlékét az Ásító inast (amerikai magántulajdon). E kép gazdag lélekrajzával, világítási kontrasztjaival már jelezte fejlődése irányát. 1869-ben festette első világhírt hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyben a magyar szabadság- harc utáni betyárvilágból választotta témáját (Magyar Nemzeti Galéria tulajdona). A képet még félig kész állapotban eladta. (A Siralomház harmadik és legérettebb ún. kétala- kos változata is a Magyar Nemzeti Galériában van.) E korszak ismert kritikai realista szemléletű, népi tárgyú művei a Részeges férfi hazatérése, a Tépécsinálók (1871, Magyar Nemzeti Galéria), majd végleg Párizsba költözése után: Éjjeli csavargók, Röpülő asz- szony (1873, Magyar Nemzeti Galéria); Zálogházban (1874, New York, Metropolitan Museum). (Folytatjuk) MAGYAR SZÓ —A HÍD H Behi, a film forgatókönyvírója és rendezője. A filmben Brando önmagát alakította volna, a forgatást ebben a hónapban akarták elkezdeni. A sztár halála ellenére a film el fog készülni - jelentette ki a francia-tunéziai Bedi. "Nagyon szomorú vagyok, szinte megbénít a hír" - nyilatkozta. "Mindazonáltal megcsinálom a filmet, tiszteletadásul (Brando előtt)" - mondta. A forgatókönyvíró-rendező és Phil Symes társproducer egyaránt arról számoltak be, hogy Brando nem volt ugyan teljesen jól, de lelkesen foglalkozott a filmmel. H Elhunyt Marlon Brando KARAKTERES EMBER Elhunyt Marlon Brando, aki forradalmasította az amerikai színjátszást a Vágy villamosában és A rakparton című filmekben nyújtott alakításával és Don Vxto Corleone megformálásával a Keresztapa című filmben.
