Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-07-09 / 161. szám

2004. JÚLIUS 9. Hazai hírek MAGYAR SZÓ —A HÍD 9 U Felfüggesztett fogházbüntetést kapott Bencsik LEMONDANI? NEM Letöltendő fogházbüntetés helyett tíz hónaposfelfüggesztett szabadságvesztést kapott másodfokon Bencsik András főszerkesztő Mécs Imre megrágalmazásáért. A Magyar Demokrata azt állította, hogy a szabad demokrata politikus 1956-os vallomása alapján ítéltek halálra több forradalmárt. A Pest Megyei bíróság pénteken meghozott másodfokú ítéletében nem változtatta meg a főszerkesztőre első fo­kon kirótt fogházbüntetés tíz hónapos időtartamát, de végrehajtását két évre felfüggesztette. A másodrendű vádlott, Bertók László Attila újságíró esetében a másodfokú bíróság helybenhagyta az első fokon kiszabott, nyolc hónapos, két évre felfüggesztett fogházbüntetést. A Pest Megyei Bíróság mindkét vádlottat társtettesként, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalma­zásban mondta ki bűnösnek. Mécs Imre azért kezdeményezett magánvádas büntetőeljárást a Magyar Demokrata két publicistája ellen, mert a lap 2001. november 15-i számában közölték Mécs 1957-es gyanúsítotti vallomását, és kommentárjukban hoz­záfűzték, nem kis részben Mécs Imre vallomása miatt akasztottak fel négy embert. A Mécs Imre elleni büntetőel­járást az 1956-os forradalomban tör­téntek miatt indították meg a hatósá­gok államellenes összeesküvés címén. Mécs Imrét 1957. júniusában tartóztat­ták le, majd halálra ítélték, kilenc hóna­pot töltött a siralomházban, amnesztiá­val szabadult 1963-ban. A Pesti Központi Kerületi Bíróság idén januári, első fokú döntésével, a rá­galmazás minősített esetének elkövetése miatt tíz hónap letöltendő fogházbünte­tésre ítélte Bencsik Andrást. Az ügy másodfokú, pénteki tárgyalásán Bencsik jogi képviselője többek között arra hi­vatkozott, hogy Mécsnek közszereplő­ként nagyobb a tűrési kötelezettsége, emiatt kérte, hogy a bíróság mentse fel Bencsiket a vádak alól. Futó Barnabás szerint Bencsik, mint "jogban járatlan személy" az 1958-as ítéletet elolvasva csak arra a következtetésre juthatott, mint amire Bertók, a kifogásolt cikk szerzője is. Az ügyvédek azt hangsú­lyozták, hogy a cikk nem tényközlés, hanem kommentár volt, ugyanis ugyan­abban a lapszámban a hivatkozott bíró­sági dokumentumot is közzétették. Ki­emelte, hogy épp a cikk megjelenése után nevezték ki Mécset egy fontos par­lamenti bizottság elnökévé, szerinte ez azt bizonyítja, hogy a cikknek nem volt számottevő hatása Mécs karrierjére, va­lamint azzal sem történt jelentős érdek- sérelem, hogy több internetes fórumon Mécs Imrét gyalázó hozzászólások je­lentek meg a Demokrata cikke után. Mécs Imre jogi képviselője szerint az első fokon eljáró bíróság helyesen álla­pította meg a tényeket, és helyesen von­ta le a belőlük adódó következtetéseket. Az ügyvéd idézett a korabeli ítéletből, ami az "ellenforradalom támogatója­ként" jellemzi Mécset. Mécs azt állította, hogy sosem vallott a társaira, és azt mondta, az akkori tárgyalások minden lépését ügyvédjeik tanácsára tették, tár­gyalástaktikai okokból. Az SZDSZ po­litikusa rámutatott arra is, hogy az 1956 utáni perek anyagait csak kellő forrás­kritikával szabad kezelni. A másodfokon eljáró bíróság az íté­lethirdetés után kifejtette, hogy a felleb­bezési indítványokat nem találták ala­posnak, Mécs akkori vallomása és vád- lottársai kivégzése között nem állt fenn ok-okozati viszony. Az ítélet szerint he­lyes volt a Bencsikék által elkövetett bűncselekmény mindkét minősítése, azonban a kiszabott büntetést a másod­fokú bíróság részben megváltoztatta, egyrészt azért, mert nem értékelhető sú­lyosbító körülményként, hogy a vádlot­tak nem tanúsítottak megbánást, más­A régi gyár területére a Fidesz kor­mányzat által épített kulturális épület- együttes mára rangot vívott ki magá­nak a főváros művészeti életében. A nagy kiállítóterem mellett található Millenáris Fogadónak nevezett épület színvonalas koncerteknek és színház­előadásoknak ad. Ráadásul az épület- együttes hatalmas színháztermében tartják immár két éve a Magyar Film­szemle díszvetítéseit is. Mindezek ellenére több érdekcso­port számtalan tervet dédelget a Mille­náris Park öt épületével kapcsolatban - derült ki a Nap-Kelte című televíziós műsor egyik adásából. A máig tisztá­zatlan tulajdonviszonyok között üze­meltetett kulturális központtal kapcso­latos tervekről Kovács Kálmán infor­matikai miniszter beszélt. Elmondta, hogy a minisztérium elsősorban mint egy "a digitális technológiákról szóló kulturális fellegvárat" képzeli el a komplexum jövőjét. A miniszter szerint készültek azon­ban tervek egy új üzletközpont, a Mammut 3 megépítésére is. (A közeli Széna téren található a Mammut 1 és 2 szórakoztató- és bevásárlóközpont.) A részt az idő múlását is enyhítő körül- ményként kell beszámítani. így az első­rendű vádlottra indokolt a szabadság- vesztés kiszabása, de a büntetés végre­hajtását felfüggesztette a bíróság. A tárgyalás berekesztése után a mo­solygó Bencsiket körülvevő, az ítéletet kisebb győzelemként értékelő hallgató­ság még a teremben elénekelte a Him­nuszt. A tárgyalás után az előtérben többen már nemtetszésüknek adtak hangot, és kifütyülték a távozó Mécs Imrét. Jó pár keresetlen, gyalázkodó ki­fejezés is elhangzott, egy ízben Mécs ügyvédje és egy férfi hangos szóváltásba keveredett. Bencsik András a bíróság folyosóján elképesztőnek, szégyenletesnek nevezte a bírói döntést. A Demokrata főszer­kesztője hozzátette: ez elvileg jelentheti azt is, hogy nem írhat, nem szerkeszt­het, hiszen a pénteki döntés két évig "ott lóg a feje felett". Másnap újságíróknak elmondta, hogy mégsem mond le fő- szerkesztői tisztségéről, mert bár "min­den józan érv7 amellett szól, hogy mond­jak le, de ennek ellenére úgy kellett dön­tenem, hogy nem mondok le". Mécs Imre méltányosnak, korrekt­nek és alaposnak tartja az ítéletet, sze­rinte más módon nem lehet megállítani a sajtóban egy ideje tapasztalható eldur­vulást. Szerinte egy élet megcsúfolása volt a Demokrata cikke, és csak jelenle­gi pártpolitikai szerepe miatt támadták ilyen gátlástalanul. Mécs úgy véli, he­lyesen döntött a bíróság, amikor nem végrehajtandó fogházbüntetést szabott ki Bencsikre, álláspontja szerint a fel­függesztett büntetésnek nagyobb a visz- szatartó ereje. miniszter szerint az erről szóló döntés "szerencsére nem minisztériumi hatás­kör". Állítása szerint a döntést egy ösz- szevont testület hozza majd meg, miu­tán egy lakossági fórumon egyeztetnek a környéken élőkkel is. A miniszter szerint, ha nem változtatják meg az épületegyüttes funkcióját, akkor is mintegy 600 millió forintot kellene költeni a felújításra. Június végén, a befektetésről szóló első hírek felröppenése után azonnali műemléki védelem alá helyezte a bu­dapesti Millenáris Park öt épületét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KOH), mert "hatalmas új beruházá­sok veszélyeztetik az egykori Ganz- gyár védendő csarnokait". A KOH tu­domása szerint elkészült egy olyan "rendezési terv", amelynek értelmében a Fogadó felét lebontanák, a Fogadó és a Teátrum közé egy iroda- és lakóházat emelnének. A tervek szerint már jövő­re megkezdené a Mammut 3 építését a jelenleg két plazát üzemeltető gazdasá­gi társaság. A 25 ezer négyzetméteres épület építését a helyszínnek kiszemelt Ganz-telep tisztázatlan tulajdonviszo­nya bonyolítja. ■ Több terv készül a Millenáris Park átalakítására ÁHÍTOTT TERÜLET A jelek szerint hamarosan változhat a Millenáris Park funkciója, ugyanis több ér­dekcsoport is szemet vetett az épületegyüttesre. Az álmodők Mammut 3-at, digitá­lis kutatóbázist vagy lakóparkot álmodtak a Ganz-telepre. Röviden lyeztetik a biztonságos kezelést. Az orvostu­dományi centrum vezetője szerint a követe­lési lista jogos, de azt az egyetem önállóan nem tudja teljesíteni. A 15 éve épült klinika dolgozói azt mondják, ha rövidesen nem változnak a körülmények, akkor sztrájkolni fognak, amire magyarországi egészségügyi intézményben még nem volt példa. A PARLAMENT IS KIKÖLTÖZIK a Szigetre A hazai politikusok által egyre többre érté­kelt Szigeten idén a tervek szerint a parla­mentnek is lesz sátra, ahol az országgyűlési bizottságok tagjai tájékoztatják majd mun­kájukról az érdeklődőket. Aki akarja, a kép­viselőkből álló fociválogatottal is összemér­heti tudását. A tizenöt évben minden július végén megrendezésre kerülő Sziget Feszti­vál az ország legnagyobb szabású zenei és szabadidős rendezvénye, amelyen az utób­bi években Civil Sziget néven az ifjúsági szervezetek is tematikus sátrakat állítanak fel. Ennek keretében jelenik meg az idén az Országggyűlés. Alkotmányellenes lenne a NÉPSZAVAZÁS A PARLAMENTRŐL Az Alkotmánybíróság (AB) keddi ülésén az alaptörvénybe ütközőnek ítélte, hogy az Országgyűlés létszámának csökkentéséről népszavazást tartsanak. Az AB megállapí­totta: a népszavazás kezdeményezői által megfogalmazott kérdés az alkotmány tiltó rendelkezésébe ütközik, mert az Ország- gyűlés szervezetének átalakítására irányul. A kérdés azt követően került napirendre, hogy Medgyessy Péter javaslatot tett a 250 fős törvényhozásra és a közvetlen köztársa- ságielnök-választásra. Az Országos Válasz­tási Bizottság elnöke március 6-án közölte, egy magánszemély a bizottsághoz fordult és népszavazást kezdeményezett a minisz­terelnök által felvetett, a közvetlen köztár­sasági elnök-választásra és a kisebb létszá­mú parlamentre vonatkozó ügyekben. Az AB ezt a kezdeményezést minősítette al­kotmányellenesnek. Visszahívhatják a magyar KATONÁKAT A SÍNAI-FÉLSZIGETRÓL Magyarország újragondolja ENSZ-szerep- vállalásait, s vizsgálja annak lehetőségét, hogy visszavonja a magyar katonákat a Sí- nai-félszigetről - jelentette be Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kedden Budapesten. Néhány ENSZ misszióban "létszámot csök­kenthetünk, újragondolhatjuk szerepünket" - közölte a tárca vezetője újságíróknak nyilat­kozva. Juhász Ferenc emlékeztetett a kor­mány nemrégiben meghozott döntésére, amelyben ezer főben maximálja a külföldi misszióban részt vevő katonák létszámát. Igv, ha újabb vállalásokat kíván tenni Ma­gyarország, akkor "bizonyos helyekről vissza kell jönnünk" - mutatott rá. Jelenleg 1050 magyar katona dolgozik külföldön, a minisz­ter hangsúlyozta, hogy a szerepvállalások új­ragondolásakor figyelembe veszik a diplo­máciai érdekeket is, és egyeztetnek az ENSZ-szel. Juhász Ferenc elmondta: hogy a Sínai-félszigeten és Cipruson is mintegy 10 éve van jelen békefenntartókkal a Magyar Honvédség. Szerkesztette: Gyenge Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom