Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-10 / 170. szám
8 MAGYAR SZÓ—A HÍD FELVipÉK: Csinosodó Ersekújsvár Szeptember 22-ig naponta 8 és 22 óra között a Nyitra-parti Kultúrközpont első emeletén az érdeklődők ingyenesen megtekinthetik a történelmi városközpont átépítésére benyújtott győztes pályamunkákat. A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén megnyitott kiállításon látható a zsűri által legjobbnak ítélt pályamunka, amelyet Imrich Pleidel vágsellyei építész nyújtott be. A tervezőmérnök szerint a főteret kellemes, zöldövezettel szépített sétánnyá kellene varázsolni, a művelődési központ előtt pedig egy nagy vízfelületen álló műalkotást helyeznének el. A benyújtott pályamunkák második helyezettje, Istenes József építészmérnök szerint köztéri plasztikákkal szebbé tehetnék a város főterére vezető sétányokat is. Saját tervezésű járdákkal tenné átjárhatóbbá a teret egyes jelentős intézmények között. Elképzelései bemutatásakor utalt arra is, hogy a város neves szülötteit ábrázoló köztéri szobrok - köztük Kassák Lajosé is - a jelenleginél szebb környezetet, rendezettebb parkot érdemelne. A Stefánik, a Petőfi és a Komáromi utca átépítését is a tervbe foglaló Jozef Antalík, Juraj Císar és Jozef Kapusta a város történelmi központjának és sétányainak parkosítását ajánlja, s ezeket a közterületeket padokkal, szép lámpákkal és oszlopokkal is csinosítaná. A képviselő-testület tagjai szerint minden egyes pályamunka tartalmaz olyan jó ötleteket, amelyeket kár lenne kihagyni. Éppen ezért a városközpont jövő évben kezdődő átépítésekor mind az öt pályamunka ötletanyagul szolgál a járási székhely új arculatának megteremtésekor. Erdély: Román-magyar megbeszélés autonómiáról Szeptember 5. Autonómiáról szóló román-magyar párbeszédre hívják az RMDSZ és az MPSZ megyei vezetőit a liberális-demokrata koalíció háromszéki képviselői - jelentette be loan Bálán, a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei elnöke. Szerinte ideje lenne, hogy a megyét érintő kérdésekről helyben egyeztessenek, így a párbeszéd során elkerülhetőek lennének a sajtón keresztüli üzengetésből származó félreértések. Bálán leszögezte: az autonómia nem jelent feltétlenül rosszat, gazdasági előnyei lehetnek, de nem fogadhatják el, ha ennek etnikai jelleget kívánnak adni a magyarok. Albert Almos, Alsó-Háromszék területi RMDSZ elnöke úgy látja, a párbeszéd hasznos lenne, hiszen az autonómia elképzelhetetlen az itt élő románság beleegyezése nélkül. Szerinte a javaslatnak kampányíze van, mert a 1). A. Szövetség nyilatkozatait az utóbbi időben sokszor jellemezte magyarellenesség. I Vajdaság: egy reménykedő magyarság / •• •• __________Kárpát - medence Öregszik, „zsugorodik ” a falu, de megalakult a Magyar Kultúrkör, a szécsányi Rádióban van magyar műsor, házigazdái voltak a Kicsestarisznyának... A szécsányi községben élő 16 377 lakos közül 2 068-an vallják magukat magyarnak. Tekintettel arra, hogy a vidéken élő szórványmagyarságról már szinte mindenki lemondott, ez nem is olyan kevés. A legtöbb magyar a Bóka-Kanak- Nezsény- háromszögben él. A nezsényi általános iskola összevont alsós tagozatán kívül - már évtizedek óta - a vidéken magyar osztályok nincsenek. A magyar gyerekek többsége azonban még itt is szerb tagozatra jár. Hagyományápolás, művelődési élet szinte nincs. A gyerekek csak a hittanórán és a templomban hallhatnak magyar szót. A fiatalok többsége egymással is szerbül beszélget, magyar szó már csak az idősebbek száját hagyja el. Pedig 1961-ben a faluban az 1300 szerb ajkú lakos mellett csaknem ezren vallották magukat magyarnak. Azóta azonban sok víz lefolyt a Temesen, és a magyarság százalékaránya 35 körülire csökkent. A falu történelméről még csak annyit, hogy a szerbek és a magyarok mellett éltek itt jelentősebb számban németek és horvátok is. Az alapvető kommunális életfeltételek (vízvezeték, telefonhálózat, országút, járdák, egészségház, iskola) ugyan adottak, de a falu évtizedek óta fokozatosan öregszik, „zsugorodik”. Reménykeltő volt, hogy a megszűnés határán levő magyar osztály Nezsényben tavaly ősztől mégis megmaradt. Szinte csoda történt: szeptemberben ugyanis öt magyar elsős kezdte a tanévet. Sajnos, ez a csoda az idén elmaradt. Egyetlen magyar gyerek kezdi az iskolát, de sajnos ő is szerb tannyelven. Mint hallottuk, a szülők elbátortalanodtak, és magyarázkodNEZSENYI KÖRÖKBEN ■ Erdély: nyolcvanezer tankönyv hiányzik TISZTA FORRÁSBÓL? A Hargita megyei első, második, illetve kilencedik osztályos magyar diákok számára megrendelt mintegy 80 ezer tankönyv közül csupán ennek 15-20 százaléka érkezett meg az iskolákba -jelentette be Mihály Géza, a Hargita megyei tan- felügyelóség szaktanfelügyelője. Szeptember 7. Mihály Géza ennek okát abban látja, hogy az oktatási minisztérium nem rendelte meg a tankönyvek magyar nyelvre való fordítását. így a könyvek leghamarabb az év vége előtti hetekben érkeznek meg az iskolákba, Mihály Géza szerint addig a diákok a tavalyi tankönyvekből tanulnak majd. A román osztályokban már jobb a helyzet, ugyanis a többségi diákok számára megrendelt 67 ezer tankönyv 7 5 százaléka már megérkezett az iskolákba. A helyzetet az idézte elő, hogy a román oktatási minisztérium nem rendelte meg időben azoknak a tananyagoknak a magyar nyelvre való fordítását, amelyek a tavasszal kiírt közbeszerzési pályázaton nyertesként kerültek ki. Mivel a tanügyi törvény tavalyi módosítása nyomán az első és a másodikos elemi oktatás tanterve megváltozott, illetve a kilencedik és a tizedik osztály kötelezővé tételével az első gimnáziumi osztályoké is módosult, a szaktárca a tavasszal új tankönyvekre írt ki pályázatot. A licitet megnyert tankönyveknek szeptember 3-áig kellett volna megérkezniük az iskolákba. Mihály Géza hozzátette: Hargita megyében a harmadik és a negyedik osztályosok is régi, öt-hatéves tankönyvekből tanulnak, ugyanis a tavaly decemberben megrendelt új kiadványok ismeretlen okok miatt nem érkeztek meg. 2004. SZEPTEMBER 10. nak, hogy egyedül nehéz lesz majd a kis nebulóval foglalkozni. Mert, ugye, errefelé a magyar családok többségében otthon is szerbül beszélnek. A remény azonban mégsem veszett el teljesen. Ha nehezen is, de a tíz-egyné- hány gyerekkel megvan még az osztatlan magyar alsós tagozat. Bár nagy kár, hogy a felsőbb osztályokban szerbül tanulnak a magyar gyerekek. Viszont jó hír, hogy a szécsányi rádióban hetente egy órára megszólalnak magyarul is. A Magyar Kultúrkör megalakulása csak növeli a megmaradás reményét. Nem sokkal alakuló közgyűlésük után (a falu templombúcsújának ünnepén) egy művelődési rendezvény házigazdái voltak. Az Amatőrök Első Nyári Találkozójának műsorán telt ház volt. A falu magyarságának életében a múlt héten úgyszintén fontos esemény zajlott: Nezsény volt a házigazdája a Kincsestarisznya nevű tábornak, amelyet a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezett meg, sorrendben ötödször. A Vajdaság minden tájáról idesereg- lett elemisták a nezsényi családoknál szálltak meg. A házigazdák pedig igyekeztek ezúttal magyarul beszélni, nemcsak a vendégekkel, hanem a családban is.- A falu magyarságát sokáig háttérbe szorították. Miután a horvátok száma évről évre csökkent, a magyarság újra szerepet kapott a katolikus egyházban is. A Havas Boldogasszony nevét viselő templomunkban kéthetente és minden ünnepnapon van mise. Templomunk több mint száz éves, és a hívek adományaiból, valamint a szövetkezet, a helyi közösség és még néhány vállalat támogatásával igyekszünk karbantartani - mondja Lasanc Imre, az egyháztanács elnöke. Koncz Tibor atya, bókai-nezsényi plébános pedig a hittanórákon magyar betűvetésre is tanítja a gyerekeket. Mint a szentbeszédében mondta, biztató jeleket lát, és a vidéken immár élni és halni lehet magyarként. Ä nezsényi fiatalok munkalehetőség hiányában továbbra is elköltöznek szőlő- falujukból. A faluban levő házak 10 százaléka üresen áll. Munkaerő hiányában pedig a rosszabb földeket sok gazda kénytelen parlagon hagyni. Megmutatják a templommal szemben álló házat, amelyet 5000 euróért talált új gazdára. De mint hallottuk, már 3000 euróért is kínálnak házat.- A környező ipari létesítmények sorra tönkrementek. Egyedül a falu melletti halastó kínál némi munkalehetőséget. Az utóbbi években sokan visszatértek a földműveléshez és a jószágtenyésztéshez, ez az itt élők többségének alapvető jövedelemforrása. A terményárak azonban alacsonyak, de a kertészet sem kifizetődő. A falu környéki legelőkre pedig mindennap mintegy 400 tehenet hajtanak ki a csordások - mondja Jovicsin Lajos. Csiszár Ferencnek öt gyereke van. Három lánya a faluban maradt, az egyik fia elektromérnök Szabadkán, a másik pedig Budapesten tanul. Gyári munkás volt, amíg munka nélkül nem maradt. Most neki sem maradt más hátra, mint a „borozda”. így a beszélgetésben visszatértünk az örök fájó témánkra: a kevés gyerekre. Hiába van a faluban húsznál is több gólyafészek. Ennél is több a nőtlen fiatal férfi a faluban. (Kecskés István) ÉNctsúiv: csak a hittanórán van magyar s/ió k
