Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-10 / 170. szám
2004. SZEPTEMBER 10. Gazdaság MAGYAR SZÓ —A HÍD 9 I Gyorsan nő az eurózóna, lassabban az USA gazdasága ELTÉRŐ MOTOROK A Nemzetközi Valutaalap az idei évre az áprilisban előrejelzett 4,6 százalékos növekedésnél lassabb tempót jelez előre az Egyesült Államokra, gyorsabbat Japánra és az eurózónára. Szeptember 7. Az IMF októberi éves értekezletére előkészítés alatt álló dokumentumok szerint a nemzetközi pénzügyi szervezet kis mértékben lefelé módosította az Egyesült Államok idei és jövő évi növekedésére, felfelé az eurózóna teljesítményére, valamint jelentős mértékben felfelé a japán gazdaság teljesítményére vonatkozó áprilisi prognózisát. Az áprilisi világgazdasági kitekintésében az IMF az USA GDP növekedését az idén 4,6, jövőre 4,4 százalékra várta, az eurózóna növekedésénél pedig az idei évre 1,7, jövőre 2,3 százalékos növekedést adott meg.. A japán GDP növekedését 2004Az IMI székhaza Washingtonban: egyensúlytalanság re 3,4 százalékban, jövőre 1,9 százalékban adta meg. Az új prognózisban szereplő adatok egyelőre nem ismeretesek. A hó végén közzéteendő jelentésében az IMF szól arról, hogy az olajárak világszerte növelték az inflációt, de ez" másodlagos hatásokat" nem váltott ki. Megismétli a nemzetközi szervezet azt a véleményt, miszerint a világgazdaság bővülését változatlanul fékezik a szerkezeti egyensúlytalanságok, az amerikai kettős (költségvetési és pénzügyi mérleg ) deficit, a dollárt és a hosszú lejáratú államkötvényeket övező bizonytalanság. Az IMF szerint az egyensúlytalanságok a protekcionizmus erősödésével járhatnak, ezt - Kína részéről- rugalmas árfolyampolitikával lehetne ellensúlyozni. Japánban és Európában az elöregedő népesség okozta gondokkal kell szembesülni, amit az IMF a versenyképességet javító munkaerőpiaci reformokkal vél enyhíthetőnek. 11A francia pénzügyminiszter Magyarországot is büntetné UNIÓS BECSAPÁS JÖN? Nicolas Sarkozy szerint az alacsony társasági adó nem szükségszerűség, hanem a jólét jele az új tagállamokban, ezért az uniós támogatásokat meg kell szüntetni. Ez Magyarországot is érintené. Megnyílt az első Subway Budapesten Szeptember 4. A budapesu Károly körúton - a legnagyobb titoktartás mellett - megnyílt az amerikai Subway cég első magyarországi egysége. A világ legnagyobb szendvicsétteremlánca a tervek szerint már az idén egy budapesti, egy debreceni és egy szegedi bolttal bővülhet, de a terjeszkedés üteme még nem végleges - mondta John D. Holms magyarországi főképviselő, a Székelyföld Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője. A sajtó kizárását - hírek szerint - biztonsági ökokkal magyarázták, az átadáson ugyanis jelen volt a buda- pestí amerikai nagykövet is. A Subway európai fejlesztési igazgatója szerint a következő hét évben legalább ötven egységet akarnak létrehozni, mindet úgy, hogy a fran- chise-átvevő hozza az üzlethelyiséget, ők adják a know-how'-t, a márkát és a képzést. Fő célpontjaik a pályaudvarok, főutcák, bevásárlóközpontok, kórházak és még egyes katonai bázisokon is szeretnének megjelenni. A magyar vállalkozók sikeresebb elindulása érdekében hamarosan pénzintézetekkel is tárgyalni akarnak a projektek finanszírozásáról. A kft. 130-200 ezer dollárt költött a nem túl nagy fővárosi étteremre. Az ügyvezető szerint igyekeztek a lehető legtöbb alapanyagot magyarországi beszállítóktól beszerezni, de a kenyér és a hús esetében ez nem sikerült: Horvátországban például jóval olcsóbban jutottak hozzá a kenyérhez, közel féláron. Mindamellett a társaság tovább tárgyal: egyrészt új franchise-partnerek felkutatására, másrészt növelni szeremé a magvar beszállítók arányát John D. Holms szerint még alig egy hete működnek, de az érdeklődés máris viszonylag nagy, és a magyar vállalkozók és vállalatok is mind nagyobb számban keresik meg az ügyvezetőt. Szeptember 8. A francia pénzügyminiszter megbüntetné azokat az új EU- tagállamokat, amelyeknél a társasági adó az uniós átlag alatt van. Nicolas Sarkozy csökkentené a strukturális alapból járó támogatásokat, ötletével azonban sem a németek, sem az Európai Bizottság nem ért egyet - az érintettekről nem is szólva. Ha olyan jól megy az új tagoknak, hogy megengedhetik maguknak az alacsonyabb társasági adót, akkor nincs szükségük a strukturális alap támogatására - hangzik Sarkozy vasárnap megszellőztetett fölvetése, amelyet a hét végi informális pénzügyminiszteri értekezletre szán. Elsőként az Európai Bizottság söpörte le az asztalról javaslatát. A társasági adó - hangzik a brüsszeli vélemény - egyfajta kompenzáció. Azok az országok, amelyek például földrajzi fekvésüknél fogva eleve hátránnyal indulnak, módot keresnek arra, hogy a külföldi beruházókat mégiscsak becsalogassák. A kevés eszköz egyike a társasági adókedvezmény. Az uniós tagállamoknak szuverén joguk arról dönteni, milyen mértékű társasági adót vetnek ki. A strukturális alap viszont az EU egyik alapértéke, a szolidaritás megnyilvánulása, és erre szükségük van az újaknak. Nem azért mondanak le a nagyobb társasági adóról, mert olyan sok pénzük van, hanem mert ez felzárkózásuk egyik esélye. A befektetések munkahelyeket és fogyasztókat jelentenek. Az állam ugyan valóban elesik egy bevételi forrástól, cserébe viszont ölébe hull az általános forgalmi adó, az áfa megugrása. Ez a lehetőség a régi tagországoknak is adott, némelyikük él js vele. Írországban például az uniós átlagnak csupán a féle a társasági adó, mégis sohasem támadták érte. Viszont éppen ennek hála olyan lendületes fejlődésnek indult, hogy kikerül az úgynevezett kohéziós országok köréből, vagyis jelentősen csökken a központi támogatása. Es éppen ez a cél: fölfejleszteni, fölzárkóztatni a régiókat, hogy ne szoruljanak a támogatásra. Áz alacsony társasági adót Berlinben is bírálták, de egy pénzügyminisztériumi szóvivő szerint Sarkozy indítványa nem lehet megoldás. Nehéz viszont elképzelni, hogy Sarkozy ne tudná, miről beszél, ne lenne tisztában azzal, hogy az adópolitika és a strukturális politika reformjában a tagállamoknak vétójoguk van. Ugyancsak a hét végén tárgyalnak a költségvetési irányelvekről - és ebben a perspektívában újabb érv lehet, miért is akarnak a nettó befizetők spórolni és messze a Brüsszel által szükségesnek ítélt büdzsé alatt maradni. Röviden Meghátoált a Coca-Cola Az Európai Unió győztesnek érzi magát a Coca-Cola vállalattal folytatott többéves harc végén. Az amerikai cég ötévnyi küzdelem után hirtelen bejelentette, hogy felhagy eddigi terjesztési módszereivel - ipa a Financial Times. Az unió 1999-ben kezdett el vizsgálódni a Coca-Cola ellen, a cég legnagyobb versenytársa, a PepsiCo bejelentésére. A vádak szerint a Coca-Cola tisztességtelen módszerekkel próbálta kiszorítani a versenytársakat a piacról azzal, hogy kedvezményeket adott kereskedőknek, illetve más módszerekkel - például árukapcsolással - ösztönözte őket arra, hogy' a Coca-Cola termékeit vegyék meg. Meghétszerezódik Kína autóforgalma A kormány előrejelzései szerint tizenöt év alatt meghétszerezódik Kína autóforgalma, és 2020-ra 140 millió autóval lesz több a világ legnépesebb országának útjain. A Kínai Kommunikációs minisztérium szerint összesen 250 millió autó lesz Kínában 2020-ra, ami annyit jelent, hogy 150 autó jut majd ezer lakosra. Ez a szám azonban még mindig elmarad a Nyugat-Európaitól, ahol 500, és még inkább elmarad az Egyesült Államoktól, ahol 900 jut ezer főre - írja a BBC Online. Az autóeladási boom Kínában a nagyon gyorsan növekvő gazdaságnak és az emiatt növekvő fizetéseknek köszönhető. A magántulajdonban lévő gépkocsik száma nyolcvan százalékkal nőtt. Nem várt mmjárdok a szaúdi KÖLTSÉGVETÉSBEN A kőolaj rekordára miau Szaúd-Arábia költségvetésében nem várt pénzösszegek tűntek fel - írja a BBC Online. A pénz többségét az ország adósságának visszafizetésére fordítják. Tavaly az ország adóssága 173 milliárd dollár volt, ami a GDP 94 százaléka. A szaúdi kormány nyolcmilliárd dollár hiányt várt az idén, eredetileg 53,3 milliárd dollár bevételt, 61,3 milliárd kiadást terveztek. Bár a királyi herceg nem árulta el, mekkora lesz a többlet, egyes források szerint a kormány terveinek duplája folyik be az idén. Elemzők szerint 35 milliárdos többlettel zárhat a szaúdi költségvetés. Kinek ér többet az MGM? Egyre több a találgatás, ki és mennyiért veszi meg az egyik legrégebbi filmstúdiót, a Metro- Goldwyn-Mayert. Április óta számos jelentkező akadt a stúdióra, a Sony és a Time Warner is érdeklődött a cégnél. A Metro- Goldwyn-Mayer igazi vonzerejét nem is a filmstúdiók képezik, hanem az, hogy nekik van a világon a legnagyobb, összesen 4100 filmből álló archívuma. Ezen kívül a cég összesen 85 ezer órányi televíziós anyaggal is rendelkezik. Sajtóhírek szerint az MGM-ért öt- milliárd dollárt kémének. Ezt az érintett cáfolja, de további kommentárokra nem hajlandó. A legutolsó hírek szerint a Time Warner 4,54,6 milliárd dollárt ajánl. • Valutaárfolyamok (szeptember 8.) 1 USD = 205.052 HUF 1 USD = 0.826 EURO 1 USD = 33.831 ROL 1 EURO = 248.28 HUF Sarko/.v: ujjal mutató
