Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-27 / 168. szám
16 MAGYAR SZÓ-A HÍD EGÉSZSÉG 2003. AUGUSZTUS 27. Amit a fehérjékről tudni érdemes A fehérjék szervezetünk egyik alapvető ösz- szetevői, ugyanakkor fontos tápanyagaink is. Olyan nagy molekulatömegú vegyüle- tek, melyeket aminosavak építenek fii - mintegy 20 különböző aminosav képezi alapvázukat. A bennünk végbemenő anyagcsere-folyamatok során a fehérjék fokozatosan átalakulnak lebomlottak, pótlásukról a mindennapi bevitt táplálékkal gondoskodhatunk A fehérjéket két nagy csoportba oszthatjuk: állati és növényi fehérjére. Állati fehérje nagy mennyiségben található a különböző húsokban és húskészítményekben (szárnyasok, sertés, marha, hal, belsőségek, máj, szalonna, valamint az ebből készült élelmiszerek), a tejben és a tejtermékekben (tehén-, kecske-, juhtej, az író, tejpor, kefir, joghurt, túró, sajtok, tejszín, valamint az összes olyan élelmiszer, mely ezekből készül), valamint a tojásban. Magas növényi fehérjetartalmú alapanyagaink a száraz hüvelyesek (szárazbab, lencse, sárgaborsó, zöldborsó, valamint minden olyan élelmiszer, ami ezekből készül), és a különböző gabonafélék (búza, kukorica, rozs, árpa, zab, rizs, valamint az ezekből készült lisztek, gabonapelyhek, kenyerek, péksütemények, köretek stb.) Egyes betegségek esetén a szokványos napi fehérjemennyiséget meg kell növelni vagy le kell csökkenteni. Ilyen esetekben mindig a dietetikus vagy az orvos tesz javaslatot a napi fehérje mennyiségére. Ez a betegség kimenetelét, mielőbbi gyógyulását segíti elő. • Fehérjegazdag étrend A diéta roboráló jellegű, elősegíti a különböző sebgyógyulásokat, segíti a szervezet regenerálódását, műtét utáni állapotok gyógyulását gyorsítja, lassítja a szervezet leépítő folyamatait. Elégtelen fehérjeellátottság esetén, anorexia, táplálkozási hiányok vagy kóros alultápláltság esetén mindenképpen javasolható. Ha a hagyományos módon nem tudunk elég fehérjét biztosítani, akkor fehérjében gazdag tápszerekkel pótoljuk a hiányzó mennyiséget. • Fehérjeszegény étrend A fehérjeszegény étrend esetében mind a növényi, mind az állati eredetű fehérje megszorítására szükség van. Ugyanakkor ez a diéta nem jelent energiaszegénységet, mert a hiányzó fehérje energiamennyiségét más alapanyag megemelt mennyiségével pótoljuk. Energia hiányában a szervezet a saját fehérjéit kezdi el lebontani. Különböző vesebetegségekben, májbetegségekben, táplálkozási allergiás betegségekben, köszvény- és veleszületett anyagcsere-betegségekben alkalmazzuk ezt a diétát. .Alacsony fehérjetartalmú diétás élelmiszerekkel és különböző tápszerekkel állítható össze a diéta. Mindenképpen egyénre szabott étrendet kell kialakítani, melyhez segítséget nyújt a diagnosztizáló orvos és a dietetikus. A férfiak néha vállrándítással intézik el párjuk fejfájós panaszait. Nos, nem célunk a párkapcsolatok problémáit a hormonokra hivatkozva szőnyeg alá söpörni, és nem állítjuk, hogy az nem játszhat közre. Ebben az esetben többnyire kettőn áll a vásár. Most csupán a bizonyíthatóan hormonális eredetű panaszoknak szenteljük figyelmünket. A nőket a migrénes vagy migrénszerű fejfájásra hajlamosítja a nemi hormonok szintjének havi ciklussal párhuzamosan történő változása. Az ösztrogén hormon vérszintjének - menstruáció előtti - leesése kifejezetten a fejfájás kiváltó faktorai közé tartozik. A statisztikák világosan megmutatják, hogy a kamaszkor előtt a lányok csak annyira fejfájósak, mint a fiúk. Első menstruációjuk beköszöntővel azonban - márpedig ez normál esetben még ma sem jelenti a rendszeres nemi élet elkezdését, és az ezzel esetlegesen beköszöntő szexuális problémák jelentkezését - mintegy háromszor annyit kezd fájni a fejük, mint fiú kortársaiknak. A változókor után enyhülnek a panaszok, ekkor már "csak" kétszer annyit kínozza a nőket a fejfájás, mint a férfiakat. A hormonszint-változás természetesen nem az egyetlen oka a migrénnek. Genetikai okok, egyéni érzékenység, az idegi hírvivő molekulák anyagcseréjének különbségei, az agytörzsben azonosított centrumok működései, esedeges érfejlődési rendellenességek határozzák meg az egyéni hajlamot. Nem mellékes a mindennapi feszültségek kezelése, a fáradtság, álmatlanság sem. Ezek természetesen - hormonoktól függetlenül is - hozzájárulhatnak a fejfájáshoz. A migrénes nők 14 %-ánál a rohamok bizonyítottan a ciklushoz kötődnek. Ezek általában nem járnak bevezető tünetekkel, azaz aura nélkül köszöntenek be. Jellegzetes tünetei: lüktető, nyomó, átható, közepes-erős fejfájás. A fájdalom általában a fej egyik oldalán jelentkezik, ritkábban váltakozó, és 4-72 órán keresztül érezhető. A fejfájást rosszullét, émelygés, hányinger, hasmenés, erős vizelési inger, fokozott zaj-, szag- és fényérzékenység kíséri. A nehéz napok közeledtével - pontosabban rendszerint mintegy két nappal előtte -jelentkezik a jellegzetes nyomás a fejben, és legkésőbb két nappal utána szűnik meg. Kezelése nem különbözik a normál migrénétől. Enyhe és közepesen erős migrénes fejfájásra a recept nélkül beszerezhető szerek adhatnak enyhülést, amelyek közül egyet, a leghatékonyabbat célszerű kiválasztani: acetylsalicylsav, paracetamol, ibuprofen vagy diclofenac. A menstruációhoz kötődő migrénnél figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó lehet, tehát hosszú hatású gyógyszerek a legalkalmasabbak ellene. Erős rohamnál már csak recept ellenében kapható szerek segítenek: ergotamin, dihydroer- gotamin vagy triptán, amelyek a hányingert is csökkentik. Közülük a triptán különösen alkalmasnak bizonyult a "női" migrénre. Ha előre tudható a migrénes fájdalmak jelentkezése, meg lehet- e előzni őket? Valamelyest igen! Nagyobb, napi 360 mg mennyiségű magnézium bevételével a roham enyhíthető. A fogamzásgátlók szedésére vonatkozóan nincsenek egyértelmű eredmények, hogy ezek csökkentenék vagy fokoznák a kínokat, de van olyan tapasztalat is, hogy a fogamzásgátlók szedőinek fejfájását nehezebb csillapítani. Hasznos lehet konzultálni a nőgyógyásszal. A fiatal nők figyelmébe ajánljuk azt a felismerést, hogy a 45 éves kor alatt rendszeresen jelentkező migrén némileg fokozza a trombózis és & stroke kockázatát, amit aztán a fogamzásgátló tovább fokozhat. A dohányosoknál a veszély akár 10-szeresére is emelkedhet. Tehát aranyszabály: a fogamzásgátlót szedő migrénes nő ne dohányozzék! A terhesség enyhíti a migrént, de nem feltétlenül végérvényesen. Azok a nők azonban, akik kifejezetten a várandós időszakban kénytelenek szembesülni a migrénnel, mindenképpen forduljanak orvoshoz, mert fejfájásuk terhességi magas vérnyomást vagy egyéb problémát jelezhet. Megelőzésként, kezelésként ilyenkor is ajánlható a nagydózisú magnézium. A várandós és szoptatós kismamák a fájdalomcsillapítást beszéljék meg nőgyógyászukkal. Sajnos a változókor nem mindenkinél - csak alig több mint a nők felénél - hoz pozitív változást. A többieknél akár a migrén rosszabbodása sem kizárt, ahogy az sem, hogy valakinél csak ekkor kezdődnek a fejfájós évek. Rosszabbodás esetén segíthet a hormonpótló kezelés. A petefészek és méheltávolító-műtét semmiképp sem csökkenti, inkább növeli a panaszokat. Végül megint csak megállapíthatjuk, hogy elődeink bölcsek voltak, amikor a menstruáció időszakát nem tartották alkalmasnak a szexuális életre - a nők ekkor tisztátalannak számítottak. Mennyi meggondolás rejlik a rendelkezés mögött! Nem csak a nőket védi, de a házastársi kapcsolatot is, ha a felek megtanulják fegyelmezetten kezelni a nehéz időszakokat, óvni a másikat, egymás érdekeit nézni! Az aszpirin újabb hatása Azoknál a nőknél, akik rendszeresen szednek aszpirint kisebb a mellrák kialakulásának kockázata - véli egy amerikai tanulmány. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a túlzásba vitt gyógyszerfogyasztás veszélyeire is. A naponta vagy még gyakrabban aszpirint szedő nők körében 26 százalékkal alacsonyabb az ösztrogén hormonok termelésével is vélhetően összefüggő mellrák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem szednek gyógyszert. A Journal of the American Medical Association című amerikai szaklapban közzétett tanulmányukban a kutatók kijelentik, hogy adataik alapján érdemes lenne aszpirint vagy más gyulladáscsökkentő gyógyszereket használni a mellrák kialakulásának megelőzésére. Azonban arra is figyelmeztetnek, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az aszpirin szedése hosszú távon olyan nem kívánatos következményekkel is járhat, mint a gyomorfekély, illetve a gyomor- és a bélvérzések. A kutatók a New York-i Columbia egyetem professzora, Mary Beth Terry vezetésével 1996-ban és 1997-ben 2900 nőt kérdeztek meg (egyik felük mellrákban szenvedett, a többiek egészségek voltak). Mindkét csoportnál azt vizsgálták, hogy szedtek-e aszpirint a vizsgálatot megelőző hat hónapban és ha igen, akkor milyen gyakorisággal. Kiderült, hogy a mellrákban szenvedő nők csoportjában kevesebben fogyasztottak rendszeresen aszpirint, mint a másik kontroli-csoportban. Bár az ok-okozati kapcsolat bizonyítására - vagyis valóban az aszpirinnek köszönhető-e a mellrákos esetek számának csökkenése - még további vizsgálatokra van szükség. A laboratóriumi kísérletek annyit már jeleztek, hogy az aszpirin képes leállítani az ösztrogén hormon előállítását a szervezetben és így csökkentheti a rák kockázatát. MA jó kifogást hormonnak hívják? GYANÚS NŐI FEJFÁJÁS A nőket gyakrabban kínozza fejfájás, mint aférfiakat. Ennek oka pedig valóban a nők bormonbáztartásában keresendő. A fejfájás nők helyzete viszont sokat javulhat terhesség idején, s később, a változókor elmúltával is.
