Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-13 / 166. szám
8 MAGYAR SZÓ-A HÍD Kárpát - medence 2004. AUGUSZTUS 13. Röviden Magyar Kulturális Intézet SZÉKELYFÖLDI FIÓKIRODA KÉSZÜL? Erdély. Magyarország bukaresti kulturális központjának székelyföldi kirendeltségét tervezik Sepsiszentgyörgyre. Azt azonban, hogy az elképzelés mikorra valósulhat meg, egyelőre sem Háromszék fővárosában, sem Budapesten vagy- Bukarestben nem tudják megmondani az illetékesek. Az ötletet Medgyessy Péter magyar miniszterelnök július eleji romániai látogatásakor mutatták be a háromszéki vezetők. Demeter János megyei tanácselnök szerint ez volt az egyeden elképzelés, amelyben fantáziát látott a magyar kormányfő, és támogatásáról biztosította a kezdeményezőket. Az elmúlt hetekben egy háromszéki küldöttség utazott Budapestre, hogy a részletkérdésekről tárgyaljanak Hiller István művelődési miniszterrel. A HTMH-NAK FONTOS a Rákóczi főiskola Kárpátalja. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke levélben fordult Kovács Miklóshoz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökéhez a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ügyében. A HTMH elnöke levelében megelégedéssel állapítja meg, hogy július 22-i, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára társaságában folytatott ungvári tárgy alásaik lehetőséget adtak arra, hogy a Rákóczi főiskola épületével összefüggésben felmerült minden kérdést megfelelően áttekintsenek. Bálint-Pataki József biztosította a KMKSZ elnökét, hogy hivatala és a magyar kormány megkülönböztetett figyelmet szentel a KMKSZ székházában folytatott megbeszélésen Kovács Miklós által vázolt, a Rákóczi főiskola jövője szempontjából kiemelt jelentőségű szempontoknak. "Megerősítve az említett találkozásunkkor kifejtett álláspontomat, egyértelműen le kívánom szögezni, hogy a Főiskolát a határon túli magyar felsőoktatás fontos intézményének tekintjük, a működésével összefüggő fejleményeket folyamatosan figyelemmel kísérjük. Minden szükséges lépést meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az intézmény - az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan - a jövőben is megfelelő körülmények között, sikeresen tevékenykedhessen a kárpátaljai magyar közösség szülőföldön történő megmaradása és boldogulása érdekében" - áll a levélben. AII. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola augusztus 4-én fellebbezést nyújtott be a Beregszászi Járási Bírósághoz, vitatva annak korábbi döntését, mely semmissé nyilvánította a Beregszászi Városi Tanács által a volt törvényszéki épületnek a főiskola tulajdonába való átadásáról 2002-ben hozott határozatot, továbbá a tanács végrehajtó bizottságának azt a határozatát is megsemmisítette, mely az épületet a főiskola kollektív tulajdonába adta. I Felvidék : a pozsonyi Koronázó Templom helyzete SZÉTVERT TEREK A pozsonyi prépostság Szent Mártonról elnevezett templomában 1563 és 1830 között koronázták a magyar királyokat és királynékat. A város lakossága és az ország koronázási dómként ismerte és ismeri a templomot. A Habsburg-ház tagjai közül kilencet koronáztak itt királlyá, utolsóként Mária Teréziát. A Dóm tószomszédságában volt a pozsonyi zsinagóga. Akik még látták, ma már nem a legfiatalabbak. A zsinagógát ugyanis több mint harminc éve, békeidőben felrobbantották. Lebontották a Dóm tószomszédságában a Zsidó utca egyik felét, s eltűnt Pozsony egyik legbangulatosabb terének, a Hal térnek is az egyik része. Ezen lebet ma keseregni, mélázni, s mondhatjuk: éz van. Ilyen országban élünk Beszélgetés Brogyányi Mihály mérnökkel a pozsonyi Koronázó Templom helyzetéről. Polák IJszló A Dóm és környéke szétrombolásá- nak az okai a 60-as, 70-es években keresendők. Amikor még azok irányították az országot s a várost, akiknek a himnuszukban ott a logikátlan mondat, hogy „A múltat végképp eltörölni...” Erről szólt a szovjet tankokkal megtámogatott kommunista országiás, négy évtizeden át: eltörölni azt, ami volt, s teremteni egy újat, boldogabbat, egyenlőbbet. Amiről mára már kiderült, hogy utópia. De ráment negyven évünk. Az elvtársak deklaráltan internacionalisták voltak. Am sovinizmusukat nem nagyon tudták véka alá rejteni. S amikor a múlt eltörlésén fáradoztak itt, Pozsonyban, akkor hajtotta, éltette őket a tudat: ez a múlt magyar múlt. Le vele! Kellett a híd a szlovák fővárosban. Hisz egy volt addig, a kiskapacitású Öreg híd. Viszont hogy nem erre a helyre kellett volna kerülnie a második pozsonyi hídnak, annak megállapításához nem kell urbanisztikai vagy építészeti szaktekintélynek lenni. A fial téren, a Szentháromság szobornál találkoztunk Brogyányi Mihály építészmérnökkel, statikussal, pozsonyi lokálpatriótával. — Az én gyerekkoromban ez a tér még teljesen más volt. Hogy emlékszel erre a helyre ?- Ez a szobor egy pestis-járványnak az emléke. Én hál’istennek emlékszem a Hal térre, a neológ zsinagógára, és még láttam felnőtt fejjel a Zuckermandelt, és emlékszem a vár környékére is. A Zsidó utca még komplett volt nagyjából. Még a Vár úton az ortodox zsinagóga is meg volt, oda jártunk az iskolából kapukat, kőszobrokat rajzolni. Erre mind emlékszem. Szóba került, hogy ezt mind visz- szaállítják, ennek a gondolatnak pártolója voltam. Gyakran fordultam meg nyugaton, és láttam, hogy ezeket a történelmi városmagvakat hogyan lehet integrálni a modern városok életébe. — Itt vagyunk az Új híd pozsonyi hídfőjétől mintegy harminc méterre. A hídon szüntelen dübörög a forgalom. Ezt a hidat ’72-ben adták át. Ennek a hídnak itt kell lennie? Nem lehetett volna neki más helyet találni? Te mint építész, ezt hogy látod?- Hát a híd, mint mérnöki mű, nem rossz, az architektúra jó. Viszont az urbanisztika pocsék. A híd elhelyezése teljesen téves. De tudatosítanunk kell, hogy abban a korban készakarva lett ez így, hogy okot találjanak a Váralja szét- bombázására. Ez akkor politikai cél volt. Szóba került, hogy a hidat esetleg máshová építik, de ez egy politikailag kitippelt hely volt. — És a zöldek, a városvédők nem tiltakoztak? Hagyták szó nélkül? Igaz, ez a hatvanas évek vége, hetvenes évek elején történt. — Volt tiltakozás, főleg a szakmai berkekben, az építészek körében is sokan felemelték szavukat, de ezeket nagyon gyorsan elhallgatatták, hiszen egzisztenciális kérdés volt. Kerek-perec megmondták, hogy ebbe beleszólás nincs, ez így lesz. — A hídon szinte szüntelen a forgalom, pedig nincs is csúcsidő, amikor beszélgetünk. Annak idején te méréseket, statikai vizsgálatokat végeztél a szomszédos német nagykövetség számára. Miért?- A német nagykövetség esetében más probléma is volt, az a bősi vízerőművel függött össze. Itt, ahol beszélgetünk, a szobornál, meg a Séta téren, vagyis a mai Hviezdoslav téren dunai vízfolyás volt. A 18-ik században tömték el. Mária Teréziától kapta ajándékként a város, a pénzből kialakíthatták a Séta teret. Akkor épültek a paloták is. Konkrétan a német nagykövetség mai épülete, az a helytartó palota volt. Ezeknek a palotáknak a pincéik 1992-ig szárazak voltak, 93-ban, 94- ben jelent meg itt a víz, és a 10-15 cm állandósult. Ez itt alattunk mocsaras talaj, amely képes megszívni magát vízzel. A német nagykövetség épületét, alapjait éppen ezért stabilizálni kellett, mert egy év alatt két és fél centit süllyedt. Ez egyébként itt valamennyi épület problémája, itt azért repednek a falak, mert ilyen viszonyok uralkodnak a talajban. — És a hídon zajló forgalomnak van valamiféle negatív hatása?- Ez a legszömyűbb, ez a forgalom. Szétverték vele ezt a teret, és ez hiányzik a város hangulatából. Nagyon sokáig ez volt az egyetlen valamirevaló híd, ami az összes Éigetfaluból irányuló forgalmat lebonyolította. Ami itt veszélyes, az nem a híd statikája. Ismerem az urakat, akik csinálták, azzal nincs gond, számoltak minden lehetőséggel, a híd rezgéseivel. Viszont a mikrorezgéseket nem lehet kivédeni, ez a közlekedés eredménye. Ez átterjed a talajra, és kihatással van a régi épületek alapzatára. Ott, ahol már rég megállapodott talaj van. A rétegek eltolódhatnak, lesüllyedhetnek, és ha csak tized milliméterekről is van szó, ez egy boltívben már repedéseket idézhet elő. — Tehát a Dóm épületében ez okozhat problémát? — A közlekedés mikrorezgései veszélyesek. Maga a híd és a rezgései nem, azok le vannak védve. Vannak tervek, elképzelések, hogy le kellene csatolni, és visszaépíteni... — Ez szerinted reális? — Minden pénz kérdése. Adjanak a városnak 15 milliárdot és rendbe lehet tenni. És még ez se lenne talán elég...
