Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-07-30 / 164. szám

2004. JÚLIUS 30. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 135 éve: Armstrong a Holdra lép AZ ELSŐ EMBEREK Az Apollo 11 legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin 35 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án léptek a Holdra. Harmincöt évvel ezelőtt, 1969. július 20-án - keleti parti idő szerint este 10 óra 56 perckor - Neil Armstrong ameri­kai űrhajós a Holdra lépett. Több mint egymilliárd ember hallhatta élő adás­ban sugárzott, azóta híressé vált mon­datát: "Egy kis lépés egy embernek, egy hatalmas ugrás az emberiségnek" ("That's one small step for man, one giant leap for mankind"). Az amerikaiaknak még évekkel azelőtt megígérte John E Kennedy, hogy hamarosan embert külde­nek a Holdra. "Hiszem, hogy még az évtized vé­géig a nemzet megvaló­síthatja ama célt, hogy embert juttat a Holdra, és biztonságban vissza is hozza őt" - mondta az el­nök a Kongresszus rend­kívüli ülésén, 1961. május 25-én. Az Egyesült Államok és a Szov­jetunió közötti hidegháborús vetélkedés a világűr meghódításáért javában folyt, így Amerika népe hálásan fogadta Ken­nedy biankó ígéretét. Egy tudósokból és mérnökökből álló nemzetközi csapat éveken át dolgozott a cél megvalósításán, míg a NASA (National Aeronautics and Space Administration) 1966-ban megpróbál­kozhatott az első ember nélküli Ápollo- programmal, mely a jármű teherbíró­képességének tesztelésére szolgált. Az amerikai űrprogram is követelt halálos áldozatokat: 1967. január 27-én a flori­dai Cape Canaveral űrközpontban az Apollo leszállását tesztelték, amikor tűz ütött ki, s három űrhajós meghalt. A kudarc ellenére a NASA 1968. ok­tóberében Föld körüli pályára állította az Apollo 7-et, melynek fedélzetén már emberek is voltak. Még ugyanazon év decemberében az Apollo 8 három űrha­jóssal a fedélzetén eljutott a Hold sötét oldala fölé, 1969. márciusában pedig az Apollo 9 föld körüli pályán mozogva tesztelte a holdraszálló egységet. Má­jusban az Apollo 10 három utasa körbe­repülte a Holdat, és felkészült a július­ra tervezett holdraszállásra. Az Apollo 11 az egész világ szeme előtt 1969. július 16-án szállt fel a Ken­nedy űrközpontból, fedélzetén Neil Armstrong, Edwin Aldrin Jr. és Michael Collins űrhajósokkal. A pa­rancsnok Armstrong, a 38 éves polgári pilóta volt. Az Apollo 76 órás utazás után, július 19-én érte el a Hold pályá­ját. Másnap 13 óra 46 perckor a Sas (Eagle) nevű leszállóegység levált az Apollóról, melyen egyedül Collins ma­radt. A Sas két órával később kezdte meg a iandoiást, és 16 óra 18 perckor érte el a Hold felszínét a Nyugalom Tengerének nevezett részen. Armstrong azonnal rádióüzenetet kül­dött a houstoni irányítóközpontba, melynek szövege nem kevésbé híres: "A Sas leszállt" (The Eagle has landed"). 22 óra 39-kor - öt órával a tervezett időpont előtt - Armstrong kinyitotta a leszállóegység ajtaját. Miközben ka­paszkodott lefelé a lépcsőn, a hajótest­hez rögzített kamera vette minden lépé­sét, és közvetítette a képet több millió tévénéző számára. A történelmi lépésre - és a történelmi mondatra - 22 óra 56- kor került sor. Armstong bal lábával a Hold szürke, poros talajára lépett, és óvatosan sétálni kezdett. Kollégája, "Buzz" Aldrin 23 óra 11 perckor csatlakozott hozzá. A két űrha­jós fényképeket készített a Hold felszí­néről, kitűzte az amerikai zászlót, elvég­zett néhány egyszerűbb tudományos vizsgálatot, és a houstoni központon ke­resztül váltott pár szót Richard M. Nixon elnökkel. Július 21-én reggel 1 óra 11 perckor már mindkét űrhajós a leszállóegységben volt, és az ajtót lezár­ták. Armstrong és Aldrin az éjszakát a Holdon töltötte, majd délután 1 óra 54- kor a Sas elindult az Apollo központi egysége felé. Az űrhajósok egy táblát hagytak az égitest felszínén, melyen ez volt olvasható: "Ezen a helyen léptek a Föld bolygó emberei először a Holdra - - A. D. 1969. július — Békével jöttünk az egész emberiség nevében." Öt órával később a leszállóegység összekapcsolódott qz Apollóval, amely július 22-én délután 12 óra 56-kor meg­kezdte útját hazafelé. Az Apollo 11 biz­tonságban érkezett a Csendes-óceánra július 24-én délben. Ezt az expedíciót még öt sikeres Apollo-utazás követte. Az utolsó embe­rek, akik a Holdon jártak - Eugene Cérnán és Harrison Schmitt, az Apollo 17 űrhajósai - 1974. december 14-én hagyták el az égitestet. Az Apollo-program rendkívül költ­séges volt, és rengeteg munkát emész­tett fel. Becslések szerint összesen 400 000 tudós, mérnök és szakember dolgo­zott rajta, és 24 milliárd dollárba került (ez a dollár mai értékén számolva meg­közelíti a 100 milliárd dollárt). Röviden vőben klónozással feltámaszthassák az el­tűnt lényeket, közölte kedden az oxfordi kutatócsoport vezetője. A "Fagyasztott Bár­ka" terv - amelynek elnevezése az állatfajo­kat az özönvízből kimentő bibliai Noé bár­kájára utal -, több ezer veszélyeztetett állat szöveteit és DNS-ét gyűjti majd össze. A tervezet szerint a megőrzött DNS-t a jövő­ben fel fogják használni klónozáshoz, ma­gyarázta Alan Cooper, az oxfordi egyetem molekuláris biológia tanszékének vezetője. Több ezer állatfaj tűnhet el a földről a kö­vetkező három évtizedben, és a Bárka meg szeretné menteni genetikai anyagukat, je­lentette ki a professzor. Az első lefagyasz­tott szövetmintákat kedden este helyezik el egy fagyasztóládában a londoni Nemzeti Történeti Múzeumban. Először egy veszé­lyeztetett szaharai antilopfajta (Oryx Dammah), egy Mexikóban őshonos ga­lamb, az úgynevezett socorrói gerle (Zena- ida graysoni) és a csikóhal (Hippocampus) DNS-e kerül a Fagyasztott Bárkára. IBM SZUPERSZÁMÍTÓGÉPET VETT AZ AMERIKAI HADSEREG Az IBM újabb szuperszámítógépet épített az amerikai Védelmi Minisztériumnak. A hadsereg többek között katonai szimulációs célokra' és időjárás-előrejelzésre szeretné használni a gépet. Az Unix operációs rend­szerrel felszerelt szuperszámítógép 368 komputerből áll, amely összesen közel há­romezer 64 bites mikroprocesszort tartal­maz. Sebességét jól mutatja, hogy másod­percenként 20 trillió matematikai művele- - tét tud elvégezni, annyit, amennyit egy ember kalkulátorral 1,2 millió év alatt. Repülőgépes mobiltelefon­rendszer az AA gépein Hamarosan a repülőgépeken is lehet majd mobiltelefonálni, nemrégiben ugyanis az American Airlines új, repülés közben hasz­nálatos telefonos rendszert dolgozott ki, és az Airbus is dolgozik a problémán, írta a BBC. Néhány légitársaság kínálatában már szerepel a menedzserek második legkedvel­tebb használati tárgya, a laptop, melyet drótnélküli összeköttetéssel használhatnak a gépeken. Elérhetetlenné tette a Google-t a féreg A világ legnépszerűbb internetes kereső­szolgáltatása, a Google egy időre elérhetet­lenné vált Nagy-Britannia, Franciaország és az USA egyes területein, a felhasználók csupán egy "szerverhiba" feliratot találtak az oldalon. Más keresőket, például a Yahoo-t, a Lycost és az Altavistát szintén lelassította a vírus, írta a Guardian. A prob­lémát a Mydoom féregvírus új változata okozta, amely lekérésekkel kezdte bombáz­ni a keresőket. Az újabb és újabb változa­tokban már hónapok óta keringő MyDoom hamis levelekben érkezik, melyek hibás kézbesítésről szóló jelentésnek látszanak. A mellékletet megnyitva a vírus továbbküldi magát a felhasználó gépén található email- címekre. A MyDoom.O a hétvégén jelent meg, különlegessége, hogy már keresőszol­gáltatásokat használ valódi emailcímek fel­kutatásához, ez okozta a Google és társai le­lassulását. A McAfee Systems szerint hétfő délutánra már több ezer gépet fertőzött meg a féreg. H Mona Lisa zajos mosolya CSALÓKA SZÁJSAROK Mona Usa kétértelmű mosolya egyes amerikai kutatók szerint mindössze érzékc­salódás eredménye, amelynek hátterében az ún. képzaj jelensége áll. Christipher Tyler és Leonid Kontsevich, a San Franciscó-i Smith-Kettlewel Kutatóintézet munkatársai szerint a megvilágított arcra eső fény erőssége hatással van arra, hogy a szemlélő milyen érzelmeket, milyen arckifejezéseket figyel meg. A kutatók Leonardo remekművéből indultak ki, mivel véleményük szerint a híres kétértelmű mosoly pontosan a boldogság és szomorúság soha meg nem ragadható határai között lebeg, és így a kicsiny változások is átbillenthetik az egyik vagy másik oldalra. A kísérletben 12 önkéntest kértek a festmény szürkés színű képzajszűrőkkel digitálisan módosított variációinak tanulmányozására és az arckifejezés értékelésére. Az illanó mosolyt négyes skálán kellett elhelyezniük; amely a szomorú, enyhén szomorú, enyhén vidám, vidám értékeket tartalmazta. A kísérlet meglepő eredménnyel zárult: a hoz­záadott képzaj jelentős mértékben megváltoztatta az arckifejezést, legalábbis az önkéntesek a skála vala­mennyi értékét egyöntetűen jelölték meg. Az ajkakat kiemelő "zaj" vidámabbá tette Mona Lisa arckife­jezését, míg fordítva elszomorította. A kísérlet résztvevői mosolygósnak látták a festett hölgy sze­meit. És egybehangzóan állították, hogy képzaj hoz­záadásakor Mona Lisa arckifejezése finoman, de megváltozik. Kontsevich véleménye szerint ez a száj tájékáról kiinduló konfigurációs hatásnak tudható be, de további vizsgálatok szükségesek a jelenség pontos megértéséhez. A festmény Francesco del Giocondo nejét, Lisa di Antonia Maria Gherardinit ábrázolja. A mindössze 77 x 53 centiméteres alkotás közel fél évezrede tartja bűvöletben rajongóit. Elsőként a 16. századi művész-író, Giorgio írta le a mosoly rejtélyét. A rejtély nyitját azóta is rengetegen keresik. Egyesek szerint a modell arcán az eljövendő gyermekáldás öröme tükröződik, mások arcbénulásra vagy a fogak mániás csikor- gatására hivatkoztak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom