Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-06-10 / 23. szám
Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 102 éves magyar nyelvű hetilapfát VOL. LVIII. No. 23. Thursday, June 10,2004 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax:212-254-1584 A TUDOMÁNY VÁRA Aki magyar szervezetekben dolgozik, magyar ügyekre próbál támogatást szerezni, jól tudja, hogy milyen nehéz feladatra vállalkozik. Nem új jelenség a magyar áldozatkészség hiánya. II. Lajos király a törökök közeledtekor a pápához fordult segítségért, mert mint irta: ”ha a törököket két arany árán meg lehetne állítani, nem találnék az országban senkit, aki azt összeadná. ” Annál jelentősebb Széchenyi István példája, aki látván, hogy Magyarország csak a tudomány fejlesztése segítségével maradhat meg európai szinten, egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos A- kadémia megalapítására. Nem a felesleges pénzét, nem az adóból levonható összeget, hanem teljes évi jövedelmét! Amikor azt kérdezték, hogy akkor miből fog megélni, azt válaszolta: “majd eltartanak a barátaim. ” Az Akadémia 179 éves fennállása alatt valódi nemzeti intézményként szolgálta a magyar tudományosságot. Kihangsúlyozza ezt a jellegét, hogy nem csak azok lehetnek a tagjai, akik Magyarországon élnek és működnek, hanem a világ bármely pontján elő magyar anyanyelvű tudósok, kutatók. A 21. században egyre nagyobb szerep jut a polgárok szabad társulásainak. Újszerű együttműködést jelent az állam és az önálló civil szervezetek között, hogy a közhasznú feladatok ellátása érdekében végzett munkát az állam az adófizetők pénzéből támogatja, így működik a Tudományos Akadémia is, amely egy tudományos műhely, a nemzet tudományos tanácsadója és egyben a kutatók szakmai érdekképviseleti köztestülete. A tudományok ápolásának jelentőségét érzékelteti az a tény, hogy: Az anyagi tőke odamegy, ahol a szellemi tőke van ” - mondotta Vízi Szilveszter elnök. Hozzátehetjük ehhez a magyar vállalkozók válaszát az olcsó munkaerőt foglalkoztató gyárak elköltözésével kapcsolatban. (Lásd az IBM esetét) Szerintük Magyarországnak a nagyipari kutató-fejlesztő (R&D) részlegeit kell megszervezni, amely a magas fizetésű, jól képzett alkalmazottaknak ad munkát. Erre már vannak is tervek. Például a Zsámbéki-medencében, a száz leggazdagabbak közé tartozó Kenyeres Sándor, a Mammut üzletházak egyik tulajdonosa, a Talentis- program ötletgazdája évek óta vásárolja fel a környék földterületeit. A különböző felsőoktatási intézményekkel, a Magyar Tudományos Akadámiával és természetesen állami segítséggel akarja megvalósitani álmát, Ke- let-Európa sziliciumvölgyét. Az Akadémia történelme során sok kiváló személyiség fémjelezte működését. Eötvös Lóránd elnök, meg Arany János főtitkár szellemisége ma is rányomja bélyegét tevékenységére. Bár a politika egyes időszakokban beleszólt működésébe, (1949-ben államosították) 1990 óta elmondhatjuk, hogy az MTA valóban a nemzet akadémiája, Kosári Domokos, Glatz Ferenc és most Vizi E. Szilveszter elnöksége alatt híven teljesiti azt a feladatot, amit az alapitó Széchenyi István kijelölt számára. Az Akadémia tagsága több csoportra oszlik. A rendes tagok száma az alapszabály szerint 200 hetven évesnél fiatalabb személy, akiket a levelező tagok közül választanak. (Természetesen a 70 év feletti tudósok is tagok maradnak.) Az ezévi közgyűlés előtt 314 rendes tag volt, ebből 159 a 70 évnél fiatalabb. Május 3-án az új rendes tagok megválasztásakor 36 jelölt kapta . meg a szükséges „igen” szavazatok több mint 50 %- át. Ugyanakkor 40 új levelező tagot is megválasztottak. Az Akadémia külső tagjait a határon túli tudósok közül választják. Ezek a környező országok tudományos intézeteiben, vagy a világ bármely más részén működnek. A rendes, levelező és tiszteletbeli tagok mellett a: magyar tudományos minősítési rendszer szerint elismert kutatók, szakemberek alkotják a köztestületi tagságot, amely jelenleg 9000 főből áll, ezek között csaknem 1000-en külföldiek. Ezen kívül a benyújtott disszertáció elfogadása és megvédése alapján mintegy 2200 tudós kapta meg eddig az Akadémia doktora” címet. Az MTA elnökét két szakbizottság támogatja a külföldön élő tudósokkal való kapcsolattartásban. A Magyar Tudományosság Külföldön bizottság, Be- rényi Dénes elnöklete alatt a környező országokban, a Nyugati Magyar Tudományos Tanács, pedig Frühling János (Belgium) vezetésével, amint a neve is jelzi, a „nyugaton” élőket fogja össze. Ennek 15 tagú Elnöki Testületé van és 28 tagú Tanácsadó Testületé szervezi a nyugaton élő köztestületi tagok munkáját. Az USA-beli tanácsadó testületi tagok: Basa Molnár Enikő, Bitó László, Bródy Alexander, Hámos László- titkár, Jáki Szaniszló, Lauer Edit, Ludányi András, Lukács János, Molnár Ágoston, Nagy Károly, Némethy Judit, Ováry Zoltán, Papp László, Pozsgay Vince, Sigety Charles és Vermes Gábor. A májusi akadémiai közgyűlés keretében a két szakbizottság közös ülést tartott, amelyen a külországi magyar oktatási intéz Ronald Reagan (1911-2004) Hosszú betegség után, 93 éves korában kaliforniai otthonában elhúnyt Ronald Reagan, az Egyesült Államok 40. elnöke. Az egykori filmsztár, kaliforniai kormányzó az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb elnöke volt 1981 és 1989 között két hivtali ideig töltötte be az elnöki tisztséget. 1994 novemberében jelentette be, hogy Alzheimer-kóros, s elbúcsúzott az amerikaiaktól. A normandiai partraszállás 60. évfordulója 2004 június 6-án, hatvan éve, hogy a szövetségesek több mint 130 ezer katonája szállt partra Normandiában, és megkezdődött Franciaország felszabadítása. A megemlékezésen egymillió ember vett részt köztük 17 állam képviselői, Bush, elnök, Korhű brit katonák Normandiában - H Erzsébet brit Uralkodó, Tony Blair brit kormányfő. Jacques Chirac francia elnök a rendezvény házigazdája meghívására első alkalommal Gerhard Schröder német kancellár is részt vett a megemlékezésen, úgyszintén először látogatott Normandiába Vlagyimir Putyin orosz elnök is A transzatlanti egység megbonthatatlansága mellett tettek hitet az amerikai és európai vezetők a D-Day évfordulóján. A pápa felszólitotta Busht, hogy adja vissza Irak függetlenségét Bush elnök a Vatikánban találkozott a katolikus egyházfővel, aki hangsúlyozta, hogy mindenki kívánsága, hogy a helyzetet minél előbb normalizálják Irakban a nemzetközi közösségek részvételével, különös tekintettel az ENSZ.- szerepére. Az elnök Franciaországba utazott tovább a normandiai partraszállás 60. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekre. mények helyzetét és munkásságát vitatták meg a résztvevők. Különös figyelemben részesült az erdélyi (Bólyai-Babes és Sapientia) a felvidéki, (Selye János Egyetem) a kárpátaljai, (II. Rákóczi Ferenc Főiskola) valamint a szervezési szinten lévő vajdasági felső- oktatás. (Ezekről majd máskor fogok részletesebben beszámolni.) A megbeszélések során emlékeztettem, a szomszédos országokból jelen levőket arra a felajánlásra, amit a nyugati egyetemi tanárok és szakemberek tettek. Közülük számosán hajlandók előadások, szemináriumok, féléves kurzusok tartásával a Kárpátmedence intézményeit segíteni. Ugyancsak felhívtam a figyelmet azokra az ösztöndíj támogatásokra, amelyek (mint például a Connecticut! Magyar Kulturális Társaság - Sapientia ösztöndija) a lakóhelyüktől távoli iskolák tanulóinak kollégiumi ellátását fedezik. Mindent összevéve újra bizonyítást nyert, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nem csak az ország, hanem az egész világ magyarjai tudományosságának az otthona. Papp László
