Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-06-10 / 23. szám
Thursday, June 10, 2004 Amerikai Magyar Szó 3. Irak: elnöki kinevezés Gázi el-Javar lesz Irak elnöke. A hírügynökségek úgy tudják, hogy akkor esett a választás a sokáig külföldön élő férfira, miután az előző jelölt a 81 éves volt külügyminiszter, Adnan Pacsacsi visszautasította a megbízást. Az egyik tanácstag szerint „mindenki boldog”, hogy konszenzusos kinevezés született. A fő posztokról a tanács tagjai megállapodásra jutottak, de források szerint lehetséges, hogy a kormánynévsor nem az iraki tanácstagok elvárásait fogja tükrözni. Brahimi ENSZ-megbizott azt mondta, hogy már átadta íjad Allavi miniszterelnök-jelöltnek a 26 tagú kormány által javasolt összetételét. A két alelnök Ibrihim Dzsaafari síita politikai vezető, és Rous Svaisz kurd politikus lesz. Az iraki ajatollah támogatja az új kormányt, amennyiben az hajlandó szembenézni az előtte álló óriási feladatnak. A síita közösség legbefolyásosabb vezetője írásos nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy bár a Kormányzótanács, az ENSZ és Amerika által összeállított ideiglenes kormánynak nincs szabad választásokon 1 alapuló legitimációja, „egy lépés a jó irányba”, és sikeres lehet, ha bizonyos célokat el tud érni. A vallási vezető szerint a legfőbb feladatok a közbiztonság és a közszolgáltatások helyreállítása, illetve a szabad választások és egy új ENSZ határozat előkészítése. Powell: az iraki kormány nem kap vétójogot katonai ügyekben Colin Powell külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy önvédelmi és egyéb katonai okokból nem adhat a nemsokára felálló, amerikaiak vezette nemzetközi haderő vétójogot az ideiglenes iraki kormánynak. Ez a kijelentés ellentmond Tony Blair brit miniszterelnök korábbi álláspontjának. miszerint az iraki vezetés ügydöntő beleszólási jogot kap az országon belüli kérdésekben - katonai téren is. Powell azt mondta: szoros politikai és katonai együttműködést szeretne a nemzetközi haderő és az iraki vezetés között, amelyben mindkét fél ismeri a másik szándékait és elképzeléseit. Példaként említette, mind Koreában, mind Németországban hatékonyan működött együtt a helyi hatalom és a külföldi katonai erő, úgy, hogy az állam megőrizte szuverenitását Két vélemény az EU-ról Amerikai Magyar Szó USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp, president, Attila Micheller, secretary, Sándor Murray, treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Dr. Ervin Ban, Budapest, László Balazs, Budapest, Julianna Bika, New Orleans. Julius Bikkal, New York, Klára Bittó Boldog, New Jersey, Klára Györgyei, New Haven, Ábrahám Nagy Poughkeepsie, Dr. Károly Nagy, Piscataway, László Papp, New Canaan Periodicals postage paid at New York, NY. and additional mailing offices Subscription in USA: 1 year $40.- Vi year $20.- Canada $45.-, Hungary & forein Countries $45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magyar Szo, Hungarian Word Inc. 130 East It) St. New York, N.Y. 10003 Yel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláirt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkiró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Magyarország, mint tudjuk, május elsején az Európai Unió tagja lett. Zavart lelkű, meghasonlott, keserű, kételkedő ország lesz része annak az európai közösségnek, amely maga is bizonytalan, borúlátó és megosztott. Tizenöt esztendővel ezelőtt az „euró-atlanti” struktúrákban - ahogy nálunk hívják - való beolvadás a modernség a siker, a jólét, a szabadság zálogának tetszett sokak számára. Persze nem a nyugati szövetség az oka a keleteurópai országok, köztük hazám rosszkedvének, bár a nyugati pénzügyi szervezetek, kormányok és tőkés csoportok kínálta minták - enyhén szólva - nem váltak be nálunk, helyesebben: nálunk se. Itt Magyarországon tönkrement a parasztság, elvesztette munkáját és prezs- tizsét az ipari munkásság, soha nem tapasztalt anyagi gondokkal küszködik az értelmiség, deklasszáló- dástól retteg és tökkelütött szélsőjobboldali ideológiákba menekül a polgárság, pályázatokkal és külhoni ösztöndijkérelmekkel biberlődika menekülni kész egyetemista fiatalság, a cigánygyerekeket úgy szeg- regálják, mint a fekete elemistákat az amerikai Délen a harmincas években. Az ország minden intézménye - a szociális ellátó- rendszerektől a parlamentig - válságban van. A velünk egyesülni óhajtó Nyugat-Európa pedig újra elköveti összes hagyományos hibáit. Legnagyobb reményünk az volt, hogy magyar, lengyel, cseh munkások nyugaton dolgozhatnak, és hazautalhatnak egy kis pénz családjuknak.- Ezt a nyugati kormányok szívélyes egyetértésben megakadályozták. A tőkejavak szabadon közlekednek, a munkaerő nem. Nyugat-Európa keleti po- , litikáját a bevándorlóktól és migránsoktól való félelem motiválja, amelynek fő ' forrása a nyugati szociális állam szétverése miatti ; össznépi pánik. A lélektani 1 megoldás erre az örök európai panacea: a naciona- • lizmus. Az EU-bővités máris nacionalista hullámot váltott ki nyugaton és ' keleten, s ez csak fokozódni fog, hiszen ez a tőkés verseny adekvát leképezése. Az lesz ám az érdekes, amikor a kelet-európai eurofil eurómániások rájönnek, hogy szőke Über- menschek helyett német- országi törökök, francia- országi arabok és angliai hinduk érkeznek hozzánk az izraeli útlevéllel fölszerelt oroszok és a mindenfelől áramló kínaiak mellé -olyan országba, ahol még az erdélyi magyarokat se fogadják szívesen. Nyugat-Európa egyre jobban hasonlít Magyarországra. Magyarország egyre inkább olyan, mint Románia, Románia már-már olyan mint Albánia, amely egyre inkább hajaz Afganisztánra. Ki hívja be a nyugati csapatokat: Hiszen most már mi vagyunk a nyugati csapat. (Az irás a bécsi Der Standard fölkérésére készült.) Tamás Gáspár Miklós tudományos kutató, egyetemi tanár Már az Antall-kormány is csalódással élte meg, hogy a rendszerváltozást nyugtázó dübörgő tapsok után 1993- ig tartott, mig Európa rászánta magát volt kommunista országokat is felölelő bővítésre. Ennél azonban sokkal komolyabban és súlyosabban estek latba az ezt követő csalódások. Akkor úgy gondolhattuk, hogy ha bekerülünk, az nagyon sok előnnyel jár. Ezután következtek a tárgyalások, amelyek - érthetően - nagyon kemények voltak, majd az eredmény, amelyet nem csak az ellenzék fogadott kritikával. Azt hiszem, hogy a mostani kormány sem volt maradéktalanul elégedett. A dolognak komoly visszhangja volt a sajtóban és talán ennek következtében érez a magyar közvélemény nem csak csalódottságot, de komoly aggodalmat is . Csalódást okoztak az elhúzódó tárgyalások és az a tény, hogy az Unió sokkal szűkmarkúbb annál, mint amit joggal elvárhattunk volna. Ebben persze szerepet játszik a jelenlegi gazdasági helyzet, az ebből fakadó önzés, továbbá az is, hogy a bővítés a korábban vártnál sokkal szélesebb körben történik. Sok az eszkimó és kevés fóka. Nyilván lesznek várt vagy váratlan kellemetlenségeink, ám én azért erősen remélem, hogy ha nem is azonnal, de pár éven belül sok pozitív hozadéka lesz a csatlakozásnak. Nem hiszem, hogy ma Magyar- országon néhány emberen kívül, bárki is vissza kívánná a kommunizmust, a félelem és az elfuserált gazdaság korát. Valószínűleg igy lesz ez az uniós csatlakozással is, eszünk ágában sem lesz onnan kilépni. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Magyarország amerikai nagy követe, egyetemi tanár Koppén még nem látott ilyen nyomort A napokban Garaboncon és Nagykanizsán járt Hans-Jörgen Koppén, az Európai Unió magyarországi nagykövete, aki Teleki László romaügyi államtitkár meghívására látogatott a térségbe, hogy megtekintse a romatelepek nyomorúságát. Az EU-nagykövetet megdöbbentették az ott uralkodó állapotok. A politikius kijelentette: a most belépett államokéhoz hasonló mértékű roma kisebbségi problémákkal még nem talalákoztak az Európai Unió régebbi tagállamaiban. Koppén hangsúlyozta: olyan programot kell megvalósítani, amely igyekszik három pillérre: az oktatásnevelés, a foglalkoztatás és az otthonteremtés harmóniájára építeni. Ha ezt a három tényezőt sikerül összhangba hozni, akkor mindenki elégedett lehet. Ki volt valójában a lefejezett Nicholas Berg? Egyes találgatások szerint azért végezték ki Nick Berget, mért mint az Al-Kaida tagja elárulta a terrorszervezetet. Mások szerint _éppen ellenkezőleg a CIA illetve az izraeli titkosszolgálat ügynöke volt. Mi az igazság?
