Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-06-10 / 23. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, June 10, 2004 Etyek lesz a magyar Hollywood Hiller István kulturális miniszter az első cannes-i magyar esten beszédét az Etyeken épülő új - a tervek szerint a világon a legnagyobb és legmodernebb - filmstúdió létrejöttének szentelte. Hiller István elmondta, hogy a beruházás kizárólag magántőkéből, az április 1-én életbe lépett új filmtörvény hatására valósul meg. Hiller István úgy fogalmazott, hogy a terület már rendelkezésre áll, jelenleg annak a rendezési tervét készítik elő a beruházók. A politikus pontos időpontot nem tudott mondani, de szerinte ha megvan az akarat, meglepő gyorsan felépülnek a dolgok. A Fejér-megyei Etyek határában mintegy ötvenhektáros területen építi fel a filmvilág legújabb központját Demján Sándor és az Amerikában élő Andy Vájná közös vállalkozása. A létesítmények kiszolgálására mintegy kétezer emberre lesz szükség, mondta Kálmán Lajos: ez nemcsak a négyezer lakosú Etyek, hanem a teljes érd-törökbálinti térség foglalkoztatási gondjait is megoldhatja majd. A beruházás értékéről egyelőre nincs pontos adat, de a becslések szerint akár több milliárd euróról is szó lehet.- A létesítményt várhatóan jövőre adják át. Az etyeki polgármester megjegyezte: az építkezés során a község főutcáját is átépítik, modernizálják. Új közvilágítást szerelnek fel, a várhatóan sokszorosára növekvő autóforgalom miatt szélesítik az utat, közlekedési jelzőlámpákat telepítenek és gyalogátkelőhelyeket alakítanak ki. A község önkormányzata tavaly év vége óta folytat tárgyalásokat Demjánnal. a beruházásról. A helyi képviselők támogatják a tervet, nemcsak az új munkahelyek létesítése miatt, hanem azért is, mert a bortermeléséről, pincészetéről hires település a nemzetközi idegenforgalomra alapozva képzeli el továbbfejlődését. „Az etyeki bor hírnevére csak jót tehet majd, ha világhirességek kóstolhatják” - fogalmazott a polgármester, aki hozzátette: a filmipar kömyezetkimélő, idegenforgalmat vonzó látványosságnak számit világszerte. Demján Sándornak már több befektetése működik Etyeken. A nagyvállalkozó, aki 1946-tól a községben töltötte gyermekkorát és a közeli Bicskére járt középiskolába, egy szőlőgazdaságot és borászatot üzemeltet Etyek határában. Ugyancsak az övé a településhez tartotó Göböljárás- puszta is: az egykori tsz majorságban horgásztavat, állatrezervátumot tart fenn, s turisztikai centrum kiépítésébe kezdett. Ha felépül Etyeken a filmgyár, akkor Demján nem, csupán a környék legnagyobb munkaadója lesz, hanem valószínűleg gyökeresen átalakítja majd a turizmussal alaposabban csak néhány éve ismerkedő etyekiek életét is. A helybeliek már úgy fogalmaznak: lakóhelyük lesz a magyar Hollywood. Összevonhatják a falusi iskolákat BUDAPEST. Felgyorsíthatja a kistelepülések iskoláinak összevonását az a pályázat, amely 20-50 millió, illetve 80- 120 millió forint támogatást ad a községeknek a köz- okztatási intézmények közös működéséhez. Ma az országban 360 olyan alsó tagozatos általános iskola működik, amelyekben a diákokátlagos létszáma nem éri el a 24-et.- Az ilyen iskolák fenntartása általános súlyos gondot jelent az amúgy sem jó helyzetben lévő önkormányzatoknak. A kistelepülések az alacsony gyerekszám miatt nagyobb összegű támogatást kapnak a gyermekek iskoláztatására, mint a nagyvárosok. Sokan a közintézmények fenntartását csak úgy látják megoldhatónak, ha a szomszédos kistelepülések társulnak és közös óvodát, iskolát vagy orvosi ügyeletet működtetnek. Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7 JO-kor műsort. közvetít a Manhattan^ CabeFtelevízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly Amerikai magyar szervezeteink | Magyarok Norwalkban 2. rész A közösségi összetartás legszebb megnyilatkozásait a viszontagságos időkben lehetett tapasztalni. A környékbeli városokkal közösen szervezett testvérsegitő egyesületeik, a Hunyadi, Rákóczi, Verhovai Betegsegélyező és Jótékonycélú Egyletek kisegítették a bajbajutott, vagy elhunyt munkások családjait. Temetéseken egy 35 tagú önkéntes zenekar tagjai munkájukat otthagyva gyűltek össze, hogy a halottas menet élén kisérjék a koporsót, amelyet a Riverside Temetőben már a dalárda tagjai vártak. Az eredetileg ideiglenes munkára szerződő magyarok számára a világháború és a trianoni határok elvágták a hazatérés útját. Beilleszkedtek az amerikai életformába és gyermekeik már tanultabbak, sikeresebbek lettek. Egyre többen költöztek a szegényes környezetből jobb vidékekre, mig templomaik körül a tár- sadalomújabb alsó rétegei a fekete és dél-amerikai népek telepedtek le. A második világháborúban a magyar származású lakosság nem lett volna olyan gyanúsítás és megkülönböztetés • áldozata, mint a németek, vagy japánok. A magyar nor- walkiak közül számosán kitüntették magukat az amerikai hadsereg soraiban. A Magyar Egyesületek Szövetsége gyűjtést rendezett egy mentőautó megvételére. A katonák között kiemelten említi a leírás Stephen Kish (István) hősiességét, aki a normandiai partraszállás első vonalában szolgálva érdemelte meg kitüntetését. A háború után újabb magyar menekültek telepedtek le Norwalkban, többen a város neves sze- mélyeségei lettek. Dr. Ka- laman Ferenc városi orvosként működött, Dr. Csóványos László negyven éven át folytatott orvosi prakszist East Avenue-i rendelőjében. Dr. Steinberger László csaknem ötven évig látta el a környék magyar betegeinek gondozását. Virgulák Ferenc a város rendőrfőnöke volt. □ Iliim lawfMiil Történelmi utcanevek A kalapgyártás is újra felvirágzott a városban. Pálinkás István kalapjait Palkó Hats néven árusította a 20. század közepén Az ’56-os Forradalom és Szabadságharc megint ú- jabb jövevényekkel gazdagította a város magyar kolóniáját. Ők Bütösi János és Tornallyay Márton református lelkészek és mások vezetésével a tizedik évfordulóra megszervezték, talán Amerikában az első, 56-os emlékmű felállítását, amelynek tervezésére a hires művészt, Szalay Lajost kérték fel. A Magyar Bizottság tagjai lelkesen láttak munkához. Bogdány Ferenc, az 56-osok egyike készítette az alapot, Szabó Béla, és a lelkes női társaság tagjai: Iványi Magdi, mint titkár, Csóványos Margit, Szath- mári Irén és mások vettek tevékeny részt a munkában. A Bizottságnak sikerült megnyernie az országosan ismert Dohános István festőművész segítségét, az emlékmű tervezőjének a kiválasztására. A Szalay terve alapján készült dombor- müvet egy 2 és félszer három méteres fehér kőlapra erősítették. Az avatáskor Dr. Bütösi ezekkel a szavakkal adta át azt Frank Zullo polgármesternek: „Emlékeztessen ez mindenkit Magyarországra... a- mely több mint ezer éve harcolt és vérzett a népek országútján. De beszéljen ez azokról is, akik az amerikai ideálok szerint kívánják újjáépíteni éltüket. Tanulják itt meg a norwalkiak, hogy mi a szabadság ára, a bátorság természete és a hazafiság elkötelezettsége. ” Néhány évvel később a magyarok voltak egyik kezdeményezői a város Emlékfala megalkotásának, a- hol az ott élő nemzetiségek angolul és saját nyelvükön fejezik ki hálájukat befogadó hazájuknak, amely lehetővé teszi számukra, hogy szabadon ápolhassák saját kulúrájukat, hagyományaikat. A 83 ezer lakosú városnak mintegy háromnegyedét teszi ki az európai eredetű lakosság. Nincs statisztika arról, hogy ma ebből menynyi a magyar származásúak száma, de templomaik és közösségük fenntartása azt igazolja, hogy még van itt magyar élet. A történelemre pedig az a hat utcanév utal, amely egyrészt magyar őseiket idézi: Buda, Hadik, Kossuth, másrészt azon telepesek emlékét, akik tevékenyen hozzájárultak a hely fejlesztéséhez: Juhász, Papp, Pogány. Norwalk egyike azoknak az amerikai településeknek, amelyek jelentős magyar hagyománnyal rendelkeznek. Remélhetőleg ezt az újabb nemzedék is ápolni fogja. Papp László
