Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-09-25 / 35. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Sep. 25, 2003 Olyasóink íriák I Ameri kaijna^ai^szervezeteinkJ Öngólrugás magyar módra, és szégyeljük magunkat CLEVELAND Bonifer Mária egyetemi oktató „Magyar-magyar agyelszívás” cimü. az; újságjukban megjelent Írásra szeretnék refrektálni. A bevezetésnél mindjárt tisztázni azt, hogy az az összeg, amit a cikkíró említ írásában, az ötmilliárd forintot: ilyen nagy egységben leírva, nagyon csinos összegnek tűnik. Az ötmilliárd forinttal talán azt is hangsúlyozni akarta, hogy hogy... nem irom le, de megnézzük ezt az ötmilliárd forintot a teljes valóságában,. Jó lenne, ha tudatosíthatnánk, hogy tényleg ez az összeg az emberi, a testvéri összetartozásnak, egymás megsegítésének, a jövőépítésnek az akaraterejét hordozza magában! Ez az összeg, huszonegymillió ötszázezer dollárnak felel meg. Magyarországnak tízmillió lakosa van. Tehát fejenként - évente - 2,15 dollárral, (500 forint) járulnak hozzá a külhoni magyar intézményeknek a megsegítéséhez. Ez egy üveg bor ára. Ha csak az adófizető magyar polgárokat vennénk, talán évi hat dollárral terhelné ez a magyar külhoni kultúra és élniakarás támogatása őket. A cikkírónak abban igaza van, hogy sajnos a műszaki, az orvosi és más szaktudományokban nincsenek katedrák, főiskolák vagy szakiskolák s erre nincs is lehetőség, de nem azért, mert nincs rá igény vagy, hogy nem lennének hozzá káderek, anyagi források, hanem nem engedik meg a hatalmasságok. Ugye, nem lenne üdvös, ha Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában a magyaroknak is olyan lehetőségeik lennének., mint az illető ország kiváltságosainak, igy nem lehetne őket beolvasztani?! A műveltebb magyar réteg többet tudna termelni magának is, s ebből ugyanúgy a románok -, a szlovákok-, a szerbek is csak profitálnának. A bökkenő ott van, hogy a magyarokat, minden országban be akarják olvasztani, nem hogy esély- egyenlőséget adni nekik. Amit a cikkiró állít, hogy a finnek megtanulnak svédül, a valóság az, hogy Finnországban svédek is élnek, autonómiájuk van. Az amit a cikkiró ajánl, hogy a gyerekeknek rögtön meg kellene tanulniuk románul, szlovákul, szerbül stb., mert ez a nyelv megtanulása csak akkor juttatja előnyökhöz, ha feladja magyarságát. Azt tudjuk, hogy anyanyelvén mindenkinek könnyebb szellemi bázisra szert tenni, mint egy idegen nyelven, s emberi lényében is egy egész ember maradhat, mert azokban az országokban, amelyekről itt beszélünk, semmilyen helyzetben se könnyű az embereknek magyar mivoltukkal élni. Miért kell még ma is egyiknek felsőbbrendünek lenni a másik felett, s még akkor is „amikor közös Európát akarunk építeni? A magyarok meg tudnak élni a saját közösségeikből, ha megadják nekik a lehetőséget, akkor még a mások boldogulásához is valamivel hozzá tudnak járulni. Igen kellenek a magyar iskolák a magyar területeken, s azoknak minél nagyobb önállóságot kell adni, hogy az igényeknek megfelelően nőhessenek, szaporodhassanak. Nem üdvös akkor azt ajánlani, hogy gyorsan olvadjanak be, amikor mindenütt adják vissza a letiport, leigázott népek jogait, földjeit, legyen az USA, Kanada, Anglia, Orosz- országj csak Franciaországban, Törökországban, meg ott ahol a franciák alakították ki az új államokat, ott nem. Rabszolgatartóknak és rabszolgatartók támogatóinak nem szabad, hogy helyük legyen az Európai Unióban. A cikkiró említi, hogy Erdélyből elvándorol a magyar értelmiség: el mert a hatalom még mindig mindent átsző, de az elvándorlás megvan Magyarországon is Onnan is a tehetségesebbje Nyugatra megy. Azt hiszem építenünk kellene, segíteni a törekvő embert, s az irigységünket bele kellene vetni a Dunába, hogy vigye el azt örökre a nagy tengerekbe. Kleiner Béla, New York Friss híreket a Magyar Szó-ból A Nyugati Oldali Magyar Református Egyház története 3. befejező rész Az Úr 2002. esztendejében a Nyugat Oldali Magyar Református Egyház életének legmeghatározóbb eseménye új lelkipásztorunk megválasztása volt, melyre július 21-én került sor. Istennek hála, a gyülekezeti közgyűlés a kétnyelvű Istentiszteletet követően egyhangúan választotta meg Kelemen Zoltán Sándor nagytiszteletű urat gyülekezetünk lelkészévé. Lelkipásztorunk szeptember 22-én kezdte meg közöttünk szolgálatát. Presbitériumunk nyugdíjba vonult lelkészünknek, Szabolcs Kálmánnak a "tiszteletbeli lelkipásztor" címet adományozta. Gyülekezetünk az év hosszabb, "lelkész nélküli" időszakában is igyekezett megszervezni és megtartani azokat a rendezvényeket, programokat, kultúrális eseményeket, amelyek a szélesebb clevelandi magyarságot is szolgálják. Táncos, zenés esték, szüreti mulatság, újévi bál, s más egyéb események gyűjtötték templomunk Kálvin Nagytermébe a kikapcsolódni vágyókat. Lakewoodi lelkészlakásunk alapos felújítása elengedhetetlenül szükségessé vált. 2002-ben először a parókia tetőszerkezetén végeztettünk javításokat. A régi, omladozó garázs lebontásra került. Új garázs, új kocsibejáró és járda készült. A kertrendezés és újra füvesítés a presbiterek mun-. káját dicséri. A lelkészlakás mind a négy szintet érintő belső felújítási munkálatai egészen decemberig elhúzódtak, de az év végére beköltözhetővé vált a lakás. Egy egyháznak a múltját nemcsak a leírt és szemmel látható események teszik össze, hanem az a sok láthatatlan kis esemény, amely a keresztény életmóddal jár. így szinte lehetetlen teljesen összefoglalni egyházunknak történelmét, mert az évek folyamán lelkes, szerető emberek éltek harmóniában egymással. Amit láttunk, és mint esemény, leírunk, az nem mindig a legfontosabb. "Szüreti" tánccsoport a Clevelandi (O.) West Side-i Egyházban Elek Áron lelkipásztorral. Gyakran az az egy személy megbocsátása a felebarátjának, egy testvérünk terhének könnyítése, egy könny letörlése, vagy egy hiba elnézése sokkal fontosabb, mint a sok leírt és látható esemény. Mondhatjuk, hogy személyes életünkben és a Nyugat oldali Magyar Református Egyház életében Urunk mindig velünk volt, és sokszor csodásán működött. Isten megáldott bennünket egy erős és nagyon messzire visszanyúló múlttal, és Krisztusunkba vetett bizalmunkkal és hitünkkel még sok-sok boldog év elé nézhetünk. Kelemen Zoltán Sándor SZOBORAVATAS Az amerikai lovasság megalapítójának, Fabriczy Kováts Mihály magyar huszárnak az emlékére szoboravatás lesz Washington D.C.-ben október 11-én Donald Rumsfeld az amerikai védelmi miniszter és magyar részről Juhász Ferenc hadügyminiszter is jelen lesz. Erre a közös; magyar és amerikai diszünnepélyre az Első Kaliforniai Huszár Regimentet is meghívták, hogy a magyar huszárok és az amerikai lovasság közös múltját képviselje. Reméljük, hogy ezáltal a magyarság jobban ismertté válik az amerikaiak körében, s megtudják, hogy az ország létezéséhez a magyarság is hozzájárult. Az amerikai lovasság megalapítója életét adta ennek a földnek, ahol ma már szinte el is van felejtve. A magyarság értékelésének megőrzéséhez ezúton a szoboravatáson való részvételhez is kérik a magyarok segítségét. Ahhoz, hogy a Huszár Regiment részt tudjon venni, a huszároknak lovakat kell szerezni, oda kell érkezni néhány nappal korábban, hogy gyakorolhassanak az ismeretlen lovakkal (az átszállítás túl drága) meg kell szállni, és természetesen repülőjegyet kell venni. Arra kérjük a magyar közösségek tagjait, hogy ameny- nyiben lehetőségük van rá szíveskedjenek támogatni valamilyen összegű adománnyal a huszárokat, hogy ezt a társadalmilag és kulturálisan is fontos utat meg tudják tenni. Az egyesület cime: First Californiai Hussar Regiment, 2005. White Oaks Rd., Campbell, California 95008. A támogatás összege az adóból levonható és a támogatást nyújtóknak az ünnepély után az ujjonan leleplezett szoborból készült emlékképeket fogunk küldeni. Előre is köszönjük a környéken élő magyarság támogatását. Bakonyi Ferenc, Colonel, First Californiai Hussar Regiment 408-358-3598 Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden »zombaton reggel 7:30-kor műsort fatavetít a Manhattan Cabel-tclevízió 34-es csatornáján . j Producer: Bárdos Károly
