Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-07-10 / 27. szám
Thursday, July 10, 2003 Amerikai Magyar Szó 5. KÖNYVSZEMLE A legokosabb magyarok Az MTA tagjainak lexikona három kötetben Az MTA akkori elnöke Glatz Ferenc az intézmény 1997. decemberi közgyűlésén szorgalmazta egy olyan lexikon ciadását, amelyik összefoglalja a Magyar Tudományos Akadémia valaha volt és jelenlegi tagjainak a szaklexikonokban, az akadémia kézikönyvekben és nagángyüjteményekben megtalálható életrajzi adatait, Pályaívüket legfontosabb kutatási eredményeiket, )ublikációikat, mindehhez hozzátéve a velük kapcsolatos új smeretek javát, kijavítva az előzményekben előfordult libákat. A szándék mára megvalósult. Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia tagjai - 1825- 2002 cimü három- kötetes, több mint másfél ezer oldalas mü. A Glatz Ferenc vezette, jeles tudósokból verbuvált szerkesztőség és a szócikkeket iró Markó László, Burucs Kornélia. Balogh Margit és Hay Diana hatalmas munkát végzett: a lexikonban kevés híján kétezer szócikket találhat az érdeklődő. Az akadémikusok zöme természetszerűleg tudományos tevékenységéért lett a testület tagja. Az őket bemutató szócikkekből — nem utolsósorban az adott személy legfontosabb munkáinak jegyzékéből és a róla szóló szak- irodalomból - nemcsak az egyén arca, hanem a tudós kora is elénk rajzolódik. E tudóspályák többségében nincsenek szakmai vagy emberi törések. A lexikon persze azokat sem hallgatja el. Szól például arról, hogy a Pozsonyban született - sokaktól magyarnak tartott - Nobel-dijas Lénárd Fülöp (Philipp Eduard Anton Lenard) magyar akadémiai tagságát a náci uralom idején Németországban tanúsított politikai magatartása miatt 1945-ben törölték, és tagságát soha nem kapta vissza. Ennél fontosabbak, természetesen a töretlen ivü pályák. Csolnoky Jenőtől Gábor Dénesen, Kodály Zoltánon, Pattantyús-Ábrahám Gézán és Szekfu Gyulán keresztül Wigner Jenőig csodálatos életművek sorakoznak egymás után. A lexikonban a leendő akadémikusok persze nincsenek kenne' Daniss Győző Az első és az utolsó portré a lexikonból: Ábel Jenő (1858-1889) irodalomtörténész, klasszika-filológus és Zsoldos Ignác (1803-1885) jogász / Tamási Áron: A szó becsülete Azok a magyarok, akik hallották Kossuth Lajost beszélni, bizonyára úgy érezték, hogy a magyar szó dolgában rendben van minden. Manapság ritkán vannak ilyen megnyugtató érzéseink. Nem a szónokok hiánya okozza ezt, hiszen az élő magyar szónak is vannak nagy mesterei. Valahol máshol van a baj: s azon gondolkozom, hogy vajon hol. A kutatás megkívánná a becsületes munkát, de az valósággal lehetetlen. Mert a becsületes munka az volna, ha az emberi szó történetét nyomon tudnám követni. De még a magyar szó történetét sem tudom nyomon követni, nemhogy az emberi szóét! A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafíság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafíság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt. Gondoljunk mindig erre! Az eszme, mely a magyar szó iránti kegyeletet, hűséget és becsületet magában foglalja és élteti, minden magyar emberben ösztönösen él. Nekünk csak az marad, hogy jót higgyünk inkább, mint rosszat; s hogy ennak a hitnek erején még éberebbek legyünk a szolgálatban, mely a magyar szó iránti kegyelet, hűség és becsület védelmében történik. Ilyen szavak után most az olvasóban az a gondolat ébredhet fel, hogy talán a magyar szó dolgában nincsen minden rendben. Hát csak ébredjen fel ez a gondolat, mert valóban olyan bajok mutatkoznak, amelyek nemcsak az élő magyar beszéd hitelét csorbítják meg, hanem az egymás megértésében zűrzavart okoznak, s idővel a társadalmi élet egyensúlyát is fölboríthatják. Tamási Áron A kérdés bonyolult, de a veszély nagy. Mert magyar szavaink kezdik elveszíteni hitelüket, lassan kihull belőlük az eredeti tartalom, és elveszítik erkölcsi súlyukat. Figyeld meg a magad szavait és megnyilatkozásait; hallgasd meg a társaságod beszédét; kísérd figyelemmel a szónokokat és a különböző pártok hivatalos szóhasználatát. Aztán vonulj egy fél órára magadba, és a magyar szó szenvedéseinek jegyében gondold végig az egészet. Akkor te is felismered a bajt! Az első mindenesetre a fecsegés Bőséges magyarázatot tudunk adni arra vonatkozólag, hogy az egyik ember miért beszédesebb, mint a másik. Faji tulajdonság, az egyéniség természete, a nemzeti és családi nevelés, nemkülönben a foglalkozás mind magyarázatul szolgálhat. Általában a fegyelmezetlen; a földdel foglalkozó és abból élő ember is kevesebbet, mint a városi, sőt rendszerint a tartalmasabb ember is kevesebbet, mint a silány. Törvény gyanánt azonban mégsem lehetne megállapítani, hogy egy ember értéke attól függ, vajon milyen keveset beszél. A baj másik kútforrása a szavakkal való garázdálkodás. Nemzeteknek és egyénnek ma egyformán bajos az élet. Az állam, mint nemzeti közösség képviselője, az egyéntől rendet és áldozatot követel. Az egyén pedig meglehetősen fegyelmezetlen, és szeretné, ha az áldozatot más hozná. A követelmények, melyeket az idő és a sors sürgetésére az állam polgáraival szemben támaszt, a fejlődésnek más fokát mutatják, mint maga a társadalom. Ma ez többé- kevésbé mindenütt igy van a világon: sajnos, nálunk határozottan igy van. A hűtlenség a harmadik. Azt a hűtlenséget gondolom, amely a magyar szó eredeti jelentését érte és éri. Főleg olyan szavakkal történt ez, amelyek elvont fogalmat őriznek. Olyanok a szavak, mint a hírnökök: mindazt a jót vagy rosszat elbeszélik, ami ott honol abban az országban, ahonnét jöttek. Azonban megfüröszthetjük őket, ha fáradtan érkeznek: rendes ruhát adhatunk nekik, ha rongyosak: s jó ételt, ha a szolgálatban elszigorodtak. S főleg üzenhetünk általuk, hadd mondják meg minden magyarnak, ahol szolgálatot hűséggel teljesítenek: becsüljetek meg minket, magyar szavakat, hogy egyértelmű és erős nemzeti lelkületet s igazságos magyar társadalmat tudjunk teremteni! Kolozsvár, 1941. I FAMILY PRACTICE \ I Dr. MOLNÁR TAMÁS I Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. I Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. I Subway: F Van Wick Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések* baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen fl Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt . az egész család számára. I Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk^ DR. GEORGE KLEIN Comell-diplomás, urológiai szakorvos _______RENDELŐ: '__________ 157 East 72nd Street, New York, NY 10021 ; (212)744-8700 * Prosztata problúoák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese-és hólyagdaganatok * Nemi betegségek 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ
