Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)

2003-03-27 / 12. szám

6. Amerikai Magyar Szó Thursday, March 27,2003 Deák Pál “Két királyné” Régen volt a New York-i Magyar Szín­háznak emlékezetesebb előadása, mint a leg­utóbbi március 16-án. Ez az előadás csak olyan bravúrokkal emlithető egylapon, mint a színház megelőző gyöngyszemei János vitéz, a Kaméliás hölgy, vagy a Végzet asz- szonyai. Cserey Erzsi újból bebizonyította kivételes tehetségét, szinte az összes színházi műfajban. Sőt újabbal bővitette azt a tehetségek felkutatásával és tanításával. Az előadás dr. Horváth Gábor nagykövet, New York-i fő­konzul üdvözlő beszédével kezdődött, majd a színház kiváló operaénekese Lendvay Gabriella szivhezszólóan énekelte el a himnuszt. Az előadás első fele Katona József Bánk bánjának egyik részlete volt, mégpedig az, amikor a kőszívű Gertrudis minden kérést és esengést elutasít. Bánk betör a terembe és leszólja az átkozott bestiát, a magyar nép nyomorgató el­lenségét. Az udvarhölgyek szerepében Kerekes Juditot, Herceg Katát és Király Esztert láthattuk, akik remekül oldották meg a feladatot. Izidorát Kovács Szilvia, Cserey Erzsi felfedezettje játszotta hitelesen és esengően. A csapá­sokba beleőrűlt Melinda szerepében egy igazán kiváló tehetséget üdvözölhetünk Mécs Éva személyében. Mono­lógja az egyik legemélékezetesebb pillanata volt az elő­adásnak. Bánk bánt a kiváló drámaiszinész Ajtay Gábor formálta meg, dühe a reményét vesztett nép dühe volt, amely félőrületbe torkolva az elnyomó ledőfésével ért el a katarizisba. Bár minden elnyomóval igy lehetne elbánni. Cserey Erzsi, talán élete legnagyobb alakítását adta Gert­rudis szerepében. Ahogyan a hideg, kőszívű királynét megformálta tanítható iskolapéldája lehetne bármelyik sziniakadémián. Az előadás legmegrázóbb pillanata az ő halálsikolya volt, amikor Bánk a királynő kezéből kicsavart éles tőrrel szivén döfvén bosszulta meg a magyar népen esett sérelmeket. Cserey ezen alakítása igazán páratlan a New York-i színház történelmében. A második részben éppen fordítva Csongrádi Kata elevenítette meg kedvesen, játékosan, pajkosan egy másik királynőt Sissyt, Ferenc József feleségét. Sissy a magyarok nagy barátja volt és a kiegyezés, valamint a császár magyar királlyá koronázása is az ó segítségének köszönhető. Sok zenével és vidámsággal megirt és előadott remek darabot láthattunk. Gratulálunk Csongrádi Katának és Cserey Erzsinek az igazán királynői elegáns diszletezésért. A csodás ruha­költemények Cserey ruhatárát dicsérik Deák Pál Kik azok a magyarabok? Első ízben 1937-ben gróf Almásy László Afiika-kutató adott hírt a Núbiában és az Asszuán körül élő "magyar családok"-ról, amelyekre mint különös népességre a Szudán és Angol-Egyiptom határán lévő Vádi-Halfa angol kormányzója hívta fel a figyelmét. A mintegy háromszáz fős közösség a Nílus egyik szigetén a Magyar-artin, a Magyar szigeten élt, és kép­viselőik elmondása szerint őseiket Európából telepítette oda Szolimán török szultán. Almásy László leírása sze­rint arcvonásaik eltérését mutattak mind a berberi- ekéitől, mind a szudáni arabokéitól. A falu vénjeinek elbeszélése szerint a be­telepítés után őseik berberin lányokat vettek feleségül, így az arab mellett a berber lett az anyanyelvűk. "Az ősi hazáról azonban tudják, hogy a tengeren túl fekszik, és hogy ott is egy nagy folyó mentén laknak magyar testvéreik ..." - jegyezte le Almásy László. Az első híradást több mint harminc év elteltével követte a második, de nem a hazai sajtóban, hanem az emigráns magyar Nemzetőrben Fe­hérvári Géza Londonban élő orientalista, arab nyelvész jóvoltából, aki 1963-ban kereste fel Jezirat ul Ma- gyarábot, azoknak a szi­geteknek egyikét, melyen még élt néhány magyaráb család. Sorsuk azonban ekkor már megpecsételődött: az asszuáni Nagy Gát épí­tésével és a mesterséges Nasszer-tó létesítésével - amellyel megoldották Egyip­tom energia- és vízellátását - a korábbi, termőföldekben gazdag szigetvilág eltűnt a tó fenekén. A magyaráb törzsek egy részét Kom-Ombo kö­zelében telepítették le, s ez­zel közelebb kerültek asz- szuáni testvéreikhez. Az első csoport amelynek leszármazottaival Almásy László találkoz­hatott - valóban a törökdúlás idején, 1517-ben került erre a vidékre I. Szelim (és nem Szolimán) seregével. Ugyan­is abban a hatalmas se­regben, mellyel ekkor fog­lalta el janicsárként - esetleg zsoldosként? - egyéb népek is harcoltak, köztük nagy számban magyarok is. A hódítás végeztével a szultán határvédelem céljából éppen az európai származású har­cosokat telepítette le Alsó- Núbiában, az egyiptomi- szudáni határvidéken. A második csoport viszont minden valószínűséggel 1755 körül "emigrált" vagy űzetett ki Magyarországról, feltehetően a török időkben fölvett iszlám vallás miatt. 1989-ben utazott ki az "al- Magyar" nevet viselő expedíció Kertész Róbert régész vezetésével, hogy antropológiai, néprajzi és régészeti kutatásokat vé­gezzen Vádi-Halfában. A kutatócsoport csak Egyip­tomban szerzett tudomást arról, hogy útirányt mó­dosítani kell, ekkorra már a magyaráb törzsek jórészének Kom-Ombóba történő átte­lepítése megtörtént. Az expedíció valóban e tájon, Katta, Aneba és Tbrim településen talált rá az egykori janicsárok - vagy zsoldosok? - kései leszár- mazottaira. A kutatócsoport feljegyzései szerint vala­mennyien áttértek az iszlám hitre, s núbiai asszonyokkal kötött házasságaik révén biológiai asszimilációjuk szinte teljesen megtörtént. Ugyancsak 1989-ben ta­lálkozott a magyarábok képviselőivel Dr. Simonyi Ernő Szudánba akkreditált nagykövet és a kairói ma­gyar nagykövetség munka­társra Busztin György. A magyaráb csoport tagjai között ekkor már volt né­hány Magyarországon dip­lomát szerzett szakember is. A következő expedíció 1992 februárjában a Felső­Egyptomban lévő Kattában találkozott Saki Mohai- Dinnel, az Egyptomban élő magyarábok fiatal veze­tőjével. Kattai magyaráb vezető szerint 14,000-en tartják magukat magyaráb- nak, a konkrét adatok inkább a föntebb említett 7000 főnyi népességet erősítik meg. A Kom-Ombo környéki fal­vakban 500-an, Asszuában 2000-en, Karóimban 300-an, Port-Szudánban 250-en és Khaszm el-Gibrában 150-en, s ennél is kisebb lélekszámú településeken további 2000- en élnek. S végül, 1993 nyarán Bagosi József vezetésével indult az utolsó expedíció, melynek tagjai találkoztak Hahil Mohamed Dehab Hemmad Mohamed Szulej- man Dzselal el-Dinnel, az anebai magyarábok akkor 73 éves vezetőjével, s egy éj­szaka megtekinthették a fiatal férfiak "núbiai táncát." Kiderítették, hogy egyetemet végzett magyarábok laknak Kairóban, Asszuánban, s Magyarországon ekkorra már doktori címet szerzett Háfiz Ibrahim, Vádi-Halfában él. A kis falvakból városokba köl­tözött magyarábok már év­tizedekkel ezelőtt klubokat alakítottak. Karóimban, Kairóban és Alexandriában, melyeknek célja, hogy tagjaik segítsék egymást a munkába állásban, anyagi támogatást nyújtsanak egy­másnak betegségek esetén, s megőrizzék a szülőfalu kö­telékeit. Striker Judit Könyvszemle Ebben az évben jelenik meg a Princeton University Press kiadásában a legolvasmányosabb, de egyben átfogó és tartalmilag igényes történelem a magyarokról, Ma­gyarországról: a neves magyar származású osztrák szerző, politikai hírműsor és magazin szerkesztője, Paul Lendvai „The Hungarians” c. könyve. Feltehetőleg sokan örülnének egy ilyen könyvnek, akár ajándéknak (magyarul nem beszélő gyerekeknek, uno­káknak, barátoknak) is tökéletesen megfelelne, 664 oldal, képekkel. Német nyelvterületen már nagy sikert aratott Ara: $29.95 de az Amazon.com-nál jóval olcvsóbban is hozzáférhető. Ann Major fordítása az eredeti németből a legigényesebb (vagyis: nem látszik, hogy fordítás) Ma­gyarországon is megjelent, ahol szintén ismert név a Paul Lendvai. „A város egy nagy közösség, ahol az emberek együtt lehetnek magányosak.” (Prochnow) Travel Guide ^^^1085RaritanRd.,Clarl(,NJ 070663^*^ LEGimSYOBB MAGYAR UTAZ ASI I ROD A NEW JERSEYBEN Már40 éve szolgáljuk azAMERIKAI MAGYARSÁGOT Ha BUDAPESTRE utazik, forduljon:hozzánkbizlommáí. A legolcsóbb repülő jegy araNÁLUNK KAPHATÓK Március 25-ig $379 -tői + adó, (||&wÁprilis 1 -tői -14 -\Q}j0Í&0 ***' $399 -tői + adó HAJÓ UTAZÁSSAL (CRUISE) IS FOGLALKOZUNK! AVILÁG MINDEN TÁJÁRA JUTÁNYOS ÁRAINK VANNAKI AUTÓBÉRLÉS BUDAPESTEN MÁR 175 KORLÁTLAN KILÓMÉTERREL EGY HÉTRE 732- 381-0260 New Jersey Jerü Ielten kívül - 1- 800 - 936 - 8687 GYÓGYFÜRDŐ FOGLALÁSOKAT, LEGOLCSÓBB AUTÓBÉRLÉSEKÉT, VÍZUM HOSSZABITÁSOKAT ÉS KÖZJEGYZŐ HITELESÍTÉSEKET IS INTÉZÜNK MUNUDENFÉHE MMTmUTM NÁLUNK EAlPMAm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom