Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-10-03 / 38. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Oct. 3, 2002 Aki a tér tudományát megalapította S Eg és Föld a hazám: A Pennsylvániában élő Péterffy Gyöngyinek sorrendben a harmadik verseskötete jelent meg. Az Ég és Föld a hazám címmel, válogatás eddig legjobb verseiből. Három felejthetetlen este - Marosszentgyörgyön, a marosvásárhelyi cserealji református egyházközség impozáns előadótermében, záróakkordként pedig a központi fekvésű, sok-sok rangos irodalmi és képzőművészeti esemény színhelyeként számontartott marosvásárhelyi unitárius tanácsteremben tartott könyvbemutató - önmagában is jelzi az érdeklődést. Az utolsó könyvbemutató egybeesett a Kalász Mártonnal a Magyar írószövetség elnökével szervezett találkozóval. A frissen megválasztott írószövetségi elnök az erdélyi olvasókkal találkozott a Látó szépirodalmi folyóirat irodalmi színpadának 80. előadója volt. Péterffy Gyöngyi írja: Sehol sem vagyok mindenütt vagyok! Ég s Föld a hazám! S ez a tenyérnyi hon mely dombosán ragyog ha visszanézek rá" A verssorok felolvasásában szerepet játszott Kozsik Ildikó, Kozsik József és Kárp György színművész és a két művészeti gimnazista, akik felejthetetlenné varázsolták a könyvbemutatót. Szathmáry Lajos után e sorok írója bemutatta Péterffy Gyöngyit. Szathmáry Lajos a Magyar Távirati Iroda székelyföl di tudósítójaként a negyvenes évek elején elsőként fedezte fel a sámánként is számontartott Péterffy Kálmán gyulakúti református lelkész három lánya közül a Gyöngyiben megmoccanó kivételes tehetséget. "A székelyföld lankái, dombjai gyors vizű patakok, kék ég a bárányfelhők és a zúgó fenyvesek muzsikálnak soraiban rímeiben" -irta Péterffy Gyögyi költészete az Egyesült Államokban vált igazán a szó legigazibb értelmében magyarrá, itt érzett rá igazán a Szabó Dezső-i sorok örökérvényűségére: "minden magyar felelős minden magyarért" Nem véletlen, hogy egyik méltatója - Kunszabó Ferenc "lélekmentő"-nek nevezi ezt a költészetet "Jaj, aki megaláz, maga által vettetik el" -írja egyik versében. És felzokog a pentaton ének. Én hiszem és meg vagyok győződve arról, hogy e kötetet olvasva, lapozgatva legbensőbb érzéseinkre döbbenünk rá. ivöszönjük Péterffy Gyöngyinek, hogy megajándékozott e szép kötettel, s a hittel, hogy a költészet valóban csodákra képes. Ennek a csodának lehettünk tanúi három egymást követő estén át. Tófalvi Zoltán A Mátyás szobor 100 éves! Fadrusz János levele Fekete Nagy Bélához a kolozsvári Mátyás szoborral kapcsolatban. Hogy a kolozsvári polgárok fáklyásmenetet akartak nekem rendezni, azaz. hogy akarnak, az nagyon boldoggá tesz engem,, de két okból nem fogadhatom el, és pedig: ha lángra gyújtottam a polgárok szívét, csak lobogjon a Mátyásunkért és nemzeti újjászületésünk ügyéért, ez az, amit szívem mélyében kívántam elérni, amikor a szobrot csináltam, másodszor azért nem fogadhatom el, mert nem lehet tudni, hogy a fáklyásmenet nem ad-e okot tüntetésekre, amelyek talán nem ott végződnek, ahol kezdődnek. Azért jobb ha a szívekben ég a láng, mint a fáklyákon. Legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntek du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 óra a 34-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarorama szombat este 7:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Manhattan Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő "A semmiből egy új, más világot teremtettem " - ezt a büszke mondatot nem érett bölcs, egy. élet tapasztalataival a háta mögött, hanem egy huszonegy éves ifjú ember írta. Az igaz, egy zseniális elme tudományrengető felfedezése áll a szavak mögött: Bolyai Jánosé. Az idén ünnepeljük születésének kétszázadik évfordulóját. A szintén tudós matematikus , Bolyai Farkas fia apjától örökölte kivételes tehetségét, aki nagy gondot fordított nevelésére. Zsenialitása már gyermekkorában megmutatkozott. A tudományon kívül igen vonzotta a filozófia, remekül hegedült, és kiválóan forgatta a kardot. A geometriai viágképet forradalmasító munkájának jelentőségét csak halála után ismerték föl, s mára a világon valaha élt tíz legnagyobb matematikus között tartják számon. A német Kari Gauss, aki apja barátja és a kor leghíresebb matematikusa volt, elsőrangú lángészként dicsérte, de megsem népszerűsítette munkáját. Bolyai János az évezredes matematikai gondolkodás- mód alapjait kérdőjelezte meg. Amíg a tudományos gondolkodás Euklidész óta úgy tartotta, hogy az egyenes a legegyszerűbb vonalfajta, addig a kolozsvári születésű zseni a hiperbolát tekintette a geometria világkép alapjának. Mindez nagy hatással lett az Einstein és követői által felállított világképekre, így a relativitáselméletre is. Tudományos felfedezése az űrkutatás fejlődésében is nagy szerepet játszott. Mellőzöttség, magány, nem igazán neki való hivatás nehezítette az ifjabb Bolyai buktatókkal teli életét. A bécsi hadmérnöki akadémia elvégzése után hivatásos katona lett. Hiába lépett előre a ranglétrán, teendőit egyre kedve tlenebbül végezte. Sokféle betegség gyötörte, és az idegállapota is megrendült. Egy agyrázkódás után 31 évesen saját kérésére nyugdíjazták. Csekély nyugdíjjal hazatért apjához Marosvásárhelyre, ám tudományos és anyagi kérdések miatt állandóan vitában álltak. Visszavonult anyai örökségként kapott domáldi kisbirtokára, ahol elszigeteltségében csak matematikai és filozófiai tanulmányai írásába lelt vigaszra. Életét önfeláldozóan a tudománynak szentelte, de teljesen visszhangtalanul. Az abszolút geometriára vonatkozó korszakalkotó elképzelései már húszéves A két Bolyai szobra Marosvásárhelyen. Csorvássy István és Izsák Márton alkotása kora előtt megfogalmazódtak, 1823-ban elküldte apjának a latin nyelven írt Appendix - Függelék, a tér abszolút igaz tudományának kifejtése - című munkájának vázlatát, amely a nem eukli- dészi geometria teljes és következetes cáfolata volt. Felfedezését 1826-ban német nyelven írásba foglalta, amely azonban elveszett. Ez a mű Bolyai Farkas 1932-ben kiadott Tentamen című tankönyvében jelent meg függelékként, ám a többi tudós figyelmen kívül hagyta Bolyai János zseniális felfedezését, | még saját apja sem ismerte el soha igazát. Munkáját Gausson kívül - aki viszont hiúságból elhallgatta - nem értették meg nem méltányolták. Később megtudta, hogy Lobacsevszij orosz matematikus tőle függetlenül ugyanerre a következtetésre jutott, s erről egy 1829-ben kiadott írásában be is számolt. Ez még jobban elkeserítette. A szakirodalom Bolyai-Loba- csevszij-féle geometriának nevezi a párhuzamosság axióma tagadásán alapuló geometriát. A Bolyai-geometria megoldott egy kétezer éves problémát, és elvetette Euklidész megmásíthatatlannak vélt tételeit. "Utat nyitott a tér másként való felfogásmódja számára, s ezzel lehetővé tette a XX. század fizikai elméletének létrejöttét. Az axiomatikus gondolkodásmódot nagymértékben fejlesztette, hatása a modern számítógépes alkalmazási feladatok megoldásában is megnyilvánul" - összegezte érdemeit a Magyar Tudományos Akadémia a közelmúltban a Bolyai János tiszteletére rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A fizika és a matematika térelmélet megalapítójaként tartja számon a tudomány. A zseniális tudós neve végül kijutott az univerzumba: egy kis bolygót és egy holdkrátert is elneveztek róla. Lovass Ildikó Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023
