Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-10-03 / 38. szám
1 ursday, Oct. 3, 2002 Amerikai Magyar Szó Egy magyar város Amerikában Az amerikai magyar települések között különleges helyet foglal el a New Jersey állam közepe táján elterülő New Brunswick város. Nem véletlen az elnevezése: "Hub City of New Jersey". New Yorktól és Philadelphiától félúton fekszik a Rariton folyó völgyében. Az európaiak betelepülése 1680-ban kezdődött, ötven évvel később kapták a hivatalos városalapító okiratot II. György királytól. A fejlődés-, nek óriási lökést adott a De- laware-Ruritan csatorna megépítése 1834-ben. Ezután a virágzó mezőgazdaság mellett számos gyár épült, a- melynek szüksége volt a főleg bevándorlókból toborzott munkáskezekre. A huszadik század elején nagy volt a magyar bevándorlás Amerikában. "Az első. világháborút megelőző öt évtized folyamán mintegy huszonhat millió ember, köztük 25 millió európai került át az Egyesült Államokba. Ez a hatalmas tömegmozgalom csak az Osztrák-Magyar Monarchiából több mint négy millió embert - köztük közel kétmillió magyar állampolgárt s azon belül mintegy 650,000 magyart dobott át az óceán túloldalára" - írja Várdy Béla az amerikai magyarokról szóló könyvében. A 19-ik század végén egyre nagyobb csoportokban ér kez- tek a magyarok New Bruns- wickba. Az első feljegyzett a Ruck család volt 1888-ban, akiknek a leszármazottai még mindig a környéken élnek. A Johnson & Johnson vállalat folyamatosan toborzott embereket Magyarországról. A gyárban egyidő- ben a magyar munkások száma elérte a 90 százalékot is. De sokan dolgoztak a szivar gyárakban és a varrótű gyárban is. A magyarok főleg a French-Somerset-Hamilton utcák környékén telepedtek le és alapították meg üzleteiket, vendéglőiket, templomaikat, egyesületeiket. 1893-ban már amatőr színtársulat is volt itt, 1899-ben elsőként a Szent Imre Herceg Egyesület, 1909-ben az első magyar nyelvű újság, , 1913-ban az Atléta Klub alakult. Az első magyar református templom alapítása 1903-ban volt, ezt követte a St Ladislaus római katolikus, majd evangélikus, görög katolikus, baptista és a magyar nyelvű Ohav Emeth zsidó kongrePapp László építész eredeti terve a Magyar Hagyományok Háza felépítésére New Brunswickban. Megépült 1989-ben. gáció felépítése. A város magyar lakóinak száma 1915- ben több mint 18 százalék volt. A város történelmének kutatásában kiváló munkát vég- . zett dr. Mózes Mihály egyetemi docens, aki 3 hónapig gyűjtött adatokat a helyszínen, Tamás Tamás, a helyi Magyar Öregdiák Szövetség, Bessenyei György Kör egyik alapítója, valamint dr. Nagy Károly, aki 1968 óta a Middlesex County College tanszékvezetője és 25 évig tanított a New Brunswick-i magyar iskolában. Tesla Albert, a magyar kivándorlás okairól írott tanulmányában idéz egy levelet, amelyből kitűnik, hogy miért volt a kivándorlásra buzdító toborzás olyan sikeres, "amig a szegény ember az igát húzza... a nagy úr léháskodik s kopasztja a zsebeidet, (te meg) földig hajolj..., kezet csókolj és köszönd meg, hogy lekopasztott. Ez otthon, szegény munkás, a te sorsod." A munkások sorsa azonban az új világban sem volt irígy- lésreméltó. Dr. Bakó Elemér New Jersey öreg magyarjainak emlékeiről írott cikkében idézi Lázár Péterné levelét, aki 1914-ben fiatal lányként érkezett. "A cérnagyárba dollár huszonöt cent volt egy napra,... de azért metakarítottam, mer én küt- tem haza édesanyáméknak ötven dollárt.... mikor Brunszvikra mentem, akkor a testvéremnek a férjit, a pipagyárba dógozott, hát szegény, tizenegyeselték a munkásokat, űrá jutott a ti-' zenegyedik, kitették a munkából... vót neki három gyereke, és házrentet fizetett, húsz dollárt ety hónapra. Hát, nem tutta fizetni, akkor nekem kelett ászt is fizetni. Ojan világ vóut akkor. Abba a világba, nagyon rossz, nagyon rosszul ment. Kiattam a, kifizettem a negyven dollárt, annyi kevés péz- bül, amit én kerestem." Bár a visszavándorlás az első világháború előtt jelentős volt, 1911-ben például elérte az 50%-ot, a bevándorlók többsége meggyökerezett Amerikában. Aztán a második világháború menekültjei közül mintegy ezren telepedtek le New Brunswick környékén és hamar bekapcsolódtak a helyi magyar életbe, beadták gyermekeiket a Szent László iskolába. 1956 után újabb ezer menekült telepedett le a városban, tanultak a Rutgers Egyetemen és alapítottak újabb szervezeteket, mint például az Észak-amerikai MEFESZ helyi szervezetét, majd a Magyar Öregdiák Szövetséget, Segítségükkel New Brunswick magyar kultúrális élete nagyban megerősödött. Nagyban emelte a város kultúrális szerepét az 1959-ben ideköltözött, eredetileg Elmhurst College-ban alapított Amerikai Magyar Alapítvány. Ennek 1989-ben megnyílt Hungarian Heritage Center épülete múzeummal, könyvtárral a helyi magyar összejövetelek, kiállítások fontos központja lett. A Molnár Ágoston elnöksége alatt működő intézmény irattárában egyedülálló anyag áll az amerikai magyarság története kutatóinak rendelkezésére. 1991 óta itt működik a Rutgers Egyetem Magyar Intézete, mely lehetővé teszi a hallgatók számára a ma gyár nyelv és kultúra egyetemi szintű tanulását, a magyar és közép-európai kutató munkát. Ez évben rendezték meg huszonötödször a Magyar Napot a városban, ahol az összes egyesület és egyház részvételével több tízezren gyűlnek össze kiállítások, előadások, zene, kultúrális programok és utcai népünnepély alkalmával. A Széchenyi Magyar Iskola mellett, aminek igazgatója jelenleg Gorondi János, két cserkészcsapat, az 1953-ban alapított 5. számú Bornemissza Gergely és az 1957-ben alapított 42. számú Lorántfly Zsuzsanna, foglalkozik a fiatalokkal. A "Csürdöngölő" magyar néptánc együttes nem csak Amerika és Kanada, de Magyarország több városában is sikerrel szerepelt az elmúlt években Itt van a Plum Street-en a Teleki Pál Cserkészház is, valamint az Amerikai Magyar Atléta Klub. New Brunswick magyarsága a hatvanas évektől kezdve fokozatosan építette a kapcsolatot Magyarországgal és a magyar értelmiség legjobbjaival. Testvérvárosi kapcsolatban van Debrecennel. A Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör 263 Rutgers Egyetem-i előadója és kiállítója közül 146-an jöttekMagyarországról. Köztük Antall József, Csoóri Sándor, Czine Mihály, Demszky Gábor, Faludy György, Für Lajos, Göröm- bei András, Illyés Gyula, Jeszenszky Géza, Kosa Ferenc, Mécs Imre, Orbán Viktor, Pongrácz Gergely, Salamon Konrád, Vásárhelyi Miklós, Vizi Szilveszter, Weöres Sándor és sokan mások. Nagy Károly: Emigránsok küldetésben című monográfiája részletesen ismerteti a szervezet negyven éves munkáját. Ennek a hídépítésnek egyik következménye lett az, hogy New Brunswick-ot mint a nyugati magyarság egyik legerősebb közösségét tartják számon és a magyarországi szakemberek, kutatók, diákok szivesen keresik a kapcsolatot ottani társaikkal. Papp László Építészeti biennále Velencében Három élvonalbeli magyar építőművész alkotásainak felvonultatásával nyitották meg a velencei Építészeti Biennále magyar pavilonját. A Biennáléra most nem fantáziaterveket, álomházakat vártak, hanem megvalósult és megvalósulásra váró gyakorlati projekteket. Az Egyesült Államok a tavalyi New York-i terrortámadás architekturális előzményeivel és következményeinek szentelte pavilonját. Görögország az olimpiai előkészületeknek, Brazília kiállítói a nagyvárosok összetákolt nyomornegyedei, a favellák korszerűsítésére, Izrael pedig az arab és a zsidó települések közötti kietlen és nyomasztó határmezsgye rendezésére irányuló elképzeléseket mutatott be. Mivel Magyarországon nincsenek hasonló méretű, központilag finanszírozott projektek, hazánk kiemelkedő egyéni teljesítményeket vonultatott fel, s idén Ferencz István, Nagy Tamás és Turányi Miklós nemzetközi szinten is versenyképes építészetéből adott Ízelítőt. Mint azt Sulyok Miklós a magyar pavilon kurátora elmondta: a velencei biennálék szakmai közönsége a kortárs magyar építészetből leginkább az organikus iskola képviselőit ismeri a legjobban. A jelenlegi kiállítás arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar építésztársadalom nem egy olyan alkotóval, rendelkezik, aki hozzájuk hasonlóan eredeti és korunk architekturális kérdéseire autentikus válaszokat adva dolgozik. A csaknem egy évszázada emelt Maróti Géza által tervezett szecessziós magyar pavilonban Ferencz Istvánnak Miskolcon megvalósított néhány alkotása, így a Zenemalom és a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium látható, de kiállítottak felvételeket a többi között az építész keze nyomát viselő tihanyi művésztelepről is. Nagy Tamás remekbe szabott evangélikus templomok bemutatásával bizonyítja virtuozitását, a többi között vörös tégla és a fa merész és egyedi használatában. A "kritikai regionalista" Turányi Gábor egyebek mellett egy visegrádi erdei iskola, a Herend Porcelánium és a pilisi erdőgazdaság információs központjának bemutatásával ad Ízelítőt tehetségéből. Pogár Demeter Legyen Ön is támogatónk! Hungarian TV Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57-es csatornán sugározzuk, vasárnap este 6:30-tól 7:30-ig és ezt az adást hétfőn délután 1 órakor megismételjük Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna Üsztöke István producer/szerkesztő Tel: 718-721-2824 Fax: 718-625-7566 E-mail: uszhatvani@hotmaiH8om 5.
