Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-10-03 / 38. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Oct. 3, 2002 A kövérség innen, Magyarországból nézve A szeptember 12-én megjelent Új népbetegség c. cikkhez Ne higgyétek barátaim, hogy csak az amerikai emberek kövérek! Kövér az egész világ. Ha kinyitom a TV-t, nézem a német adókat, hengeres bajor sörpocakok vigyorognak rám, ilyenek Európa egykor daliás nemzetei általában. Magyarország sem kivétel, az étkezési szokások globalizá­lódnak, s az emberi alkatban dominánssá válik a korpulensség. A napokban azt olvastam egy kövérséggel foglalkozó cikkben, hogy több százezer éve, mutáció réven, kialakult egy hibás gén az egész emberiségben, aminek következtében a szervezetben nem bomlik le a bejutott zsír, hanem csak gyűlik, gyűlik. A génkialakulás év milliókra megy vissza. Jégkorszaki ősember csak így élte túl a hideget és a következményeit, a táplálékhiányt, és az éhezéseket. Ezt a géntorzulást örököltük és ezért tűnik fel a "jólét"-ben a kövér ember. Gyerekkoromban, ahogy visszaemlékszem, kevés volt a dagadt ember, iskolatársaim között szégyen volt daginak lenni. Tornaórákon ez a néhány túlsúlyos osztálytárs testnevelésből fel volt mentve. Nem tartozott dicséretes erénynek a katona­ságból való felmentés sem, ma a bevonulok több mint ötven százaléka alkalmatlan. Hol van az a kor, mikor tíz, tizenkét év volt a szolgálati idő s leszerelt obsitosok derék, jó tartású kemény legényekként kerültek vissza falvaikba. A régi híradók képein a kemény arató munkát végző legények mind karcsúak, aratáskor délben egy tál uborkasalátát ettek. Ma felszállók a távolsági buszra, ha van hely, rendszerint valami testes polgár mellé kerülök, az ülőhelyen átfolyik az én térfelemre, de ha véletlenül nincs ülőhely, akkor a tizen éves dagi gyereknek még véletlenül sem jut eszébe a kilencvenéves öreganyónak a helyet átadni. Már ezen sem csodálkozom, nagy testsúlyt hordozó lábai képtelenek testének tartására. Az autóbusz aztán sokat elárul étkezési szokásaikról, mert ötpercenként előkerül a cuclis üveg a Colával, egy utat végig ülni, és nem inni, ma lehetetlen. A buszmegállóban kezdődik a nemzet eltorzítása, itt pizza árus, és "mekcsi" van, s ha korábban beérkezik a busz, kénytelen a normál állampolgár elviselni az olajtól csepegő és hagymabűzlő evést, a gyorsfalo- da más termékeit és a folydogáló fagyikat. Ma egy vidéki magyar család is képes vasárnapi programjá­ba illeszteni egy ilyen gyorsfaloda meglátogását, négy ötezer forintért, s ha egy "happy meal" menüt vesznek a gyereknek, akkor egy műanyag szörnyet is kap a kisded ajándékba. Néha elmerengek, vajon ha Krúdy Gyula most akarna egy ízletes húslevest fogyasztani, sikerülne-e neki, arról nem is beszélve, hogy feltét nélküli főzelékhez hozzá jutna-e? Ezek a kevés hasznot hajtó ételek teljesen kimentek a divatból, s lecsót magában sem lehet kapni. Pedig mi gyerek­korunkban ilyeneket ettünk. Nemrég létezett a Fény utcai piacon egy lángossütő, aki "Fradi" kolbászt árult, és piros zsírba mártogatott kenyeret reklámként a hajléktalanoknak adta. Ma a forró kutya (hot dog), chipsz (pirított burgonya) mellett ott van a pop corn (pattogatott kukorica) mozibeli tartózkodásunk megkeresítője. Bizony pár évtizede nem volt annyi görbe hátú, löttyedt húsú, túlméretezett csipőjű fiatal, mint most. Akkor még voltak tejboltok, reggeli friss tejjel, túróval, íróval és mindehhez friss ropogós héjú kenyérrel, zsömlével. Ma van viszont kínai salátabár, török kifőzde, arab kávézó, meg sok-sok gyorsfaloda. Meg gyomorprobléma, meg fogyasz­tó kúra, meg szépség műtét. Mindez jó pénzért. A világ megérkezett hozzánk is! Cellmeyer Ferenc, Budapest Magyar-Amerikai befektetési alap Amerikai magyar szerve­zeteink mellett érdemes megemlékezni azokról a gaz­dasági szervezésekről is, a- melyek amerikai segítséggel az egyetemes magyarság ér­dekeit szolgálják. Az első Bush elnök javas­latára 1989-ben létesült az az amerikai alpítvány, amely céljául tűzte ki a lengyel és magyar gazdaság fejlesztésé­nek támogatását. A magya­rok számára megszavazott tiz millió dolláros amerikai a- laptőke azóta több mint 40 milliós magántőkét mozgósí­tott kefejezetten a kisvállal­kozók technológiai találmá­nyainak fejlesztése érdeké­ben. A Magyar-Amerikai Befektetési Alap (Hungarian- American Enterprise Fund) amelynek a székhelye Green­wich, Connecticut-ban van, azóta több befektetési egysé­get létesített Budapesten. így létrehozta a Magyar Techno­lógiai Újítási Alapot (Hun­garian Innovative Technolo­gies Fund), valamint a MAVA Töke Csoport-ot (MAVA Capital). Ezek olyan magyar kezdeményezé­seket támogatnak tőkével, kölcsönnel, valamint szakta­nácsadással, amelyek a nem­zetközi piacon jó lehetőség­gel rendelkeznek. A Befektetési Alap által 1999-ben létesített Technoló­giai Újítás Alap azóta több mint 300 javaslatot vizsgált meg és hetet választott ki támogatásra egyként átlag­ban félmillió dollár értéké­ben. Az Befektetési Alap igazgatója Eriberto Scocima- ra, az Újítási Alapé pedig Francis Skrobiszewski. A legfontosabb befektetések között megemlíthetjük a La­ser-Bit Communications, az AR Hungária, az i-Cell, az Axxima Gyógyszergyár és az Kálmán Gábor az N-Gene igazgatója N-Gene Kutató Laborató­rium munkájának a támoga­tását. A Laser-Bit cég lézer mű­ködtetésű műszereket gyárt, amely nélkül képesek hangot és adatokat öt kilométeres távolságba közvetíteni. A magyar gyár megalakulása óta már Singapore-ban és az Egyesült Királyságban is lé­tesített irodát, és mintegy harminc országban terjeszti gyártmányait. Az Intel cég hat millió dolláros befekte­téssel járult hozzá a gyár fejlesztéséhez és az 2001-ben "az év befektetője" kitüntető címet érdemelte ki. Az AR-Hungária progra­mokat készít a közlekedés, biztonsági berendezések és a létesítmény igazgatás felada­tai számára. Egyik leggyakrab­ban használt terméke a nagy sebességű útlevélolvasó be­rendezés, amelyből több mint 400-at szállítottak világ­szerte. A i-Cell a mobil-távbeszé­lő rendszerek technológiája kifejlesztésével kapcsolatos programok terén elért sike­reivel 2001-ben a "Közép- Európa 50 legjobb technoló­giai cég" versenyben negye­dik helyet érdemelt. Az Axxima Gyógyszergyár egy német cég leányvállalata­ként fertőző betegségek gyó­gyítása terén ért el kimagasló eredményeket. Több nemzet­közi céggel együtt részese egy 34 millió dolláros kutató programnak. A N-Gene Kutató Labo­ratórium eredménye talán a legjellemzőbb a kiemelkedő magyar vállalkozók sikerére. Az 1997-ben alapított cég a félmilliós induló tőkét az amerikai Alios Therapeutics, Inc. céggel kötött megállapo­dás segítségével 30 millióra növelte. A magyar kutatók egy olyan új molekulát fe­deztek fel, amellyel a rák gyógyításánál alkalmazott gyógyszerek mellékhatásai csökkenthetők. Az Allos Therapeutics, Inc. cég a be­fektetés mellett vállalta a találmány teljes klinikai ki­próbálását és jóváhagyatását az Egyesült Államokban. Az N-Gene laboratórium által készített napvédő-tej gyógy­szer már a kipróbálás fázisá­ban van, amely a bőrrákot megtudja akadályozni. íme, a sokat emlegetett magyar "szürkeállomány" amerikai tőkebefektetés se­gítségével világraszóló ered­ményeket érhet el. A ; Ma­gyar Amerikai Befektetési Alap megsokszorozza az a- merikai kormány által adott eredeti támogatás hatását. PL ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek''az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212 661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! a Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom