Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-09-05 / 34. szám
Thursday, Sep. 5, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. Amikor a mama meghalt minden összeomlott Századik évébe lépett József Etelka. Itt él 99 év súlyával, egy nagy költő örök árnyékával, a mama emlékével. Egy század terhével. Budapesti, Andrássy út lakása könyv- és képtár.- Apám szép, magas ember volt. Anyám is szép és nagyon jó asszony volt. Amikor a mama meghalt, min| den összeomlott. Ő volt a mi mentőangyalunk - a könnyei kicsordulnak. Míg birkózik velük, a lánya veszi át a szót:- Anyám a legszívesebben a Gát utcai házra gondol, ahol sokáig laktunk. Művész hajlamai is voltak, kerámiákat, szobrokat, készített. Még verseket is írt.- Én kezdtem el először verseket írni! - kapja fel a fejét Etus néni. - Attila kéJózsef Etelka (99): az Óda a kedvencemí sohb Puháit engem leutá• nozni - itt elneveti magat okosakat írni, de nem sikerült. Kerámiáztam is, amit mindig leszólt az öcsém. Ezt vágta hozzám: "Etus, ez semmi!" Igaza volt, abba is hagytam a szobrászkodást. Igaz, három pici gyerekem volt, idő sem jutott a művészetre. Helyettem inkább Jolánt biztatta, az írásra. Neki sikerült is- - kicsit megpihen, aztán így folytatja: - Attila versei mind csodák. A papa nem tudta, hogy költő lett a fiából, azt hitte, az ügyvédi hivatást választotta. Szegény mama se érhette meg a dicsőséget, amikor már mindenki ismerte az én Attilámat. Pedig olyan büszke volt rá! Gyakran mondogatta: az Áron fia milyen okos. Attila kezében mindig könyv volt. Úgy ment az utcán is. Nagyon szeretett olvasni. Nem szépített a verseiben, nem csereberélte a szavakat, megmondta az igazságot, ami a lelkét nyomta. Gyűjtötte a róla szóló írásokat. 1937 tragikus év József Etelka életében. Meghalt az öccse, az apja és a férje, Makkai Ödön. Hatvanöt év özvegységben. Hatvanöt éve csak emlék a József család. Három gyereket nevelt fel: Ádám 65 éves, Angliában él, elektromérnök. Zsuzsa lánya vele él Budapesten, külkereskedő, Makkai Péter 1991- ben, 59 évesen halt meg, az Operaház díszlettervezője volt. Etusnak három dédunokája van. Amikor azt kérdeztem, melyik a kedvenc verse József Attilától, sorolja, Élükön az Ódával. Sokat tud, néha idézgeti is. Rengeteg energia van, benne. Szerencsére jó étvágya is van, s a- mikor eszik, mindig megemlíti: milyen kár hogy a mama és Attila nem eheti. Temesi László Erdélyben nyolcadszor Etus néni jó kedéllyel tölti a napjait, bár a tavaszi nap sugarait nem élvezheti ügy, mint régen. Hónapok óta ki sem mozdul a lakásból, nappal hintaszék a fekhelye. A külvilág zaját, fé- . nyeit tompán érzékeli.- Sokat beszél a mama egész nap a gyerekkoráról, a szüleiről, Attiláról. S katonadalokat énekel - fogad a lánya, aki vigyáz rá. Etus néni bizonyságul magától mondja: "Édesapám szigorú ember volt, minden este térden állva kellett imádkozni. Ha eltévesztettük a szöveget, kaptunk a fejünkre. A Mi- Atyánkkal kezdtünk. Nem örült, hogy lányai születtek, mi mindig le voltunk pocskondiázva Jolánnal együtt. Attilát szerette, mégis el-! hagyta a családját." József Áront Romániáig csalta egy asszony szíve. Onnan titokban néha-néha hazajött meglesni a gyermekeit. Egyszer az utcán Etus- sal is találkozott, de a kislánynak sejtelme sem volt, ki az a kedves bácsi, aki csokoládét nyújt át neki. Egy férfi állított meg az utcán - emlékszik Etus néni - és egy tábla csokoládét a-, dott, de a fa alá dobtam, mert az édesanyám arra tanított, édességet ne fogadjak el idegen férfitől. Később tudtam meg, hogy az apám volt. Apám, aki kitalálta a rózsaszínű illatos szappant. Nagyon találékony munkás- ember volt. Igazi nyelvtehetség, több nyelven beszélt. Ragadt rá a német, a szláv, a román és a héber. A főnöke Temesvárott zsidó ember volt, tőle tanult meg rövid idő alatt héberül. Olvasni is nagyon szeretett. Kis pihenő után mindig az édesapjáról beszélt. Megjártuk Erdélyt nyolcadszor. Ezúttal a Kárpátkanyart, Callmeyer Ferenc Csángóvidék_ et, a Görgényi-havasokat, Bihar-hegységet, Királyerdőt. Ma hiába keressük a rossz utakat, ez már nem jellemző. Hiába keressük a sáros udvarokat, a Székelyföld udvarai füvesek, virágosak. A szászok egykor szép városkái is kezdenek lábraállni, igaz a százhetven erődtemplom közül van még mit tenni. Szép ez a táj, a sok erdőtől minden üde, burjánzanak a gazok, meg a virágok, az alma, meg körtefák teli gyümölccsel, s a szívek reménnyel. Ám megjelentek a kapitalizmus fenyegető jelei is: nemcsak a benzinkutak kezdenek elszaporodni, de a főleg angol nyelvű színes óriás plakátok, és természetesen Kolozsvárott a román nemztiszínekben tündöklő szemetes tartályok. Érzéketlenül ott jelenik meg a nemzeti szín, ahol más országokban ez szentségtörés lenne. Emlékeimben a mi országunk egykori november hetedikéi ünnepére disznózsírból készítette Lenin mellszobra jelenik meg, debreceni kolbászkoszorúval övezve. Már nemcsak gótikus székesegyházak vannak, meg Kós Károly által oly sokszor megrajzolt zsindelytetős faházak, de ott vannak a keleti csemegék között az aluminiumfedelű magánvárak, a politikai célból nagy állami támogatással épült bizantínus mini Aja Szófiák. Nem lehetekfelháborodott, mert nem lenne illő, ha leszólnám a gazdagodás jeleként az erdélyi tájban, a szántóföldeken és esztenák- ban hirtelen felbukkanó penziókat. Jó ez a jelenség, jelez valamit, csak egyet nem szabad kérdezni, hogy hova lesz a sok szennyvíz? Mert ez folyik az épület és a szép erdélyi föld alá, csak úgy tisztítatlanul az EU csatlakozás örömére. Aztán már azon sem lehet csodálkozni, ha a román hatóság az európai normákra hivatkozva nem engedélyezi a Székelyföldön most épült öregek házát, a közadakozásból épültet. Hajlamosak vagyunk a kérdésből nemzeti- ségi problémát alakítani. Az alapítvány most éppen Brüsszelben kéréséi igazát. Az értelem sokszor még hiányzik az infrastrukturális kérdések kezelésében, de' már készülnek a víz-csatorna és vezetékes gáz beruházások székely magyarok lakta helyeken, mint Zetelakán, Tor- daszentlászión. Itt a fejlődés óriási a faluturizmusban. Véndéglátóink most már Hilton szállói fürdőszobával leptek meg. Itt bizakodnak. A székely optimista, itt nincs hungaropesszimizmus. Ami óriási volt, az a rendkívüli találkozásaink, találkozás és beszélgetés Jakubini György,gyulafehérvári érsekkel, találkozás a Csíkszeredái római katolikis püspökkel, a csíksomlói ferences kolostorban. (Az idén 400 ezer szentostya fogyott a híres Somló-hegyi búcsún!) Aztán fent voltunk a Hidegség völgyében a Gyime- sektől körülvett szép, csaknem svájci tájban, vadonatúj csángó csárdában és hallgattuk gardonszóra dalaikat, az idős párok szép táncát nézhettük. Az utánpótlás talán ki fog bontakozni nemsokára, még mielőtt a diszkó gépzenéje elmos mindent. Igazán meglepőek a hétfalusi csángók voltak, kis bezárt magyar sziget lakosai. Gyönyörű archaikusnak tűnő beszédük, vendégváró gesztusaik megleptek, még akkor is, ha itt bizony az elszállásolás hagyott is némi kívánni valót. De volt angol vécéjük, és magatartásuk, környezetük polgárosult volt. Bajaik! abban gyökereznek, hogy vatikáni asszisztálással papjaik templomaikban nem magyarul miséznek. Két féle csángó viseletét is megismerhettünk. Az egyik a gyimesi csángóé, valami szép archaikus ruházattal, a másik meg a moldvai csángóké volt kissé romános fehér nadrá- gos széles öves kiképzéssel. Voltunk a honfoglalás előtti terepen is. Beleélhettük magunkat, vajon őseink miképpen érezhették, mikor kívülről láthatták a Kárpátok havas vonulatait, s a túl fekvő részt Erdő el-nek keresztelték el. Az Ojtozi szoroson keresztül kijutottunk a Tatros folyóhoz, s csaknem már a Szeretnél voltunk. Gorzafalván, Aszalós Viktor fazekas műhelyében valódi használati fazekakatvettünk. Milyen szép is ez a mindennapi használatra készült kerámia tárgy, s mennyire visszataszító a túrizmusnak kínált Kőrösfői utcai vásári kerámia. Ez a fazekasművész is el fog rövidesen tűnni, az öreg csaknem nyolcvan éves, s boltban lehet venni műanyag edényeket! Most már azt hiszem Erdély minden titkát birtokoljuk, féltő szemeinket a fejlődő globalizálódó Erdélyre kell vetnünk. Sok itt a félteni való! _ „ „ Callmeyer Ferenc Halló - Régi barátok és ismerősök! íjra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023
