Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-11-14 / 44. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Nov. 14, 2002- Washington D.C-ben nem épülhet magasabb épület a Washington Emlékműnél ez- A kínai Nagy Fal a legmonumentálisabb emberi vállalkozásnak számít. A beépített kövekből egy 8 láb magas a Földet átérő falat lehetett volna emelni az Egyenlítő mentén- Szibériában a 19-ik századig a dobozcsomagolású tea- fűveket fizetőeszközként használták.- A víziló akkorára tudja kinyitni a száját, hogy egy 4 láb magas gyermeket képes felfalni.- A Star - Spangled Banner (amerikai himnusz) amit Francis Scott Key szerzett, a világ himnuszai közül a legnehezebb énekelni.- A Nap körül keringő valamennyi égitest elférne a Jupiterben- Nagy Péter orosz cár idején a szakállt viselő férfiakat külön adóval sújtották.- Pennsylvania államban a pap megtagadhatja az összees- ketést, ha a menyasszony vagy vőlegény ittas állapotban van.- A 4-ik században (Kr. sz. u.) a 20 éven felüli spártai férfiakat arra kötelezték, hogy napi 20 pound húst egyenek erőnlétük megtartása végett.- Abrahám Lincoln volt az első amerikai elnök, aki gyilkolás áldozata lett,- Amig a férje elnöki tisztséget töltött be, Martha Washingtont Lady Washingtonnak volt szabad szólítani.- A kaliforniai Shyness Clinic kimutatása szerint az amerikaiak 90 százaléka szemérmesnek vallja magát.- Az X-sugarak arról tanúskodnak, hogy a 3 egymástól teljesen eltérő Mona Lisa arcképeket Leonardo da Vinci festette,- A 10-ik században Perzsia feje 117,000 kötetes könyvtárát, ahova csak ment magával vitte. Idomított tevék ábécé sorrendben szállították utána a könyveket.- A 25 centesnek 119 rovátkája van a kerületén, a dimc- nak eggyel kevesebb.- A Valentine Day ünneplése még a Római Birodalomból származik. Az amerikaiak évente 900 millió kártyát küldenek ekkor- A szeplő általában 19-20 éves korban megszűnik.- Az ostorcsattanás zaja gyorsabban terjed a hang sebességénél. „ , Összeállította: Nagy Abrahám i A nevezetes látogató Mindig lenyűgöző látvány a Városliget, de őszi riadalmában, amikor sírva fakadnak a fák, a legszebb. Az ősztől remegve mutatja meg igazi arcát. Záporozó levél- zuhatag, skarlátpiros avar- szőnyeg. Igézetes, színes kavargás ilyenkor az egész világ, Vendégem érkezett, külföldi újságíró, elsétáltam vele a ligetbe: ámulva figyelte a csodát. Óriásplatánok, fésületlen fenyők, ciprusok, harsak, juharfák és riadtan hallgató madarak, minden, minden festő ecsetjéért kiált. Leülünk a színeit villogtató levélesőben, s a vendégem akkor azt kérdi csendes szóval: - Látta már ezt a világ?.... Jártak itt híres emberek?... Mit is válaszoljak. Mondjam azt, hogy Goethe sose járt itt, Byron se látta ősszel a Városligetet, meg Baudelaire se. Nem őrzik szépségét értékes vásznak a világ múzeumaiban. Vendégem várja, hogy meséljek róla valamit, s én dadogok arról, hogy Arany János megénekelte egyszer. Meg hogy egy Alpár Ignác nevű építész megtervezte a Vajdahunyad várát. Meg arrói, amit valaha olvastam, hogy Batu kán elől ide menekült a magyarság, nehogy az ellenség lenyiiazza. De akkor még lápos terület volt. Fái és zsombékai között húzódott meg a pesti lakosság is, amikor Hentzi osztrák tábornok lövette Budáról a várost. Tiporták útját szovjet páncélosok, lerombolta templomát Rákosi, kivágták ősi iáit, felvonulási utat építettek, amelyet egy csizmás irdatlan szobrával és dísztribünnel ékesítettek. Csupa szomorúság. Magyar sors. Nem, nem járt itt Goethe, s nem jött el soha Tolsztoj se, Dosztojevszkij talán nem is hallott róla, pedig ülhetett volna valamelyik, csendes padján Raszkolnyikov. De találkoztam a múitkor- jában Kis János angyalföldi munkással, aki nyugdíjaztatása óta idejár vasárnaponként sakkozni cimboráival. Elgondolkodva tologatja maga előtt a betonasztalon a figurákat. És elmondhatnám azt is, hogy ünnepnapokon találkoztam vidékről érkezők vidám csoportjaival is. A múltkor egy család a tisztáson fogyasztotta el a magával hozott elemózsiát a fűre tett pokrócon. Jóízűen eszegettek, aztán újra nekiindultak a városnézésnek, s elsőnek a Hősök terét tekintették meg, a család férfi tagja meg-megsüvegeite a szobrokat. Nem Goethe nem járt itt sose, de láttam: voltak itt kisiskolások a tanítójukkal, aki az ezeréves hazáról mesélt nekik igaz történeteket, majd megmutatta nekik Anonymus szobrát. Lehet, hogy akad közöttük egy olyan ifjú, aki visszatér majd ide meglett férfi korában, ecsettel és palettával, hogy megörökítse az emlékeit. Egy új Faái iiszló. Vagy Munkácsy. Akit rabul ejtett a liget szépsége. Vajon mitől ilyen igézetes? Talán attól, hogy mindig megmaradt egyszerű parknak, felüdítője a meg- fáradottaknak, aki szívesen adta ágynak padjait a hajléktalanoknak. Megőrizte évtizedek során át igazi arcát, önmagát, mint ahogy névtelenül őrzi halottját. Fűit. Volt, Igénytelensége is szívbe- markoló. Megrongált padjai. Kidöntögetett szemétkosarai, örökké éhes galamb jai, amelyek rajokban lebegnek a fái fölött. Vendégem, tudom, általa is ismert neveket vár; hírességeket kellene felsorolnom, ahogy azt az idegen városok útikönyvei szokták csalogatom’. De minek mondjam, hogy Kosztolányi Esti Kornélja járt erre és itt ült ezen a pádon? Meg se értené. Hallgatok hát szomorúan. A liget körülöttünk meg úgy ég az őszi fényben, mintha magára gyújtotta volna a világot. Betűzgetem a pad támlájára vésett neveket, üzeneteket, s azon tűnődöm: szólhatnék Molnár Ferenc Liliomáról, Szép Ernő poémáiról, de aztán mégis mást mondok, mert hirtelen összeszorul a torkom. Egy nevet pillantottam meg ugyanis a pad támlájába vésve, erről eszembe jutott az a régi lány, aki lobogó szőke hajjal futott egyszer a sétányon ide, ehhez a pádhoz, ahol vártam rá. Ezt kellene elmondanom, érzem, hebegve, riadtan emlékezve, dobogó szívvei, Nem Byron voll, nem Hux- iey és nem Shakespeare. Egy lány csak. aki futva érkezeit, aztán futva is távozott egyszer. Hogy mi volt a neve? O járt itt egyszer,. lehet, hogy őt siratják most az őszi szélben didergő fák is.. Hogy ki volt ó, ■ szikrázó, villogó bajávai, mosolyával? . A nyár volt!. Az igazi. ülés Sándor Nem árt tudni.... A Magyar Színház Művészeti Fórum-a i Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN catbe 108 Cserey Erzsi igazgató I { FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 Cne block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station._____ Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt , az egész család szíynára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk Támogassa hirdetőinket!
