Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-02-28 / 9. szám
Thursday, Feb. 28, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. Hírek Erdélyből Látogatóban Illyefalván, a modellértékű földi paradicsomban "Egy isten háta mögötti székely faluba is érdemes eljönni, megtapasztalni, hogy hogyan lehet egy évtized alatt valóságos földi paradicsomot teremteni. Nem kell hozzá más csak erkölcsi tartás és hit, mert a zászlót - a küldetését, a cselekvését, a kitartásét - csak magásan érdemes tartrani. De csak akkor, ha lelke van a közösségnek, az egyháznak a gyülekezetnek" - mondta Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, püspökhelyettese, Illyefalva lelki- pásztora. Illyefalva ma már modellértékű nemcsak Erdélyben, az egész Romániában is. A XVI. századvége óta sokáig mezővárosként a Barcasággal szomszédos vidéki piackörzetének központjaként számon tartott és jelentőségében ismét azzá való község északnyugati részén áll a XII. századi alapítású, többször bővített, 1782 és 1876 között alapjaiból újjáépített templomot védő vár, amely Erdély olaszbástyás reneszánsz építészetének sajátos képviselője volt az 1977. évi földrengésig.... Az 1989. évi változások után innen indult ki minden - mondta a falu történetének ismertetése után Kató főjegyző. A fordulat utáni viharos hónapokban merészség és kockázat- vállalás kellett hozzá. Ebben segítségre voltak a helybeliek is. Illyefalváról is, csakúgy, mint 150 kilométernyi hosszúságban elterülő, többnyire magyarok lakta településekről elmenekültek a közigazgatásilag kihelyezett tisztségviselők a családjukkal együtt. 1989-ig ugyanis vezető tisztséget nem tölthettek be magyarok. A felfordulás teljes volt a faluban, ekkor hívták a helybeliek lelkészüket Kató Bélát, hogy jöjjön a városházára és tegyen rendet. Március 20-áig látta el a polgármesteri teendőket. Ez jól iskola volt a számára, mert megismerte a világi lehetőségeket, és a lelkivel párosítva indította el a teljes megújulás motorját. A romániai általános választások előtt faluszintenlebonyolítottákahelyhatóságiválasztásokat. Ennek eredményét később megerősítette a hivatalos választás. Ilyenformán adva voltak a keretek az induláshoz. Ekkor merült fel a református Ifjúsági Tanulmányi Központ létrehozása, természetesen a várban. A pályázatokat szétküld- ték a nagyvilágba. Röviddel ezután általános gyűjtés kezdődött Svájcban, Hollandiában, Németországban és másutt. A pályázatra kapott pénzt előzetesen megforgatták, építkezési kisvállalkozásokat (70 új munkahellyel) hoztak létre, amelyek határidő előtt 1992-re befejezték az új ifjúsági központ felépítését, a felújított várban pedig a nyári tábor kapott helyet. Ezzel további 200 új munkahely nyílhatott meg. Meghatározó volt ez a mintegy 1000 felnőtt lakosú (55 százalékban református, 45 százalékben katolikus) kisváros életében. Két-három családon kívül senki sem költözött el. Jóllehet a falu átlagéletkora nehezen változik, de a többi településhez viszonyítva még így iselőnyösebb helyzetben van A 655 református hívőnek majdnem a fele nyugdíjas, és összesen 80 gyermek van. Helyben járnak elemi iskolába,- középiskolába többnyire a 9 kilométerre eső Brassóba. Az Ifjúsági Tanulmányi Központ építésével párhuzamosan megkezdték a vízvezeték-hálózat kiépítését. Ezt megelőzően le kellett helyezni Sepsiszentgyörgy és Illyefalva között a vízvezetéket. Kató főjegyző szerint a történelmi múltból, a hagyományokból kell erőt merítenünk, a mából pedig előre, a jövő felé kell tekintenünk, hogy szavatolni tudjuk a következő nemzedékek előtt kibontakozásuk esélyét. Stanyó Tóth Gizella DR. GEORGE KLEIN Comell-diplomás, urológiai szakorvos _________________RENDELŐ:________________ 157 East 72nd Street, New York, NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese és hóiyagdaganatok * Nemi betegségek 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ Mikszáth Kálmán, Palócország örökös írófejedelme író és táj, így vagy úgy, , mindig összetartoznak. A magyar írók a magyar tájjal különösen. Ám kevés író érezte annyira otthon magát még írói pálya csúcsain is, mint Mikszáth Kálmán a maga nógrádi, palócországi világában. Szinte mindent innen szívott fel tudatába, érzésvilágába, innen sarjadt az író anekdotázó kedve, ide kötik zsánerképei, szeretetteljes vagy éppen kritikus humora. Szklabonyán született 1847. január 16-án. Nemcsak a táj, a faluképe, de a szülőföld parasztemberei, az ő sorsuk, karakterük mind az írói életmű alapjait jelentik Mikszáthnál. IGne tudna gyönyörködni emberségesen szép novellafüzéreiben A tót atyafiak és A jó palócok legszebb darabjaiban? Olyan elbeszéléseiben, mint a La- paj, a híres dudás, vagy A néhai bárány. Ezeken az alapokon épül nek majd tovább másfajta jellemei, alakjai is regényeiben. Korának egyik legjellemzőbb és a nemzeti lét legfontosabb kérdéseit érintő jelensége volt a magyar nemesség, a középosztály dzsentrivéválása. Az anyagi körülményeiben, de erkölcseiben is gyorsan romló, pusztuló tradicionális magyar RÉTI ZOLTÁN AKVARELLJE középosztály nyújtja elsősorban a Mikszáth-regények témáját. A gavallérok, A Noszty fiú esete Tóth Marival, vagy más történetekkel a Beszterce ostroma és a Különös házasság, mind a magyar történelemnek azt a korát érzékeli és érzékelteti az olvasójával, amikor a magyarság sorsa fordulópontra érkezett: a régi, hagyományos társadalmi hierarchia már felbomlóban van, hordozói, alakjai gyakran nevetségessé vagy szánalmassá válnak, de inkább még csak sejthető az újMikszáth szemléletében, írói látásmódjában a hanyatló dzsentri és a feltörekvő, gazdagodó polgár küszködnek egymással. Legteljesebben Noszty Feri és Tóth Mari történetében állítja szembe ezt az egymástól oly annyira különböző világot és életszemléletet, erkölcsialáp- állást. A Tóth családban látja mára a győztest, Noszty Feriben a menthetetlenül lezsú- szó és züllő vesztest, de ez utóbbiban is felvillantja még valami kicsi maradékát annak, ami a magyar nemes fiatalemberben egykor vonzó és példaadó is lehet. Kora politikai közéletét ábrázolja azonban a legélesebb iróniával, szarkasztikus gúnnyal, különösen két regényében, a Két választás Magyarországon és az Új Zrínyiász címűben. Ez utóbbiban feltámasztja Zrínyit, a szigevári hőst, és az ő lelkű- letét szembesíti a századforduló Magyarországának kisszerű, pénzéhes világával, közéleti, emberi, társadalmi abszurditásával. Szarkasztikus humora, ironikus képessége érvényesül közéleti kar- colataiban is, a "Tisztelt Ház" újságírói remekléseiben. Ezeket olvasva juthat eszünkbe: mennyire elkelne ma is egy Mikszáth Kálmán nevű és képességű országgyűlési tudósító, aki belülről éli meg a kort, a magyar közéletet, de tiszta szemmel néz, lát és bátorsága és humora is van a láttatáshoz. Bíró Zoltán A gyertyák csonkig égnek Márai Sándor világsikerű regényének színpadi változatát elsőként a pesti Magyar Színház mutatja be. A gyertyák csonkig égnek című művét Pozsgai Zsolt alkalmazta színpadra, Henriket Avar István, Konrádot Agár- dy Gábor játssza. Az előadás rendezője Iglódi István. A díszletterveket Szlávik István készítette. A színjátékban két idős férfi emlékszik vissza kettejük évtizedekig megszakadt barátságára, amely sok próbát állt ki, hiszen ugyanazt a asszonyt szerették. Szenvedélyük oly sorsszerű volt, hogy talán bűncselekményt is kiváltott... Az 1942-ben Budapesten megjelent regényből külföldön már készült színpadi változat. Tavaly tavasszal Embers (Parázs) címmel mutatták be Bécsben, a Volks- theaterben. Márai regényét Embers címmel a világ 18 országában adták ki francia, olasz és német nyelven. A regény angol nyelvű kiadásának díszbemutatóját pedig most tartották Londonban, melyet Orbán Viktor miniszterelnök is megtisztelt jelenlétével. Márai reneszánsza a frank1 furti könyvvásáron kezdődött, s azóta csaknem egész európában fordítják, és hatalmas példányszámban adják ki remekművéit. ..-— ------------------------------^ Magyar Szó \ Mi. kiket a sors * Idegen parthoz vezetett j A Magyar Szó hozza vissza Szülőföldünkről Az ifjúkori kedves emlékeket 1 I Száz év már gondosan írja A világ, a honi történteket { Ébren tartja és óvja I I Hazánk iránti örök szeretetet. \ 1 Kinek a haza oltalma elv, \ I Áldozatokat, hősöket nem felejt el. ) \ S fárad, hogy árva lelkünket \ I Színesítse, gazdagítsa / *| A Magyar Szó és a magyar nyelv \ __ _________Leona Borek ^
