Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-02-28 / 9. szám
Thursday, Fe. 28, 2002 Amerikai Magyar Szó 3. 2002 február 12-én a Hunter Egyetem Kaye Színházában adott hangversenyt e négy kiváló zongorista nagy sikerrel. Deák Ferenc felvétele A szlovák parlament elutasította a kedvezménytörvényt A szlovák parlament elutasította a kedvezménytörvényt elutasító politikai nyilatkozatot, melyben a jogszabály megváltoztatására szólítja fel Budapestet. Pozsony a magyar féltől azt várja, hogy a kedvezménytörvényt igazítsa hozzá az európai joggyakorlathoz. A 150 tagú szlovák törvényhozás 129 jelenlevő képviselője közül 112 támogatta a nyilatkozatot. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) mind a tiznöt képviselője egységesen a dokumentum ellen szavazott. A szlovák törvényhozás megállapítja, hogy a magyar fél máig nem tette meg a Szlovák Köztársaság aggodalmait eloszlatni hivatott lépéseket. A szlovák határozat szerint a kedvezménytörvény ellentétes az 1995-ben aláírt szlovák-magyar alapszerződéssel. Céljuk a parlamenti ülésszak végéig a törvényhozás elé terjeszteni egy olyan intézkedéscsomagot, amely a magyar kedvezménytörvény alkalmazásával szemben megvédi a Szlovák Köztársaság nemzetállam érdekeit. Magyarország tanulmányozni fogja a szlovák parlament által elfogadott politikai nyilatkozatot, és sajnálja, hogy a pozsonyi vita során néhány erősen magyarellenes hang is helyet kapott - mondta Martonyi János külügyminiszter Amerikai Amerikai Magyar Sző USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Micheller Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Klára Bittó Boldog New Jersey, Pál Deák New York, Klára Györgyey New Haven, Balázs László BrüsszelÁbrahám Nagy PoughkeepsieKároly Nagy New Brunswick, László Papp New Canaan, Zita Vilmányi N.Y Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $30.- 1/2 year $16.- Canada $ 35.- Hungary & other foreign countries $42.- Postmaster: Send address changes to: Amerikai Magyar Sz6, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. EU bővítés előnytelen kilátások A csatlakozásra váró államok a közvetlen agrártámogatásoknak csak a negyedét, a regionális pénzeknek pedig a felét kapják meg az Európai Uniótól. Milyen pénzről is van itt szó, talán valami jutalom, vagy ajándék? Szó sincs ilyesmiről. A mezőgazdaság pénzügyi támogatása az Európai Unió gazdálkodásának szerves része, szerepe sokkal több, mint valamely gazdálkodási ágazat kisegítése. A nyugati országokban zavartalanabbul alakultak ki a birtokviszonyok, mint nálunk, ahol minden vesztes háború (Mátyás király óta) hordta ide az új földesurakat, hozta létre a nagybirtokokat. Nagy torzulást okozott az 1849 utáni osztrák megtorlás, majd a kiegyezés utáni liberális rablógazdálkodás, amikor a megmaradt magyar családi birtokok a bankárok kezébe kerültek. Szociális szemléletű birtok- politika alighogy elkezdődött a Horthy-korszak alatt, jött a földosztás. A családi birtoklás és paraszti földműveskultúra tudatos szétverése következett, hogy már az se legyen, aki valaha visszakövetelheti. A teljes nagyüzemi mezőgazdaságra szorított ország 1990 után privatizálta a földek 90 százalékát, ami a termelés 40 százalékos csökkentését vonta maga után. A keleti piacok megszűntek, a mennyiségi termelésből át kell lépni a minőségi termelésre, mint ahogy az oroszvész előtt volt. 57 év után ma még mindig sok a nagybirtok (kolhozvezetők önprivatizációja) és sok lett az apróbirtok, amely keveset termel, azt is ráfizetéssel. Nyugaton a polgári társadalmak kialakították a családi birtokrendszert. A család saját tőkéjével gazdálkodik saját földjén, nemzedékeken, sok esetben évszázadokon át folyamatos birtoklással. U- gyanilyen folyamatos az a gazdasági filozófia, hogy fenn kell tartani ezt a állapotot minden áron. A gazdálkodó réteg benépesíti a tájat és azt emberi környezetté teszi. Nyugaton mind nagyobb szerepet kap a vidék- fejlesztés, mindinkább cél "a városokba tömörülés ellenében" a vidéki lakosság vidéken való megtartása. Áldozatok árán fejlesztik a vidék népességmegtartó erejét, fenntartják a kisközösségeket, elősegítik a vidék polgárosodását, életének tartalmassá tételét. A vidék tartja meg a nemzeti hagyományokat, őrzi a gyökereket, kíméli és védi a környezetet, teszi változatossá és érdekessé az ország arculatát. Mindezt nyugaton tudatosan támogatják más gazdasági szelvényektől elvont anyagiakkal. Arról a támogatásról van szó, amely szerves eleme a nyugati állami gazdálkodásnak. Amikor Magyarország és még néhány ország csatlakozásáról van szó, az egyúttal azonosulást is jelent. Divatos szóval integrálódást, többek között részesülést a terhek- ben és kedvezményekben egyaránt. A magyar mező- gazdaság nagyon rossz állapotban van. pedig ha ráfigyelünk az ország földrajzi viszonyaira és éghajlati előnyeire, vagyis arra, hogy szinte az egész ország termőföld, akkor jobban érzékeljük parancsoló szükségét a mező- gazdaság fejlesztésének. A- dottságaink törvénye: az oralatt megkaphatnak. Az Európai Bizottság munkadokumentuma szerint a tagjelölt országok csak a feltételezhető uniós csatlakozásuktól, 2004-től számított tízéves időszak végére, 2014-ben érhetnék el az EU-ban akkor érvényes mezőgazdasági és regionális támogatások száz százalékát. A javaslat alapján az új tagországok mezőgazdasági termelőinek nyújtandó közvetlen támogatások a csatlakozást követő első évben a jelenlegi rendszer szerinti szintek 25 százalékát tennék ki, majd a második és harmadik évben 30, illetve 35 százalékra emelkednének. Tóth Szabolcs Töhötöm írta a Magyar Nemzet február 2-i számában "Bárhogy magyarázzák is az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott elképzeléseit az unióhoz majdan csatlakozó országok leendő agrártámogatásáról, a tervezet gyakorlatilag Kelet- Közép-Európa négymillió agrármunkahelye felett mondja ki a halálos ítéletet. Azt azonban sem a lengyeleknek, sem a cseheknek, sem a magyaroknak nem szág boldogulásának egyik legfontosabb tényezője a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar kifejlesztése. Ez természetesen évtizedek munkája, hiszen egy szakképzett gazdatársadalomra van szükség, ami ma nincs. A magyar mezőgazdaság jelenleg is támogatásban részesül, ami a viszonyokat ismerve nehezen növelhető, ugyanakkor túl kevés ahhoz, hogy eredményes legyen. Ezért tekintett az ország nagy várakozással az EU-csatlakozásra. Ezért kavart fel máig tartó nagy vihart a nyilvánosságra hozott döntés az Európai Bizottság részéről, hogy az U- nióhoz majdan csatlakozó országok tízéves átmeneti időszakra csak kis részét kapják annak a támogatásnak, amit a jelenlegi tagországok gazdálkodói ez idő kötelességük elfogadni Az amúgy is szerkezetátalakítási gondokkal küszködő kelet- közép-európaimezőgazdasá- gi szektorra kétségkívül katasztrofális hatással lenne egy ilyen politika. Csekély vigasz Magyarország számára, hogy a tanulmány szerint Románia és Lengyelország lenne a legnagyobb vesztese annak a folyamatnak amelynek nyomán az elszegényedett néprétegek újabb hulláma indulhat meg a több munkahelyet kínáló városok felé. Nem jókor jött ez a brüsszeli döntés, de arra mindenesetre jó, hogy reálisan lássa az ország, az Európai Unió nem csupa mennyország. Arra persze jó volt az ellenzéknek, hogy támadják a kormányt és főleg a miniszterelnököt. , _ , Csapó Endre
