Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-03 / 1. szám
Thursday, Jan. 3, 2002 Amerikai Magyar Szó Búcsú Erdős André ENSZ nagykövettől BITTÓ BOLDOG KLÁRA INTERJÚJA Erdős André Bittó Boldog Klára Mindannyiunk által ismert és nagyon kedvelt Erdős André Magyarország ENSZ nagykövete hamarosan átadja a stafétabotot dr. Molnár László jelenlegi főkonzulunknak és hazamegy Magyarországra. Átadja helyét az ENSZ-ben egy másik nagy magyarnak, aki a sorsunkat tovább fogja irányítani a világ politikai porondján. Erdős André nem csak a politikában jeleskedett, de ismert nevén "He is a jolly good Fellow" a magyar kul- túrális tevékenységben is komoly szerepet játszott. Mindkét területen őszintén fogjuk hiányolni. De búcsúzunk most nagykövetünktől néhány kérdéssel, melyek nem az én kérdéseim, hanem magyar honfitársaim kérdeznék, ha módjuk lenne egy személyes találkozásra. Milyen hosszú ideig tartott megbízatása az ENSZ-nél? Először a 80-as évek elején dolgoztam itt a magyar ENSZ képvislete munkatársaként, majd a rendszerváltás után 1990-ben érkeztem ki nagykövetként 1994-ig, ’94- től ’97-ig Budapesten a külügyminisztériumban helyettes államtitkár voltam, majd ’97-től visszaérkeztem New Yorkba és azóta itt vagyok. Szolgálati ideje alatt elvégzett munkái közül melyik az, amire a legbüszkébb? Talán a legemlékezetesebb ezalatt a hosszú időszak alatt az volt, hogy 1992, 1993-ban a Biztonsági Tanács tagjai voltunk. Tudni kell, hogy egy olyan ország esetében mint a miénk egy ilyen tagságra egyszer kerül sor egy negyed évszázadban. Ráadásul hozzá kell tennem, ami nagyon fontos, pont ebben az időszakban zajlott le a jugoszláv vér-dráma és a mi békében való jelenlétünk még érdekesebbé és még, hogy úgy mondjam szívfacsaróbbá vált, mert a szomszédságunkban dúló háborúnak a vitáit kellett végig ülnünk és bizony nagyon sok frusrtáció- val telve távoztunk két év után a Biztonsági Tanácsból. Mit tett először, amikor értesült a WTC támadásról? Az egyik kollégám szólt, hogy kapcsoljuk be a televíziót, mert az egyik tornya a Világ Kereskedelmi Központnak ég és egy pár perc után döbbenve láttuk azt, hogy a másik toronyba is becsapódik egy repülőgép. Akkor értettük meg, hogy ez nem egy véletlen, nem egy zövidzárlat, nem valamilyen baleset, gáz robbanás, hanem egy terrorista cselekedet. Utána rögtön kimentünk az utcára és olyan látványt tapasztaltam itt a New York-i utcákon, amiket valóban nem lehet látni. Rengeteg ember gyalog jött fel Manhattan déli részéről, akik a munkahelyeiket kellett, hogy elhagyják. Aztán biciklivel mászkáltam össze-vissza New Yorkba és úgy érzetem magam mint egy holdbéli tájon, mert a szokásos időben általában rendkívülien zsúfoltak az utak és nagyon sok a gépkocsi, itt meg úgy mentem át Manhattan keleti részéről a nyugati részére, mintha engem várt volna valamilyen diszszázad, olyan üresség volt olyan tátongó űr volt, ami rendkívül megfogta az embert. De ezen túlmenően én azt mondanám talán, hogy az egyetlen egy olyan fontos üzenete enne a terrortámadásnak New Yorkban a new- yorkiak számára és Amerika számára az , hogy egyetlen egy ország sem sebezhetetlen ebben a világban. Egyetlen egy ország sem lóg a légüres térben. Valamennyiünknek össze kell fogni, hogy azokat a globális problémákat, amelyek mindegyikünket érint, legyen az Kamcsatka vagy Patagonia, legyen az Egyesült Államok vagy Paraguay. Ezeket a globális problémákat csak együttesen erőnket összegyűjtve tudjuk igazán kezelni. Ha valaki azt hiszi, hogy egyedül tud fellépni az ilyen problémákkal szemben az eleve kudarcra van ítélve. Hogyan látja a gyökeres kiirtását a terrorizmusnak? Ez egy hosszadalmas út, ahogy az előbb mondottam a globális problémák egyike. Ez számunkra már korábban is ismert volt, ha valaki azt mondja, hogy szeptember 11- e után döbbentünk erre rá az egyszerűen nem olvas újságot. A nemzetközi terrorizmus a szervezett bűnözés már eddig is a mi fekete listánkon volt az ENSZ-ben. Ami történt az azt mutatja, hogy itt sokkal komolyabb erőfeszítésekkel kell fellépni a terrorizmussal szemben. Senki ne higyje, hogy ez egy rövid lélegzetű akció lesz, márcsak azért sem, mert ahhoz, hogy a terrorizmust, ha nem is kiirtsuk, mert talán ez egy túlságosan ambiciózus cél, de a terrorizmust annyira lecsökkentsük, hogy jelentéktelenné tegyük a világban. Ehhez nagyon hosszútávú kitervelt nemzetközi együttműködéssel végrehajtandó program kell és itt nem csak F-16-osokra gondolok, itt nem csak úgynevezett speciális akcióra gondolok, hanem itt szükség van diplomáciai, politikai, gazdasági, humanitárius és szociális intézkedésekre. Mert látni kell a világ ezer sebből vérzik, a világ sajog és ezeket a sebeket kell gyógyítanunk ahhoz, hogy a terroristáknak ne legyen lehetőségük arra, hogy egyszerű embereket a fanatizmusukkal a szélsőségükkel olyan akcióba vigyék, mint amit itt láttunk szeptember 11-én. Mik a tervei a jövőre vonatkoztatva? Ez az a kérdés amire itt azt szokták mondani, hogy ez egy hatvannégyezer dolláros kérdés. Én erre nem tudok igazán válaszolni, ne is akarják, hogy magamból kisajtoljak valamit. Meg fogjuk majd nézni, hogy mi lesz a következőhónapokban. Remélem, hogy nem úgy fogom tölteni a következő éveket, hogy bezárkózom egy szobába és bélyeget fogok gyűjteni. Mi a véleménye az amerikai magyarságról? Ez egy rendkívül érdekes terület, rendkívül érdekes embereket ismertem meg az amerikai társadalom legkülönbözőbb részeiből. Számomra mindig nagy élmény volt amikor a különböző rendezvényeken emberekkel tudtam beszélni. Nagyon sok mondanivalóm volt, van és bizonyára lenne is az itteni magyarok számára. Az egyik az, hogy tartsák meg természetesen azokat a kötelékeket amik az Óhazához kötik őket. Ápolják az identitásukat, kultúrájukat. A másik az, hogy járjanak nyitott szemmel a világban, legyenek ennek az országnak lojális és büszke állampolgárai és a harmadik, hogy tudják ők is azt amit egyszer én egy magyar sajtónak adott nyilatkozatomban elmondtam és az a cikk ezzel a címmel is jelent meg és nagyon szerencsésnek tartom ezt a címet: "A nap nem a Kárpát-medencében kel és nem ott nyugszik". Ez azt jelenti tudjuk azt, hogy Magyarország hol van, egy régió része egy közösség része és ezen túlmenően a planétának a része. Tehát, hogy ha mi azt látjuk Malaiban éheznek az emberek vagy Mozambikban a árvíz elvitte a fél országot, nehogy azt higgyük, hogy Magyarországon vagy akár az ÉU-ban szépen bezárkózunk egy elefántcsont toronyba és elvegetáljuk a következő száz, kétszáz, háromszáz évet. Tudnunk kell azt, hogy ezek a problémák előbb utóbb begyűrűznek mindenhová, tehát a magyarságunkhoz az is hozzá kell hogy tartozzon, hogy tudjuk azt, hogy mi az emberi nem egy csoportja vagyunk és az emberek egy planétán élnek, ezen az egyetlen földgolyón és ezt a földgolyót nekünk meg kell őriznünk az unokáink és az unokáink unokái számára. Nagyon köszönjük Nagykövet Úr válaszait és boldog eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk úgy Önnek, mint szeretet családjának. Minden kedves Olvasónak, a Szerkesztőségnek, a Munkatársaknak, a magyarságnak nagyon boldog új esztendőt kívánok Tibor Fábián Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára . Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023 5. \ Eljött az új év \ 2 Ismét eljött az új év Máshol harcok dúlnak p H Azó évnek vége Kaszabol a halál ^ • A kérdés, hogy ez mit hoz Lesz-e ott remény, hogy p o az emberiségre? a nép békére talál? 2 Sok nemzetben, városban Ha mindenki megváltozna, 2 H A bűnözés terjed Ahogy a Szentírás mondja 3 2 Emiatt sok ártatlanul Vége lenne sok-sok bajnak 8 8 Félelemtől retteg És nem lenne azzal gondja. 2 g Szerte a világban Az egész világ összefogva g * °jy s°kan szenvednek Legyőzné a sok problémát g 2 Sújt a járvány Boldog újév jönne a világra P 8 va§y PediS éheznek. Ha követné Jézus útját! g 8 Tibor Fábián g
