Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-06-27 / 26. szám

Thursday, June 27, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. Kőbefaragott történelem Pünkösdkor Labdarugó világbajnoksági láz Belgiumban már a labdarugó világbajnokság nyitó napján magasra csapott a meccsláz és számos minisztériumban, közintézményben az elöljárók intézkedtek arról, hogy az alkalmazottaik milyen rendben nézhessék a többnyire munka­időre eső mérkőzések közvetítését. Belgiumban nemzeti büszkeség veszi körül a "vörös ördögö­ket", mert sorozatban már a hatodik világbajnoki döntőn harcolták ki a részvétel jogát. Miközben a szomszédban a világklasszis játékosokban bővelkedő Hollandia csapata nem tudta beverekedni magát a világ 32 legjobb válogatott csapata közé, a sokkal szerényebb jóképességű játékosokból álló belgáknak ez sikerült és a nemzeti büszkeségtől áthatott szurkolók úgy tartják, hogy csapatuk feltétlenül kivívja a továbbjutást is a következő fordulóban is. Az iskolákat is elkapta a világbajnoki láz. Az egyik elemiben a végzősöknek megengedte az osztályfőnökük, hogy megnéz­zék a belgák első - a házigada japánok elleni 2:2 döntetlenül végződő mérkőzését a televízión. Egy más iskolában minden érdeklődő gyerek és tanár nézhette, az igazgató így indokolta a döntést: "A foci társadalmi jelenség". Az ország legnagyobb vállalatai közül a távközlési óriás a Belgacom nem hozott rendelkezést dolgozóira nézve. A postánál nem látnak lehetőséget arra, hogy akár a hivatalok­ban, akár a levélosztályozókban leálljon a munka. A vasútnál viszont az éppen nem utazó vasutasok nézhetik a találkozókat. Kocsis Zoltán brüsszeli sikere Kocsis Zoltán tomboló sikerű zongoraestet adott Brüsszel legnagyobb hangversenytermében, a Szépművészeti Palota LaBoeuf termében. A koncert első részében Beethoven 27. és Schubert 7. szonátáját játszotta, majd látványos ellenpontként Bartók zongoraszonátájával fejezte be. Elhangzott a ritkábban hallható 5. Magyar rapszódia, az Ave Maria, a Villa d’Este szökőkútja, a Zarándokévek több darabja, hatásos befejezésül pedig a Csárdás macabre. A gyönyörű szecessziós termet, Victor Horta egyik legszebb brüsszeli alkotását megtöltő közönség már a Bartók szonáta befejezését is hangos bravó kiáltásokkal fogadta, A nagysikerű szólóest után Kocsis Zoltán, pályafutásáról beszélgetett a mintegy száz hallgatóval. Elmondta, hogy a zenekarral nagy lélegzetű amerikai, japán és németországi hangverseny sorozatra készülnek. Most történt valami, mely­hez foghatót csak ezredévek produkálnak. Budajenőn az Árpád-kori templomocska , túlélte a magyar történelem viharait. Épült Szent István alatt, az előírt minden tíz községre kioszott egyik templomaként. Megelőzte a telki apátságot, melyet elő­ször 1198-ban említenek az oklevelek, nyilvánvalóan megelőzte magát az apátsági templomot is. A legújabb kutatások sze­rint a letelepedett magyarok Jenő törzséből származó csa­ládja alapított itt falút, s a templomocska ennek a falu­nak állott középpontjában. Később a bencések megtele­pedése után ez az apátsági birtok pusztája lett, míg a növekvő település a mai Telki irányába mozdult el, ahol felépítették az apátsá­got, és kéttornyú templomát. Ma is a Zsámbéki medence kiemelt, mindenünnen látha­tó helye ez, s a fehérre me­szelt templomocska innen kormányozza az ezer éves magyar történelmet. Mint minden magyar mű­emlék, ez is hordozza a ma­gyar történelem vérzivatarai­nak emlékeit, a tatárjárás után újjáépítették, gótikussá formálták. A török másfél évszázad elhanyagoltságát kövei megúszták, a földbe­ásott kunyhókkal teleépített falu elköltözött, a templomot nem használták kőbányaként. bmhmBs«1 rwn Külön előny az Ön számára, ha anyanyelvén tud beszélni orvosával Bensonhurst 1902 86th Street Brooklyn, NY 11214 718.621.9400 Midwood 1220 Ave. P Brooklyn, NY 11229 718.376.1004 Dr. Andrew L. Weiss 27 évi belgyógyászati praxissal rendelkezik, Az endokrin mirigyek, légzőszervek, szív-és véredényrendszer valamint az emésztőrendszer, vese, Ízületek és fertőző betegségek korai diagnózisa és kezelése. A rendelő a modern orvostudomány által alkalmazott legtöbb diagnosztikai vizsgálatot el tudja végezni. Közlekedéséről gondoskodunk. Megelőző oltás influenza és tüdőgyulladás ellen. A fizioterápiás rendelő a legmodernebb eszközökkel van felszerelve. Hepehupás környezet rejti a falú összedőlt házait.. így menekült meg, s a két hábo­rú között itt gyerekek ját­szottak a fedetlen romok között, azok is talán, akik ma itt vannak az újjászente- lésen. Ezek a gyerekek azonban már svábok voltak, akiket szüleikkel 1945-ben kitelepe- désre kényszerítettek, he­lyükbe pedig még a háború utáni második évben tordai székelyeket helyeztek el, s ismét a magyar sors: ők is kény te lenek voltak szülőföld­jüket, Erdélyt elhagyni. Jutott pénz a helyreállításra és most itt állunk az újra szentelés magasztos pillana­tait várva a szépen helyreál­lított műemlék előtt. Az ál­dozati asztal magyar mintás abrosszal leterítve, kívül a kapu előtt várta a szent ven­déglátást, s nemsokára fel is tűnt az ünnepi menet német fúvószenekar által vezetve. Majd jöttek a kitelepített svábok utódai, a betelepült . székelyek gyerekei és nagy­számú ünneplőbe öltözött jenei polgárok. A mise itt, a zsámbéki me­dencétől körülvéve feledhe­tetlen diszletet kapott az ün­nepi eseményhez. A pünkös­di nap sütött, mégsem volt kibírhatatlan meleg, mert kellemesen mozgott a leve­gő. A szentmisét a közönség­gel együtt három egyházi férfi mutatta be: a székesfe­hérvári püspök kancellárja, a mi plébánosunk és a magyar sváb Weissenfels Zoli atya, pünkösdi piros színben. Meghatók voltak a szóno­kok, kik hol németül, hol erdélyi ízű magyarul szóltak és adták át a régi-új temp­lomnak ajándékait. S megha­tó volt a szép magyar temp­lomi ének Beregszászi Olga művésznő félig ruszin félig magyar szájából a Boldog- asszony anyánk.... középkori magyar himnusz szólt kris­tálytisztán, környező erdők, szőlők zöldjéből, s szekun- dáltak hozzá a pipacsok és búzavirágok. A szemek, a németeké és a magyaroké egyaránt teli let­tek könnyekkel, Most érez­hettük, mit jelentett az év­százados együttélés, miként énekelte sváb és magyar a székely himnuszt, és miként vált a pacsirta éneke s a bá- rányfelhős égbolt mindannyi­unké a magyar himnusz dal­lamára. Cellmeyer Ferenc Kitüntették Mészáros Péter rövidfilmjét PÁRIZS. Az 55. Cannes-i Filmfelszivál eredményhirdetésekor a rövidfilmek kategóriájában 11 indulóú közül a zsűri Mészá­ros Péter: Eső után című hatperces alkotásának ítélte oda a legjobbnak járó Aranypálmát. Mészáros Péter a díj átvételekor először magyarul mondott köszönetét mindazoknak, akik részt vettek a film létrehozásá­ban, s akik Cannes-ban és odahaza együtt drukkoltak a film sikéréért. A legrangosabb nemzetközi filmmustrán idén két magyar film szerepelt: Mészáros műve mellett Forgács Péter, Bibó breviáriumát a rendezők versenyen kívüli programján mutat­ták be nagy sikerrel. Elismerő kritikák jelentek meg róla a legrangosabb lapokban, köztük a Le Monde-ban. Cannes-ban legutóbb 1996-ban, a 49. fesztiválon arattak magyar győztest a rövidfilmek versenyében. Akkor Iványi Marcell, Szél című alkotása nyerte el az Aranypálmát. Elia Ravasz (Magyar Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom