Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)

2001-10-04 / 36. szám

Thursday, Oct. 4, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. MAGYAR BARÁTI KÖZÖSSÉG HUNGARIAN COMMUNION OF FRIENDS Záróközlemény A Magyar Baráti Közösség 2001-ben augusztus 11 és 18 között 30-ik alkalommal rendezte meg a Magyar Hetet az Ohio államban lévő Lake Hope-nál, a Reménység Tavánál. A konferencia vezérgondolata idén a Határtalan Haza volt, az előadók és a hozzászólók ezt járták körül, keresve és felmutatva azokat az erős kötéseket, amelyek a szétszórtság­ban élő magyarságot a múltban összetartották és minden bizonnyal a jövőben is együtt fogják tartani. Az előadások hangsúlyozták, hogy az elmúlt évtizedekben az anyaországi, a kárpátmedencei és a nyugati magyarság az elszigetelésükre irányuló törekvések ellenére megtalálta a kapcsolattartás módozatait és olyan tapasztalatokra tett szert, amelyek nemcsak azegyüvétartozás tudatát erősítették, hanem közvetlenül is hozzájárultak az anyaország határain kívül létező intézmények működéséhez és az információk kicserélé­séhez. A konferencia értékeli, hogy az Országgyűlés által nagy szavazattöbbséggel elfogadott státusztörvény valós segítséget kínál a nemzetiségi sorban élő magyaroknak önazonosságuk tudatában való megerősödésében. A Magyar Baráti Közösség továbbra is következetesen feladatának tekinti a magyar kisebbségekkel szembeni jogtalanságokra felhívni a nyugati fórumok figyelmét. Követel­jük az egyházi ingatlanok maradéktalan visszaszolgáltatását, az államilag támogatott magyar egyetemi oktatás visszaállítását Erdélyben és feltételeinek megteremtését a Felvidéken és a Délvidéken. Támogatjuk a Collegium Hungaricum Juventutis Occidenta- lis és hasonló magyarságismereti intézmények törekvéseit. Továbbá az MBK a jövőbeni is biztosítja erkölcsi és szervezeti támogatását a magyar iskolák, a magyar templomok és a szétszórtsági magyar cserkészet munkájához A MBK ifjúsági Reménység Bálja, mely jövőre újra megrendezésre kerül, bevételét változatlanul kisebbségi sorsban élő magyar fiatalok segítségére szánja. Változatlanul sürgetjük a Duna TV hálózatának kiterjesztését az észak-amerikai kontinens fölé. Folytatjuk parabola-antenna telepítő akciónkat - kiterjesztve a Délvidékre és Kárpátaljára. Megismételjük felhívásunkat a Határontúli Magyarok Hivatala felé: támogassa a diaszpórában élő magyarok regiszterének elkészítését, a szétszórtságban élő magyarok szervezeteinek és intézményeinek tényleges számontartását, ugyanakkor felhívjuk a nyugati szervezeteket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt, kezdeményezvén szervezeteik keretén belül a felmérésék beindítását. pjyiip László A Magyar Baráti Közösség Lake Hope, Oh. 2001 augusztus 18. 1956-os fényképkiállítás Amerikában "EGY NÉP KIÁLTOTT..." (Márai Sándor New York, 1956) Az 1956-os forradalom és szabadságharc 45 éves évforduló­ján fényképkiállítást rendez a Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör és az Amerikai Magyar Alapítvány New Brunswick-on az Alapítvány múzeumában. A budapesti Hadtörténeti Múzeum nagyméretű dokumen­tum fotóit angol nyelvű ismertető szövegek egészítik ki. Illyés Gyula: "Egy mondat a zsarnokságról" c. verse, az ifjúság 16 pontja. Bibó István kiáltványa mellett az ENSZ 1957-es jelentése és az 1999-es "A kommunizmus fekete könyve" részleteit olvashatják a látogatók. A képek és dokumentumok mellett a rendezők Milovan Djilas mondatával húzzák alá a forradalom világjelentőségét: "Az 1956-os magyarországi forradalom a kommunizmus végének kezdetét jelenti" A megnyitó fogadáson Jeszenszky Géza történész, Washing­ton-! nagykövet emlékezett meg az évfordulóról szeptember 30-án vasárnap d.u. 2 órakor. A kiállítás november 4-ig hétfő kivételével minden nap megtekinthető. Olvassa a Magyar Szó-t Tévedett az író? Idén ünnepelte a magyar szellemi élet Németh László születésének századik évfor­dulóját. Nemzeti gondolko­dónk, méltó a megemléke­zésre. De nem méltatást írok róla, azt megtették mások különbül, mint ahogyan én megtehetném.Elmékedésem tárgya egyetlen gondolata, az, amelyiket - főleg bírálói - leginkább jellemzőnek tarta­nak: a mélymagyar-hígma- gyar fogalompár. Állítólag ennek a logikájával vezette le, hogy Vörösmarty és Arany sincs a magyar nem­zetjelleg élvonalában, ők sem "mélymagyarok". A vádat Babits Mihály fogalmazta meg; bírálata újra megjelent a Gorombaságok könyve című gyűjteményben. (Heli­kon Kiadó, 1999.) Nem, ez biztosan tévedés, ilyet a száz éve született író­gondolkodó nem állíthatott. Talán azzal adott okot a fél­reértésre, hogy nagymestere volt ugyan a gondolatnak, de a szónak egy fokkal kevésbé. Az általa megalkotott fogal­mat rosszul választott szavak­kal nevezte el, és nem ma­gyarázta olyan pontosan, hogy a félreértés lehetőségét teljesen kizárta volna. Ő maga is észrevette, hogy állí­tásaival visszaélhetnek. A magyar szónak mint melléknévnek legtermészete­sebb jelzett szava a nemzet. Mi a nemzet? Az egynyelvű emberi közösség legmaga­sabb rendű létformája. A Nyugat polgári fejlődése te­remtette meg a 18. század­ban. (Ezzel számos publiká­ció foglalkozott a kilencve­nes évek folyamán, főként az Élet és Irodalomban.) A francia nemzetet, hosszú kulturális-szellemi előkészület után, a nagy for­radalom hozta létre, terem­tette meg azzal, hogy meg­szüntette a feudális tagoló­dást, egyenjogúvá emelte a köznépet, és a polgárságot tette a társadalom vezető erejévé. (Ugyanez Angliában kevesebb megrázkódtatással, fokozatosan ment végbe.) Hazánkban ez a fordulat még váratott magára. A feu­dális magyarságszemléletet kettős látás jellemezte: látott jogozottakat és nem jogozot- takat, "a Szentkorona tagjai"- t és nem tagjait. Az ilyen kettéhasadt társadalmat a- zonban nem lehet nemzetnek tekinteni, sajátos értékrendje nem nemzeti értékrend. A reformországgyűlések hoztak nemzeti érvényű döntéseket, például magyar lett az állam- igazgatás és a tanítás nyelve, de 1848-ig nem indult fron­tális támadás a rendiség megszüntetésére. Egy 1992- ben, tehát konzervatív-nacio­nalista kormányzás idején kiadott középiskolai történe­lemkönyv "születő nemzet­ről beszél- vagyis a nemzet­nek akkor kellett volna meg­születnie. Vörösmarty és Arany nem volt foglya a magyarság kettős látásának, ezért előre tudták vinni a gondolati fej­lődést, a nemzetivé fejlődő magyar szellem hálával tarto­zik nekik. De költői világlá­tásukban világosan felismer­hető még a nemesi érték­örökség, A Zalán futása a nemességet akarta megmoz­gatni, hivatásának tudatára ébreszteni - azzal, hogy "régi dicsőség"-ét, honfoglaló ér­demét megénekelte - taxa­méterekben, mert az eposz latinos műveltségű olvasók­hoz szólt. A kötő aztán to­vább lépett a gondolati úton, 1849 után már eljutott az egyetemes emberi eszmék­hez. Arany, az első igazi pa- rasztfi a magyar szellemi csú­cson, a nép örökségét hozta magával. De gondoljuk csak meg. A Toldi első énekében parasztfiúval találkozik a vonuló sereg ("Hé, paraszt, melyik út vezet itt Budára?"), ám ő valójában nemesúr, és az ehhez járó jogokat meg is kapja a költemény végén. Persze Arany is a költői gon­dolat széles tájait járta be. Hősei azonban legtöbbször erejükkel, vitézségükkel, iga­zukkal győznek(vagy buknak el néhány balladában.), az eposzi korok örökségének megfelelően. (De hasonlítsuk ezt össze a Kalevalával!) Azt az irodalmi korszakot, a- melynek Arany volt a vezér- egyénisége, népies-nemzeti klasszicizmusnak szokta ne­vezni az irodalomtörténet (Horváth János is). Az idén szintén centennáriumi tiszte­letadással idézett Szerb Antal viszont "Nemesi-népi irodalom" címet adja a feje­zetnek, jelezve, hogy akkor még szellemi, irodalmi ténye­ző volt a nemesi értékrend. Mennyire így van, láthatjuk, ha ezt a népiességet összeha­sonlítjuk a két világháború közötti népi mozgalommal és irodalommal. (Az irodalom- történészek általában Arany halálától számítják a polgári irodalom korszakát.) Úgy vélem: ezen a gondo­lati nyomvonalon juthatunk el Németh László hibáztatott kijelentésének helyes értel­mezéséhez. A két nagy költő magyarságvíziója különbözött a miénktől, a fejlődés egy korábbi állapotát tükrözte. De ebből nem következik, hogy magyarságuk "hig" lett volna. Alig hiszem, hogy Né­meth László, az európai látó­körű irodalmár-gondolkodó szavait így lehetne magyaráz­ni; Babits kritikája legalább részben félreértésen alapult. Az rendjén van, hogy annak a kornak a magyarságfogal­mát át kell értékelnünk (hogy a magunkét a nemzet fogalmával azonosíthassuk) - Ady, Kodály, Móricz Zsig- mond, József Attila, Szabó Dezső szellemi nemzetterem­tő munkássága után. Ha ez Németh László "tévedése", semmi okunk, hogy kárhoz­tassuk. Amit írtam, az nem eszté­tikai vagy irodalomtörténeti értékelés, nincs értékítélő célzatja. A Csongor és Tünde egyetemes értékű böl­cseleti dráma (úgy tudom, még kínaira is lefordították). Arany verselési és nyelvi cso­datevése nagy nemzeti kin­csünk. Mindkettőjük műve a magyar szellemi fejlődés fon­tos állomása. Arany költésze­tének ismerete és átérzése nélkül nincs szerves nemzeti műveltség. Biztos, hogy Németh Lász­ló sem gondolta másként. Az ő irodalmi és gondolati műve téves szavai ellenére is szintén a nemzeti értékállo­mány fontos része, mert nélküle a 20. századi magyar­ságot mint nemzetet nem le­het teljesen megérteni. Dr. Bán Ervin WALKÓ BÖZSI HÁROM KÖNYVÉT: Egyszer megbocsátok Az elvesztett boldogság Titkok és bűnök MOST JUTÁNYOS ÁRBAN KAPHATÓ KARÁCSONYIG Postázással együtt $ 22.­Walkó Bözsi: 35-16 34 Street Astoria, N.Y. 11106 Tel: 718-361-2463

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom