Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-03-15 / 11. szám
Thursday, March 15, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. Picasso kiállítási-biege-ben A Belgiumban rendezett első Picasso kiállítás az elmúlt évek kiugró sikerű képzőművészeti eseménye az országban. A XX. század legnagyobb hatású képzőművészének nem sok alkotása látható a belga múzeumokban, így annál nagyobb figyelmet keltett a Liege-ben rendezett kiállítás. Az október 10-én megnyílt tárlatot január középéig több mint 170 ezren látták, s áradnak az érdeklődők nemcsak Belgiumból, hanem a szomszédos Hollandiából és Németországból is. A Meuse parti modern St. George műcsarnokban a világ minden tájáról összegyűjtött 150 alkotás mutatja be Picasso emberábrázoló művészetét hosszú pályafutása keresztmetszetében az első, ifjúkori szárnypróbálgatásoktól, 1898-tól kezdve csaknem haláláig - az utolsó művek 1971-ből valók. A vallon országrész kulturális centrumának rendezői Franciaországtól Japánig és az Egyesült Államokig nyolc ország múzeumaiból és magángyűjtőitől válogatták össze a sokféle technikájú rajzokat, festményeket, szobrokat, amelyet korszakokra osztva rövid, lényegreható magyrázatokkal kísérve állítottak ki. A tematikus kiállítás középpontjában a liege-i múzeum tulajdonában levő szokatlanul nagy méretű olajkép, a 15x200 centiméteres Soler család áll. A kék korszak nagy családi tablóját baráti megrendelésre festette az ifjú Picasso, de a barcelonai szabómester nem volt elégedett az árnyalatlan sötétkék háttérrel, s rövidesen kieszközölte a művésztől a hozzájárulását, hogy egy pályatársa, egyébként Picasso barátja, átfesthesse a nagy kékséget romantikus erdei háttérré. Solernek a jelek szerint így sem nagyon nyerte meg a tetszését a fénykép után festett családi együttes, ahol a ruhákon is uralkodik a kék szín, mert tíz év múltán eladta a képet az akkor már Párizsban élő festő műkereskedőjének. Picasso-t viszont tíz év után is annyira bosszantotta a Manet utánérzést keltő erdei háttér, hogy mihelyt meglátta kereskedőjénél, tüstént nekilátott és helyreállította rajta az eredeti kék hátteret, némi zölddel árnyalva. A képet így vásárolta meg kölni Walraff-Richartz múzeum, de a kép hányattatásai ezzel sem értek véget. 1937-ben Hitler elhatározta, hogy megtisztítja a német képtárakat az újító formanyelvet alkalmazó modern művészek alkotásaitól, amelyek szerinte csak romboló hatást gyakorolhattak a nézőkre. Propaganda minisztere, Göbbels össze is állította az "elfajzott művészek" listáját, amelyre 112 név került fel, köztük természetesen Picasso-é is. A képtárakban rendezett náci tisztogatás során 25 német múzeumból 730 műalkotást koboztak el, s a nagyobb nyomaték kedvéért még az évben elrettentő szándékkal nagy kiállítást is rendeztek belőlük Münchenben. A Elfajzot művészet című kiállítást néhány hét leforgása alatt több mint egymillióan nézték meg s nem biztos, hogy minden művészetrajongó osztozott az amatőr festőből lett führer ízlésében, aki kiátkoztatta e modern képeket a német művészet megszentelt csarnokaiból. Picasso képe is ott díszelgett az elrettentő célú kiállításon, s talán ez volt a szerencséje, mert utána nem jutott többszáz más elkobzott kép sorsára, amelyeket összetéptek s máglyán elégettek. Picasso nagy vásznát 113 más képpel együtt a nácik pénzzé tették, méghozzá a luzerni Theodor Fischer galéria aukcióján. Az 1939 nyarán rendezett árverésen a Soler család tablója utolsóként került kalapács alá, s a becsült érték alig feléért, 63 ezer akkor svájci frankért került a liege-i múzeum tulajdonába. A belgium múzeum még hét másik modern remekművet vásárolt meg akkor hasonlóan előnyös áron a nagy kiárusításból. Ä német művészetkedvelők 62 évvel később szervezett csoportokban, autóbuszokkal jönnek Liege-be, és ámuldozva hallgatják idegenvezetőjüktől a grandiózus Picasso kép kalandos hányattatásait Barcelonától Párizson, Kölnön, Münchenen át Liege-ig. Sokan közülük megvették a kiállítás művészeti kivitelű katalógusát is, amely a teljes bemutatott, anyagot tartalmazza és bevezető tanulmányai felelevenítik egy zseniális műalkotás viszontagságait a XX. században. László Balázs Belgium A Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cükty Erzsi igazgató Bánffy Edit, József Attila estje a Fészek Klubba Bánffy Edit József Attila estje a Fészek Klubban József és Attila Egyiket eladták a másiknak nincs sírja Egyik búzát osztott a másikat félték a népek De mit akarhat aki épp e kettővé lett? (Röhrig Géza: József Attila) Lesznek, akik majd kinevetnek. Ti ne hallgassatok azokra. Ti jók vagytok mindannyian, hisz mindnyájan örültök a jónak s fontoljátok meg, amit mondok: nem sánta az, aki együtt lelkendezik a csúszkáinkkal (József Attila: Tanítások; részletek) Kit érdekelnek ma már a versek? Mondják manapság, ugye ismerős mindannyiunknak ez a felfogás? Nos ez a Fészek Klub-beli este alaposan rácáfolt a kétkedőkre. Régen nem látott ekkora közönséget ez a klub, ahogy elnökük Krencsey Marianne is megjegyezte. József Attila estre érkeztek mindenfelől, melyet két zseniális müvészegyéniség Bánffy Edit és Röhrig Géza neve fémjelzett. Bánffy Edit karizmatikus versmondő képességének már tanúi lehettünk korábban, Röhrig Gézával csak most ismerkedtünk meg. Magyarországról érkezett, költő, színész, filmrendező, magyar-lengyel szakos bölcsész, teológus. Bánffy Edittel hosszú évek óta ismerik egymást. Ő vezette be az estet és a második részben főszereplésével mutattak be részletet egy 1988-ban készült "Eszmélet" cimü filmből, melyben a fiatal költő zsenit, József Attilát személyesíti meg. Azóta számos könyve jelent meg: Hamvasztókönyv; Éj; Sziget; A Rebbe Tollatépett papagája, egy antológia Üzenet az évezredből címmel, melynek szerkesztője, valamint Újabb képzelt haszid történetek, csak néhányat említve közülük. Csodálatosan megszerkesztett egymásra rímelő, egymásba kapcsolódó összeállítás tanúi lehettünk, mai modern zenével illusztrálva. Bánffy Edit most megjelent CD-jéről mondott el olyan költeményeket, amelyeket eddig sehol senkitől sem hallhattunk. József Attila un. istenes verseit olyan átélt, hátborzongató stílusban, előadásban, hogy a jelenlevők a. döbbenettől szinte lélegezni sem voltak képesek. (Ezek a , versek a kommunista felfogás szerint nem illettek a | "proletár költő fabrikált képéhez", ezért szinte alig eshetett szó róluk). Bánffy Edit f 1 «> % ' Wmí # ;*■ Röhrig Géza Bánffy Edit maga is bölcsész-tanár, előadóművész, Jancsó Adrienne tanítványa, de tanárai között találhatjuk meg a színész-mesterség olyan kiválóságait, mint Asher Tamás szinházrendező, Jeles András filmrendező, Montágh Imre a beszéd- technika elismert professzora. Az est címe elgondolkoztathatott mindnyájunkat, ahogy Bánffy Edit mondta: ".___mert mindenki életében eljön a pillanat, amikor Szerelemben, elmúlásban, betegségben egyedül marad A verssel. Saját sorsának verseivel....." Vilmányi Zita A Gyémánt Mindenkor idejük van a zsoltároknak Gyémánthegyen állunk, de zsebünkben kavicsok vannak. Nagyon elfelejtettük, hogy angyalok voltunk, kövér vánkosokká tömtük fehér szárnyaink. Most könyörgések szomjazzák erőnket és térdünk alatt lyukassá kopnának a kövek, szivünkben a csillag megfagyott. Igen.Igén. Elsüllyedtek a haditengerészek: szelíd révészek csónakáznak isten felé. Még a nagyon öregek is kiülnek a dolgok előtti egyszerű lócára s türelmet prédikálnak messze, a múlandóság halainak. Igen. Igen. Ne higgyük el hát barátaim, hogy labdák helyett ökleinkkel labdáztunk! Mindent meg kell simogatni, a hiénákat, a békákat is. Gyémánthegyen állunk, szigorú hó, takard el bűneinket, oldozd föl nyelvünket, mennyei világosság! Te határtalan kristály! József Attila A ■v A ■V A■v A. v A ■v A■v A ■v i A■v A■v .A ■V A'V A v A y A A A V Olvassa a a Magyar Szó-t
