Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-04-12 / 15. szám
10. Amerikai Magyar Szó Thursday, Apr. 12, 2001 A világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája Herend karrierje Távol-Keleten Hangozzék bár szokatlanul, a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája Magyarországon található. Az idén 175 éves a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a cég, amelynek háromnegyedét a dolgozók birtokolják. Herend a világ 58 országába exportál, s legnagyobb külpiaca az Egyesült Államok után Japán. Vankóné Dudás Juli: Locsolkodók A Galgamácsán élt népművész (1919-1984) sajátos tehetségével számos táblaképben örökítette meg falujának és környékének jeles napokhoz, ünnepekhez fűződő népszokásait. Munkásságát a naiv művészek legjelentősebbjei között tartják számon és becsülik határainkon túl is. * "Jó reggelt, jó reggelt kedves liliomszál - Megöntözlek mostan, hogy ne hervadozzál" - ezekkel a sorokkal kopogtatnak a tavaszi ünneplőbe öltözött fiatalemberek a lányos házak kapuin húsvét hétfőjének reggelén. Kinyílnak az ajtók, s az e játékos szertartásokra tartogatott szivárányos népviseletben megjelennek a lányok. A langyos-illatos tavaszidőben mint megannyi virág pompáznak: hófehér ingvállak, hímzett pruszlikok és vállkendők, tarka rokolyák és áttört kötények, ékes párták, csipkés főkötők mindenütt. A locsolkodás helyszíne falun az udvar. A fiúk a kút közelében csalogatják a lányokat és vidám kergetőzés után vödörből zúdítják rájuk a vizet (ha hagyják). A "szelidebbek" megelégszenek a kölnivízzel. Tréfás menekülés, sok sikongatás és kacagás után előkerülnek a festett-pingált-karcolt húsvéti tojások - a locsolás jutalmai. Húsvéti kívánságok Megmondom, hogy mit szeretnék húsvétra új ajándékként: locsolóautót kérnék s vele lyányokat öntöznék Ha ez mégis túl sok lenne, slagot kérnék én helyette, hordozható kerti csappal, száraz senki nem maradna. Ha mindezt én meg nem kapom, varázsvesszőm előhúzom, zuhanyfülkénk zsugorítom, hogy elférjen a hátamon. Feltölteném, kölni vízzel, illatozó jó parfümmel, elindulnék körös-körbe, s zuhanyoznék nyakra-főre. Varga Erzsébet A világ porcelángyártásának élvonalában tartozó Herendi Porcelánmanufaktúra több mint 1500 munkavállalót foglalkoztat, ami annyit jelent, hogy jelenleg a világ legnagyobb porcelángyára. A kiváló minőségű luxusporcelánt előállító és értékesítő céget 1826-ban Stingl Vince fazekasmester alapította. Az alapító eredetileg kísérletnek szánta a porcelánkészítést, merthogy valójában kis fazekas műhelyéből tartotta fenn a családot. A váltásra 1839-ben került sor, amikor is - a manufaktúra új tulajdonosa - Fischer Mór immár kizárólag porcelánt kezdett gyártani. A herendi termékek az első elismerést a nagyvilágban az 1851-es Londoni Világkiállításon kapták. Az elmúlt évtizedekben a vevőkör önmagában is kifejezte a minőséget. A megrendelők közt találjuk a japán császárt, a brunei szultánt az angol királyi családot, a thaiföldi királyt, a Kennedy A Herend-i gyár 1839-ben famíliát és Ronald Reagan mellett több világhírű céget. Mint a General Motors, az IBM és a Suzukit mint a rendszeres vásárlója a herendi porcelánoknak. A vevők közel 15 ezer féle forma, illetve több mint 3 ezer különféle dekor közül választhatnak - ízlésüknek megfelelő - herendi porcelánt. A Herendi Porcelán- manufaktúra szerviz, díszmű- árú és figurális termékeit a világ közel 60 országában értékesíti luxus szaküzletekben. A termelés 70 százaléka kerül exportra. A legjelentősebb exportpiacok az USA, Japán, Olaszország, Anglia, Németország,Franciaország, Svájc. A belföldi értékesítés terén az utóbbi években Herend reformjellegű tévekeny- séget végzett egy modern és a márkához méltó - 9 üzletből álló - bolthálózatot alakított ki Magyarországon. A Herendi Porcelánmanufaktúra a gyártási alapanyagokat és segédeszközöket kizárólag külföldi szállítóktól szerzi be. A 250 korongos és 630 festő munkájának köszönhetően Herend olyan, kézzel készített termékeket állít, amelyek ma is kivívják a műértő fogyasztók elismerését. A manufaktúra 1992-től részvénytársasági formában működik a munkavállalók 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek 25 százalékos részvénycsomag pedig a magyar állam tulajdona. A társaság az idén készül fennállása 175. évfordulójának megünneplésére és ez alkalommal klasszikus mintájú különleges kávés- és teáskészleteket limitált - 175 darabos - példányszámban sorszámozott díszdobozokban hoznak forgalomba - a ritkaságokat kedvelők számára. Ha ló nincs, szamár is jó Hívja Magyarországot 20 Szolgáltatásunk Egyszerű és Nagy szerű ! Direkt hívás!!!!!!!!! Nincs előhívó szám, Nincs Havi minimum, Nincs megkötöttség, Nincs foglalt jei, cent/p Telegroup A Telegroup 12 éves üzleti gy akorlata biztosít pontos számlázást és remek ügy tél szolgálatot A járt utat ne arlja fel a járatlanért Meglevő ügy feleink, kérem hívjanak az új árén ' 11-888-588-7348 . Románia 25 cent Jugoszlávia 29 cent Xcmetorsz. 8 cent Cseh. Rep. 23 cent Ausztria 9 cent Izrael 12 cent Amikor úgy kilenszázöt- ven-valahányban a jó öreg Pista bácsi nekünk, unokáknak, valamint a rokon gyerekeknek (a rokonság foka a későbbi recept szempontjából teljesen érdektelen) a boldog békeidőkről mesélt, akkor az számára egyértelműen a Doberdo előtti világot jelentette. Mi meg tátott szájjal hallgattuk, mely tátott szájakat bőséges hitvese, Luj- zika néni látott el munkával: apró, századelő stílusú sütemények formájában. A napokban viszont, amikor jómagam kezdtem mesélni elpistabácsisodva az egyik rokon gyereknek a saját boldog békeidőmről, hirtelen rádöbbentem: tőlem azt ellopta a történelem! * Számomra ugyanis századforduló helyett nem adattak mások, csak azok a bizonyos ötvenes évek. Erre mondják pestiesen, hogy "mecsoda különbség"! A habos kakaók, kávéházi kuglófok helyett maximum rácsos tészta jutott (egyszer majd elárulom, hogy kell csinálni, nagyon kellemes és meg lehet szeretni, ha nincs más), egyéb különbségekről most ne is beszéljünk! Bár furcsa módon gyermekeink ízvilága lassan közelebb kerül a századforduló választékos étkeihez, és képtelenek megérteni, hogy mit szeretünk mi, megfáradt negyvenesek az egyszerű sár- gaborsó-főzeléken.Ugyanak- kor egykori szegénységünk produkált néhány gasztronómiai meglepetést, felfedezést is. No persze nem Amerikát fedeztük fel, inkább a hamisgulyást. Illetve . . . Történt egyszer, hogy a már említett Lujzika néni Debrecenből feljött hozzánk, mire anyám hatalmas főzésbe kezdett. A menü megtervezése ez idő tájt úgy történt, hogy az ember lement a henteshez, kicsit sorbaállt, aztán amit kapott, az lett a menü. Nos aznap éppen finom paripát árultak a boltban, ezért anyám egy huszáros rohammal lóhúsból készítette el a töltikét, ami annyira ízlett Lujzika néninek, hogy nyomban elkérte a receptet. Anyám készséggel leírta, csak épp marhának keresztelte át benne a lovacskát, hiszen egy igazi debreceni cíviscsalád semmi pénzért nem enne lovat, legalábbis ez így volt valaha, amikor még akadtak lovak és cívisek Debrecenben. Hamarosan jött ám a levél: Édes Martlkam, biztosan kifelejtettél egy alkatrészt, mert nagyon finom volt a töltikéd, de mintha hiányzott volna oelőle valami . . . Nem akarom különösebben cifrázni, ezért elárulom, pont úgy kell csinálni, mint a töltött káposztát, azt meg tudom, hiába írom le, mert arra születni kell. Ha viszont a Tisztelt Olvasó érez magában elhivatottságot, akkor vágjon bele. Megéri. A félpuha rizst, darált húst, olajon megdinsztelt hagymát ugyanúgy összekeverem, sózom, borsozom, de bátran kísérletezek némi mentával, ánizzsal, kevéske kaporral is. Ettől furcsa, keleties ízt kap a töltelék, amit már korábban leforrázott szőlőlevélbe bugyolálok. Az ugyancsak leforrázott és felaprított sóskaleveleket a fazékba gondosan lerakott töltelék alá-, mellé- és fölérakom, felöntöm vízzel, majd lassú tűzön egy órácskát rotyogtatom. Ekkor megkóstolom, és vagy főzöm tovább, vagy megeszem az egészet. A legfontosabb: a kész töltike melletti sóska nincs ám berántva, az állaga inkább püré jellegű. A siker elképesztő lesz: a vendégeink elájulnak. Selmeczi Tibor
