Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-04-12 / 15. szám
Thursday, Apr. 12, 2001 Amerikai Magyar Szó 11. Népszokások A tojáskultusz oly mértékben terjedt el a régmúltban, hogy nincs olyan nép Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában, de szinte mindenütt a világon, amelyiknek hitéletében valamilyen formában nem lett volna jelen. A tojás jelképe az élet keletkezésének a termékenységnek, az újjászületésnek. A húsvéti népszokások közül legelterjedtebb az öntözés és a tojásfestés. Mindkettő ősi eredetű, és a tavasszal a megújulással van kapcsolatban: - feltámad a természet is. Mély szimbolikus tartalma van a locsolásnak - a tojásajándékozásnak. A víznek mindig életadó, termékenyítő tisztító szerepet tulajdonítottak. A fürdés nemcsak megtisztulást jelentett, hanem védelmet a rontás ellen, megőrizte a lányok szépségét LOCSOLÓVERS. Rózsa, rózsa, szép virágszál, szálló szélben hajladozzál, napsütésben nyiladozzál, meglocsollak: illatozzál. A tojás mindig - de különösen tavasszal a termékenység szimbóluma, az új élet csíráját hordozza magában. A festett hímes tojás különösen fontos szerepet kap. A húsvéti tojásfestés a lányok és asszonyok feladata.. A festés, más néven a "cifrázás" ideje általában a nagyszombat volt. A tojás alapszíne leggyakrabban a piros, gyakori a sárga, fekete és barna, ritkábban a kék, lila rózsaszín és a zöld. A színek közül a piros az öröm, a zöld a tavasz és a rémenység színe. A piros szin a világ valamennyi népének a legkedveltebb Szép himest pingálni mindig egyfajta dicsőséget jelentett egy- egy adott közösségen belül. Minden tájnak kialakult a maga sajátos motivumvilága. Magyarországon más-más díszítés fedezhető fel a Dunántúlon, a Balaton-felvidéken, Somogy- országban, Sárközön, a Galgamentén és az Alföldön is. A hétköznapi szemlélő nem is hinné, milyen aprólékos munkák sokaságából áll egy szépen megpingált húsvéti tojás. Húsvéti emlék Orgonasíp halkan szóla Harangoznak a templomba Imádkoznak térdenállva Rózsát tesznek az oltárra, Jézus lenéz felhők mögül Angyal égben táncra perdül Köszöntik az egek Úrát Ünnepük a Húsvét napját Az Úr Jézus feltámadott! Barlang-sírból eltávozott! Akik látták megkönnyezték Lába nyomát behintették Virág-özön hullott földre Pálmalevél esett közbe Illat lengett körbe-körbe Krisztus leplét ez fedte be Megváltásunk története Jézusnak a szenvedése Legyen áldott a szent Neve Örökkéig-mindörökre! Ferencz Amália Töltött tojás háziasán Hozzávalók:: 8 tojás, 1 zsemlye, kevéske tej, zöldpetrezselyem, só, fehér bors, tejföl. Elkészítés: A tojásokat megfőzzük, megtisztítjuk. Hosszában kettévágjuk, sárgájukat kiemeljük és a tejben áztatott jól kinyomkodott zsemlyével együtt áttörjük. Apróra vágott zöldpetre- lyemmel, sóval, törött borssal fűszerezzük és egy kevés tejföl hozzáadásával krémszerűvé keverjük. A tojásfehérjéket ezzel megtöltjük, kivajazott tűzálló' tálba helyezzük, sütőbe téve megmelegítjük, majd a velencei mártással gazdagon bevonva asztalra adjuk. Velencei mártás Hozzávalók: 2 oz vaj, vagy margarin, liszt, csontié, só, fél citrom leve, fehér bors, tejszín, 2 db. tojás 2 oz főtt spenót 2 pohár fehér bor. Elkészítése: Vajból és lisztből világos nem pirított rántást készítünk, amelyet felengedünk forró csontlével. Folyamatos keverés mellett a mártást néhány percig mérsékelt tűzön főzzük, megsózzuk, majd hozzáöntjük a fehér bort. A tűzről levéve, állandó keverés mellett vékony sugárban hozzáöntjük a már előzőleg elkészített tejszín és tojássárga keveréket. Átszűrjük, citromlével és fehér borssal Ízesítjük, majd belekeverjük a bő vízben puhára főzött és áttört friss spenótot. Majd ráöntjük a töltött tojásokra. Az allergia régen és napjainbkban Az allergiát napjainkban úgy emlegetik, mint korunk egyik hírhedt népbetegségét. Ennek ellenére nem új keletű, sőt híres történelmi alakok is szenvedtek ebben a betegségben. Az idős Menész, egyiptomi fáraó, amint sétált a Nílus partján egy "kheb" a halálát okozta. Ez a halál azonban nem biztos, hogy allergia miatt történt, mert a hieroglifák fordítása alapján ez a "kheb" egyaránt lehet méh, de egy víziló is. Persze az allergológusoknak a víziló volt a szimpatikusabb fordítás, de az allergológusok váltig kitartanak a darázscsípés teóriájánál, Mivel a feljegyzések kb. 3300 és 2640 közti időszakban születtek, ezért valószínűleg sose fogjuk megtudni, hogy mi az igazság. A következő leírás 490-ben végbement történelmi eseményekhez kapcsolódik, amikor Hippiász, az athéni áruló éppen a perzsák partraszállását irányította. Hérodotosz leírása szerint olyan erős köhögési és tüsszögési rohamot kapott, hogy a fogait is kiköpte. Ezen tünetek alapján feltételezhetjük, hogy virágpor okozta szénanáthája, esetleg aszmája is volt. Az ezt követő évszázadokban fennmaradt írásos emlékek is igen szegényesek. Ez azonban teljesen érthető, hiszen amikor olyan betegségek voltak, mint a kolera, fekete himlő, tüdővész, akkor azallergia panaszai eltörpültek.Egyesfeltevések szerint III. Richárd célirányosan provokálta tüneteit. Földieperre érzékeny volt, így a gyümölcs csalánkiütést okozott neki, amikor akarta, vagyis amikor evett belőle. Mi is az allergia? Ehhez tudnunk kell, hogy az ember külső hatásra három féle reakciót mutathat, ami tulajdonképpen a gyulladás mértékétől függ. 1. Normergia, amikor egy külső hatás teljesen normális reakciót vált ki az emberből, ilyen, amikor az egészséges ember szervezetébe kórokozó kerül, ami miatt ellenanyagot termel. Ezt használják ki az oltásoknál is, hiszen régebben a legyengített kórokozót adták be, amely ellen az egészséges ember ellenanyagot termel, és védetté válik a betegséggel szemben anélkül, hogy bármilyen nagyobb betegségen esett volna át. A mostani oltások már nem magát a kórokozót, csak annak fehérjéét tartalmazzák, melyet egy baktériummal készíttetnek el. 2. Anergia, amikor a szervezet nem reagál a külső hatásra, vagyis nem termel ellenanyagot a bejutott kórokozó ellen. 3. Hiperergia, bár a köznyelvben ezt a hiperergiás állapotot nevezzük allergiának, tudnunk kell, hogy az allergia tulajdonképpen a normális reakciótól való eltérés, vagyis a nem, illetve a túlzott reagálás is az allergia fogalmába tartozik. Az allergiának a típusait csoportosíthatjuk a célszerv alapján. A tüdőben az allergia nyálkahártya duzzanatot, fokozott váladékképződést és simaizomgörcsöt vált ki, melynek hatására a légutak szűkülnek, és ez asztmát okoz. Másik célszerv lehet a bőr, melyen például csalán vagy akcéma jelenhet meg. Egy felszabaduló aminosav: a hisztamin okozza a viszketést és értágító hatása miatt piros a bőrfelület. A harmadik célszerv a bélrendszer. Allergizáló anyaga például a tehéntej, mert fajidegen fehérjét tartalmaz. Felnőtteknél a gyulladás csak hasmenéssel jár, de a csecsemőkre sokkal komolyabb hatást gyakorol. Abban, hogy valaki allergiás lesz vagy sem, sok tényező játszik közre. Persze a kialakulásban külső tényezők is részt vesznek, mint például a stressz. Ennek azonban kettős természete van. A stressz egy külső behatás által kiváltott védekező folyamat, melynek első fázisa az adrenalin felszabadulása, amelynek érszűkítő hatása van, vagyis az allergia értágulása ellen dolgozik. A második szakasz is hasznos, mert ekkor a mellékvesekéreg hormonjai mobilizálódnak, amelyek hatékonyak az allergiás hatások csökkentésére gyártott gyógyszereknek. Ezért a koplalás például kifejezetten hasznos, ha az ember allergiás, mert az éhezés stresszet vált ki az emberből. Természetesen azonban a hosszú távú stressz allergiát éppúgy kiválthat, mint bármely más betegséget abból adódóan, hogy a szervezet teljesen kimerül. Kellemes Húsvétot!
