Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-12-14 / 47-48. szám

Thursday, Dec. 14, 2000 Amerikai Magyar Szó 7. Homályos, hóbortos, zagyva és zseniális Nostradamus, a „jövő történésze” A szkeptikus Montaigne- aki 1555-ben, vagyis a nostradamusi Jövendölések első kiadásának megjelenése­kor huszonkét esztendős volt- az Esszékben egész fejeze­tet szentel a próféziának. "Akiket vonz az efféle hó­kuszpókusz - mondja -, azok végeredményben minden szövegben meglelik; amit keresnek benne." Nem cso­da, hogy az ilyeneket olyan könnyen megtéveszti "a próféták homályos, hóbortos és zagyva fecsegése, amely­nek épp azért nincs szabatos és egyértelmű jelentése, hogy az utókor bármilyen jelentést ráhúzhasson, olyat, amilyet csak akar." Montaigne nem említi Nostradamust (bár hallani hallhatott felőle, hiszen kor- tása volt), de amit a jöven­dőmondásról mond, az na­gyon is jól illik a Saloni Má­gusra, aki egyik leghíresebb látnoka volt évszázadának, ha ugyan nem az egész világ- történelemnek. Nostradamus jósversei csakugyan homályo­sak, hóbortosak, zagyvák - e' három jelzőnél mi magunk sem találhatnánk jobbat jel­lemzésükre. És mégis, e négysorosok, 1555-ös első kiadásuk óta, ötödfél évszázada újra meg újra lázba hozzák az olvasó­kat. Se szeri, se száma a jós­latokat magyarázó értelmez- könyveknek és kommentá­roknak. A híres londoni tűz­vésztől II. Henrik francia király halálos balesetéig, a Szent Bertalan-éjtől a francia forradalomig, a napóleoni háborúktól a második világ­háborúig, a szovjet forrada­lomtól a rendszerváltozásig stb., szinte nincs is a történe­lemnek olyan jelentős ese­ménye, amelyet a Saloni Mágus meg ne jövendölt vol­na... A nagy francia látnok tíz szótagú, keresztrímű versek­ben fogalmazta meg jóslatait, amelyekből kilencszázhatvan- egynéhány készült el vagy maradt fenn. Ezeket a jós­verseket úgynevezett centúri- ákba, azaz százas csoportok­ba 'gyűjtötte. Életében tíz centúriát adott közre, de halála után még további ket­tőt jelentettek meg a neve alatt. A jósversek rendkívül homályosak, ha ugyan nem teljesen érthetetlenek, s bár megjelenésükóta meg-megú- juló erőfeszítéssel próbálják megfejteni őket, makacsul ellenállnak minden értelme­zésnek. E homály azonban nagyon is szándékos, mi több, tudatos írói munka eredménye. Nostradamus nagyjából ugyanazon a francia nyelven ír, mint Montaigne vagy Ra­belais; de míg a próféta abból a szempontból inkább az előbbihez áll közelebb, hogy ő is sokszor követi francia mondataival a latin szórendet, a különös és ritka szavak csaknem mániákus kedvelésé inkább Rabelais- val rokonítja. Akárcsak Rab­elais, Nostradamus is szereti, a furcsa, bizarr és hóbortos szavakat: egyszerű szótorzí­tás, helytelen szóhasználat, szándékos nyelvtani hiba, kétértelműség, neologizmus, archaizmus — mindent, de mindent felhasznál a jóslatai­ban, ami csak eltér a nyelvi normától. A nyelvtani koherencia hiánya mellett vannak a Sa­loni Mágusnak más eszközei is a homály, a jelentésnélkü­liség megteremtésére. Ha igaz, hogy minden jósvers egyetlen mondatként is fel­fogható, akkor a prófétának mindössze két dologra kellett ügyelnie; arra, hogy alany, állítmány, valamint hely - és időhatározó vagy egyálta­lán ne legyen a mondatban, vagy ha mégis van, csak for­mális legyen, vagyis értel­mezhetetlen és azonosítha­tatlan, valamint - ezzel pár­huzamosan — arra, hogy a Kennedy repülőgépének ka­tasztrófájáról nem is beszél­ve.... Mindenesetre míg a Sa­loni Mágus egészen a XX. század derekáig csak a sors­fordító történelmi eseménye­ket és kataklizmákat jöven­dölte meg (és csak annyiban foglalkozott egy-egy történel­mi személyiséggel, amennyi­ben része volt bennük), a XX. század utolsó harmadát illetően, legalábbis a mai értelmezések szerint, immár a napi politikára, sőt a napi szenzációkra is "kiterjesztet­te" jóslatait. Hogy a Saloni Mágus mit jövendölt meg, mit nem, azon vitázzanak az értelme­zők. De akár hitelt adunk prófétai képességének, akár kételkedünk benne, egyvala­mit nem vonhatunk kétség­be. Nevezetesen azt, hogy sikerült olyan sajátos jöven- dölési formát kidolgoznia, amelyre — szabatosan kör­vonalazható jelentés híján — bármilyen értelezés ráhúzha­tó. Mintha ezek a teljesen áthatolhatatlan, matt felületű jósversek megannyi tükröt tartanának a mindenkori értelmezők és olvasók elé. És ugyan mi mást látnánk mi is ebben a tükörben, ha nem önmagunkat? Ádám Péter, Budapest vers így is kínáljon azért va­lami támpontot, fogódzót az értelmezésnek. A Saloni Mágus sűrűn utal a különféle égitesekre, asztrológiai jegyekre, említ közismert ország — és város­neveket, és idéz méltóságne­veket. Nostradamus — ideje leszögezni - egészen egye dülálló jelensége az iroda­lomtörténetnek. Mert ha igaz, hogy az irodalomi mű - amiként Umberto Eco mondja - lényegét tekintve többjelentésű, vagy legalább­is kétértelmű üzenet, akkor a Saloni Mágus jósversei azzal a különös és ritka esettel szembesítenek minket, ami kor a jelentések száma vég­telen, a mű "nyitottsága" pedig olyan mérvű, hogy akár teljes ürességről is be­szélhetünk. És ez lehet a magyaráza­ta annak is, hogy értelmezők egyre vadabb, egyre elké- pesztőbb jóslatokat adnak a Saloni Mágus szájába. Aki szerintük - hogy mást ne mondjunk - Cambronne tá­bornoknak a Waterlooi ü' • kőzetben elhangzott legendás kijelentését éppúgy megjö­vendölte, mint Zola J’accuse cimű híres vezércikkét, vagy azt, hogy Sztálinnak Koba lesz a mozgalmi neve... A hozzánk közelebb eső tragé­diákról, igy Diana hercegnő balesetéről vagy az ifjabb A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze T>V műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntéken du.6 órakor ajfÍ7-es Gabel-csatornán Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatorna Manhattan \ Hungarian Magazin Extra Brooklyn vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Brooklynban Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő r—^----^^—jvI I Nincs több dalom fj I I j& Nem dalolgatól már öreg szívem Ä? (j) Te szárnyaid vesztő vén madár (•)] h) E búcsúdalom is elhallgattad fin Í!Í Amely még bennem sirdogál I Ne vedd zokon jajgó szívem Jjj Mért van hozzád panaszom (u| & Ha ma nem dalolom végső dalom jjj Holnap tán már nem lesz alkalom. föl | <í> A remény már nem a hívogató » Csábító csalogány &> j| Egy árny ül itt a fejem felett p Mint egy kuvikoló vészmadár. # I I s Ha nincs már több dal a szivembe jjj Amely a vágyakat ébreszti ({)J S nem kel ihlet a múzsám ajkán ^ Minek a lantot pengetni. 1 S ha e szomorú bús alkonyaiban fj) fii Egy kósza dal hozzám vissza-száll fin $ Megnyugtató édes tanyát fii Szívemben többé nem talál. ml :» <<•> Öl Magyar múzsám szállj azokhoz föl í£ Akik dalolnak még szépeket ^ öl Az én dalaimat elragadták ÍŐl ■>> A háborgó tengerek i |l :>> Két hazámban énekeltem <& nj Dalom, nem hallgatja senki sem §? S most az elnémult nótafámat w fis Fájó szívvel leteszem. fin Lutherén István jL

Next

/
Oldalképek
Tartalom