Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-12-14 / 47-48. szám
Thursday, Dec. 14, 2000 Amerikai Magyar Szó 7. Homályos, hóbortos, zagyva és zseniális Nostradamus, a „jövő történésze” A szkeptikus Montaigne- aki 1555-ben, vagyis a nostradamusi Jövendölések első kiadásának megjelenésekor huszonkét esztendős volt- az Esszékben egész fejezetet szentel a próféziának. "Akiket vonz az efféle hókuszpókusz - mondja -, azok végeredményben minden szövegben meglelik; amit keresnek benne." Nem csoda, hogy az ilyeneket olyan könnyen megtéveszti "a próféták homályos, hóbortos és zagyva fecsegése, amelynek épp azért nincs szabatos és egyértelmű jelentése, hogy az utókor bármilyen jelentést ráhúzhasson, olyat, amilyet csak akar." Montaigne nem említi Nostradamust (bár hallani hallhatott felőle, hiszen kor- tása volt), de amit a jövendőmondásról mond, az nagyon is jól illik a Saloni Mágusra, aki egyik leghíresebb látnoka volt évszázadának, ha ugyan nem az egész világ- történelemnek. Nostradamus jósversei csakugyan homályosak, hóbortosak, zagyvák - e' három jelzőnél mi magunk sem találhatnánk jobbat jellemzésükre. És mégis, e négysorosok, 1555-ös első kiadásuk óta, ötödfél évszázada újra meg újra lázba hozzák az olvasókat. Se szeri, se száma a jóslatokat magyarázó értelmez- könyveknek és kommentároknak. A híres londoni tűzvésztől II. Henrik francia király halálos balesetéig, a Szent Bertalan-éjtől a francia forradalomig, a napóleoni háborúktól a második világháborúig, a szovjet forradalomtól a rendszerváltozásig stb., szinte nincs is a történelemnek olyan jelentős eseménye, amelyet a Saloni Mágus meg ne jövendölt volna... A nagy francia látnok tíz szótagú, keresztrímű versekben fogalmazta meg jóslatait, amelyekből kilencszázhatvan- egynéhány készült el vagy maradt fenn. Ezeket a jósverseket úgynevezett centúri- ákba, azaz százas csoportokba 'gyűjtötte. Életében tíz centúriát adott közre, de halála után még további kettőt jelentettek meg a neve alatt. A jósversek rendkívül homályosak, ha ugyan nem teljesen érthetetlenek, s bár megjelenésükóta meg-megú- juló erőfeszítéssel próbálják megfejteni őket, makacsul ellenállnak minden értelmezésnek. E homály azonban nagyon is szándékos, mi több, tudatos írói munka eredménye. Nostradamus nagyjából ugyanazon a francia nyelven ír, mint Montaigne vagy Rabelais; de míg a próféta abból a szempontból inkább az előbbihez áll közelebb, hogy ő is sokszor követi francia mondataival a latin szórendet, a különös és ritka szavak csaknem mániákus kedvelésé inkább Rabelais- val rokonítja. Akárcsak Rabelais, Nostradamus is szereti, a furcsa, bizarr és hóbortos szavakat: egyszerű szótorzítás, helytelen szóhasználat, szándékos nyelvtani hiba, kétértelműség, neologizmus, archaizmus — mindent, de mindent felhasznál a jóslataiban, ami csak eltér a nyelvi normától. A nyelvtani koherencia hiánya mellett vannak a Saloni Mágusnak más eszközei is a homály, a jelentésnélküliség megteremtésére. Ha igaz, hogy minden jósvers egyetlen mondatként is felfogható, akkor a prófétának mindössze két dologra kellett ügyelnie; arra, hogy alany, állítmány, valamint hely - és időhatározó vagy egyáltalán ne legyen a mondatban, vagy ha mégis van, csak formális legyen, vagyis értelmezhetetlen és azonosíthatatlan, valamint - ezzel párhuzamosan — arra, hogy a Kennedy repülőgépének katasztrófájáról nem is beszélve.... Mindenesetre míg a Saloni Mágus egészen a XX. század derekáig csak a sorsfordító történelmi eseményeket és kataklizmákat jövendölte meg (és csak annyiban foglalkozott egy-egy történelmi személyiséggel, amennyiben része volt bennük), a XX. század utolsó harmadát illetően, legalábbis a mai értelmezések szerint, immár a napi politikára, sőt a napi szenzációkra is "kiterjesztette" jóslatait. Hogy a Saloni Mágus mit jövendölt meg, mit nem, azon vitázzanak az értelmezők. De akár hitelt adunk prófétai képességének, akár kételkedünk benne, egyvalamit nem vonhatunk kétségbe. Nevezetesen azt, hogy sikerült olyan sajátos jöven- dölési formát kidolgoznia, amelyre — szabatosan körvonalazható jelentés híján — bármilyen értelezés ráhúzható. Mintha ezek a teljesen áthatolhatatlan, matt felületű jósversek megannyi tükröt tartanának a mindenkori értelmezők és olvasók elé. És ugyan mi mást látnánk mi is ebben a tükörben, ha nem önmagunkat? Ádám Péter, Budapest vers így is kínáljon azért valami támpontot, fogódzót az értelmezésnek. A Saloni Mágus sűrűn utal a különféle égitesekre, asztrológiai jegyekre, említ közismert ország — és városneveket, és idéz méltóságneveket. Nostradamus — ideje leszögezni - egészen egye dülálló jelensége az irodalomtörténetnek. Mert ha igaz, hogy az irodalomi mű - amiként Umberto Eco mondja - lényegét tekintve többjelentésű, vagy legalábbis kétértelmű üzenet, akkor a Saloni Mágus jósversei azzal a különös és ritka esettel szembesítenek minket, ami kor a jelentések száma végtelen, a mű "nyitottsága" pedig olyan mérvű, hogy akár teljes ürességről is beszélhetünk. És ez lehet a magyarázata annak is, hogy értelmezők egyre vadabb, egyre elké- pesztőbb jóslatokat adnak a Saloni Mágus szájába. Aki szerintük - hogy mást ne mondjunk - Cambronne tábornoknak a Waterlooi ü' • kőzetben elhangzott legendás kijelentését éppúgy megjövendölte, mint Zola J’accuse cimű híres vezércikkét, vagy azt, hogy Sztálinnak Koba lesz a mozgalmi neve... A hozzánk közelebb eső tragédiákról, igy Diana hercegnő balesetéről vagy az ifjabb A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze T>V műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntéken du.6 órakor ajfÍ7-es Gabel-csatornán Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatorna Manhattan \ Hungarian Magazin Extra Brooklyn vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Brooklynban Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő r—^----^^—jvI I Nincs több dalom fj I I j& Nem dalolgatól már öreg szívem Ä? (j) Te szárnyaid vesztő vén madár (•)] h) E búcsúdalom is elhallgattad fin Í!Í Amely még bennem sirdogál I Ne vedd zokon jajgó szívem Jjj Mért van hozzád panaszom (u| & Ha ma nem dalolom végső dalom jjj Holnap tán már nem lesz alkalom. föl | <í> A remény már nem a hívogató » Csábító csalogány &> j| Egy árny ül itt a fejem felett p Mint egy kuvikoló vészmadár. # I I s Ha nincs már több dal a szivembe jjj Amely a vágyakat ébreszti ({)J S nem kel ihlet a múzsám ajkán ^ Minek a lantot pengetni. 1 S ha e szomorú bús alkonyaiban fj) fii Egy kósza dal hozzám vissza-száll fin $ Megnyugtató édes tanyát fii Szívemben többé nem talál. ml :» <<•> Öl Magyar múzsám szállj azokhoz föl í£ Akik dalolnak még szépeket ^ öl Az én dalaimat elragadták ÍŐl ■>> A háborgó tengerek i |l :>> Két hazámban énekeltem <& nj Dalom, nem hallgatja senki sem §? S most az elnémult nótafámat w fis Fájó szívvel leteszem. fin Lutherén István jL
