Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

2000-04-06 / 14. szám

Thursday, April 6, 2000 Amerikai Magyar Szó 5. Fercsey János előadása a New York-i Fészek Klubban Akikre büszkék vagyunk (15) Az amerikai emigráció legjelesebb magyar újságírója, Fercsey János keveset beszél magáról, a 20. század kavargó történelmi eseményeiről azonban részletes és pontos előadáso­kat tart. A New York-i Fészek Klubban - amelynek elnöke Krencsey Marianna színésznő - érdeklődő hallgatóságnak tartott legútóbbi beszámolójában a szociáldemokrata párt történetéről, pontosabba Gábor Róbert Magyarországon már három kiadást megélt sikeres könyvéről, "Az igazi szociálde- mokrácia"-ról beszélt. Az ÁVO évekig kutatott azok után az informátorok után, akik a londoni és a New York-i sajtót rendszeresen tájékoztat­ták a magyarországi eseményekről. 1947-ben már a nyomuk­ban voltak. Peyer András, akkor nemzetvédelmi képviselő Párizsban volt; az ÁVO közelébe férkőzött néhány fiatal munkatársa, Gábor Róbert újságíró, Piski-Schmidt Frigyes, a Pesti Hírlap riportere és báró Kruchina Viktor ezredes. A letartóztatásuk előtt az utolsó percekben sikerült elmenekül­niük. Gábor Róbert naplóját, különböző dokumentációs anyagok­kal John McCormack, a The New York Times akkori kelet­európai tudósítója vitte nyugatra. Később Gábor ennek alapján írta meg "Az igazi szociáldemokrácia" című könyvét. A 400 oldalas műben a magyar szocáldemokraták küzdelmeit írja le a két világháború között, a náci és a szovjet megszállás során, az ÁVO 17 alosztályáról minden információ megtalál­ható benne. Gábor Róbert szép karriert futott be Amerikában, először a Szabad Európa Rádió kutatóosztályán dolgozott. Közben, mint szakszervezeti szakértő, felvette a kapcsolatot Lane Kirklanddal, akinek a legbensőségesebb munkatársa lett; ő volt a közép-kelet-európai tanácsadója. 1968-ban, amikor Fercsey János már az ENSZ-nél dolgozott és a La Prensa argentin újságnak volt a munkatársa, megalapí­totta az INTERCO Press nemzetközi sajtóirodát elsősorban azért, hogy a nemzetközi sajtóban hangot kapjon Magyaror­szág. Ezt a tevékenységet főleg Gábor Róberttel végezte, a cikkeiket 10 nyelven közölték. Fercsey János aggódva figyeli barátja gyógyulását, aki éppen a könyvének első megjelenésekor, 1998-ban Budapesten agyvérzést kapott, és a magyaron kívül az általa ismert többi négy nyelvet elfelejtette. Teljes felépülését otthonában Washingtonban várja. ... ; ° Niemetz Agnes HAZAMBAN Hányszor szálltam hozzád álmodozva? Hányszor daloltam rólad vágyakozva? Lantom tengeren túl sem pihent meg. Mert szivem csak tehozzád esengett. S váratlanul büszkén és ragyogva. Mint Nap kék eget fönt átkarolja. Te is átkaroltál most engemet, S szemembe örömkönnyem hímezted. Te vagy hát? Szóltam halkan magamban. Akit annyit olvastam magyarban. Te vagy a lelkemnek hazája. Melyet ölel Tisza, Duna tája. Szívemben egy átadott ajándék Szövődött, mint pillanatnyi játék. Hogy elzengjem harsogva dalomat, Te vagy nekem legszebb az ég alatt! Sislay József A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: FRISS HÍREK MAGYARUL pénteken du.6 órakor az 57-es Cabel-csatornán Manhattan HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatorna Manhattan HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA BROOKLYN vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Brooklynban Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő A New York-i Magyar Főkonzulátus elegáns termei­ben művészeti kiállítás nyílt a Malév Magyar Légitársaság Rt. sponzorálásában. Tar László Amerikában élő ma­gyarfestőművész műveit és a Koncz Művészeti Galéria festményeit és szobrait lát­hattuk. Tar László 1922-ben szüle­tett, a Szépművészeti Akadé­mián tanult, Szőnyi István volt a tanítómestere. 1956- ban menekült el Magyaror­szágról és a következő több mint négy évtizedben művé­szetének élt, sokat utazva Franciaországba, Olaszor­szágba, Angliába ahonnan visszahozta és vászonra ve­tette élményeit. Képein elénk tárja mind­azokat a tájakat, ahol járt. Vízfestményeiben a tájfesté­szet tökéletes technikájával eleveníti meg a Central Park, a Plaza Hotel vagy Brooklyn nekünk itt New Yorkban olyan ismerős világát, vagy a párizsi és velecei utcák han­gulatát. Fametszeteiben ér­dekes embercsoportokat áb­rázol, csendéleteiben gyö­nyörű színekben virágzanak a dáliák, kaméliák és liliomok. A másik teremben láthat­tuk sok magyarországi tehet­séges művész csoportkiállítá­sát a Koncz Galéria váloga­tásában, otthoni kedves em­lékek, a Budapesti Tél, a Tisza, Régi Debreceni utca, őszi vagy tavaszi hangulatok természet ábrázolásaival, szelíd csendéletekkel, kisebb méretű de megrendítő bronzszobrokkal. A Régi Debreceni Utca kis látképe, a Koncz Galéria, a debreceni Batthyány utcában képzelettársítással azonnal Szabó Magda írónőt juttatta eszembe. Debrecen volt szü­lővárosa és nosztalgiát éb­resztő, gyönyörű regényeiben állított neki örök emléket eleven erejű, önfeledtnek ható csodálatos elbeszélő művészetével. Az Okút című regénye az elsüllyedt gyerek­korának könyve, egy letűnt világ, amit ő a kertjükben lévő kút mélyén lát. A Régimódi történet szín­helyének a közepén a hu­szas évek elejének városa csendes, az utcákat gázlám­pák világítják. A város és a világ szíve Szabó Magda szá­mára a debreceni Nagytemp­lom. Leírja, ha gyerekkorá­ban elmentek az épület előtt, édesanyja mindig köszönt neki: "Kezicsókolom Nagy­templom". Már akkor érezte szimbolikus jelentőségét, hogy az épület mindazokat is jelenti, akiket valaha is sze­retett és az alföldi hajdú város történetét, a Reformá­ció magyar fellegvárát, a Re­formátus Kollégiummal e- gyütt. Itt tanult édesapja, a több mint négyszáz esztendős főiskolán, óriási könyvfalai között, a nyugati egyetemek testvériskolájában, mely nem maradhatott volna fenn Mária Terézia korában, ha svájci, skót és holland egye­temek nem segítik. Mögötte terült el az Emlékkert, Bocs­kai fejedelem bronzszobrával és a vasgályán a gályarabok oszlopa, amelyen Szabó Magda egyik ősének neve is látható. A debreceni Nagy­erdő a város szélen, a Kos­suth utca, a Piac utca, a Szent Anna utca, mind meg­elevenedik a könyveiben. "Kossuth lépteit őrzik a kö­vek", a cári sereg élén a sza­badságharc leverése után érkezett orosz nagyherceg a város főterén Boka Károly cigányprímás muzsikáját hall­gatta: Megvirrad még valaha Nem lesz mindig éjszaka, és nem értette, miért sírnak a debreceni polgárok. Soha nem voltam Debre­cenben, de ebben a millen­niumi évben szeretnék el­menni, hogy én is átéljem Szabó Magda gyerekkori életét, emlékeit, a múltat és most a jelent. Koncz Sándor Galériájában a Batthyány utcában. A modern világunkra jel­lemzően mind a Koncz Galé­riának, mind Tar László fes­tőművésznek internetes hon­lapja van a világhálón, bár­mikor meg lehet tekinteni a komputerünkön a bűvös jel­szók alatt.. http://koncz.matav.hu Bartos Mária AFRIKA Afrika, jobban mondva fekete Afrika felfede­zése elég sokáig késett. Igaz, északon már régóta ismert volt Egyiptom és az arabok által meghódított vékony sáv. Sőt még régebben föníciaiak, rómaiak és vandálok is uralták már a területet. Azonban a földrész belső része a ea a rendkívül meleg kiima miatt, a vad törzsek, a szabályozatlan természet és az állat csordák nem igen vonzottak a felfedezőket. A XIX. század elején 1919-ben azonban Angliában megszü­letett Viktória, akiből 19 éves korában egy világbirodalom királynője lett, és megkezdődött Afrika felfedezése is. Sőt parancsot adott egy kelet-nyugat irányú vasút építéséhez egészen Kenya fővárosáig Nairobiig. Az építőknek szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy lényegében feltáratlan területen dolgoznak. Soha nem tudták, mit hoz a holnap vagy a következő kilométer. A munka elvégzéséhez Indiából harminc ezer kulit hozattak. így viszonylag hamar építették fel a nem is egy-pár, hanem két nyomtávos vasutat. Látványos siker következett. Szinte azonnal megindult a kereskedelem és a turisztika egy kezdetleges formája. Afrika az angol felső tízezer Californiájává változott, ahol a telet tölthették, főként táborozással és vadászattal. Később Kenyá­ban egy hotelt is felépítettek Norfolk néven, ahol évente annyi főrend tartózkodott, mint egy koronázási ünnepségen. A szigorú erkölcsű anyaországból rándultak át a lazább erkölcsű hölgyek, urak egy kicsit élvezni a szabadosságot. Később Teddy Roosevelt volt amerikai elnök is ellátogatott egy vadásztúrára és igen élvezte azt. A felét ő, a mási felét pedig egy felfedező társaság fizette az útnak, ami félévig tartott. Három ezer teherhordó cipelte a társaság cuccait. A költségek pedig mai áron elérték a félmillió dollárt. Azután megindult az amerikai felső tízezer vándorlása is. Színészek, politikusok és természetesen barátnők élvezhették a végellát- hatatatlan síkságok, hatalmas hófödte hegyek és szabadon kóborló állatcsordák fenséges látványát. Sor került luxus hotelek építésére is, de az már egy másik történet. Az út is lerövidült az öt hét helyett öt napra, amit a technika fejlődése, a repülő tett lehetővé. Deák Pál Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort közvetít a Manhattan Cabel-televízió 34-es csatornáján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom