Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

2000-03-30 / 13. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, March 30, 2000 Március Idusán! Cserey Erzsi New York-i Színháza egy min­den eddigi képzeletet felülmúló produkciót mutatott be 2000 március 12-én, az 1848 MagyarSzabadságharcévfordulójaalkalmából. Az ő rendezvényén annyian voltak, mint az összes manhattani megemlékezésen együttvé­ve. Ő volt a szabadságharc nemzeti eszméje ezen a borongós, hideg, esőszagú napon, akiért az emberek megtöltötték a Robert Wagner színháztermet. Ő volt az az összekötő kapocs akiért nem csak a nézők, hanem a magyar művészek is eljöttek a világ négy sarkából, .tisztelegni a legnemesebb eszme, a szabadság és függetlenség géniusza előtt. A "Concordia" magyar kórus Komáromból érkezett és aratott sikert a színpadon. Világhírű sztárvendégei, mint Kiss Krisztina .zongoraművésznő a Carnegie Haliból, Hercz Péter egész Európát bejárt bariton, Kolozsvárról tisztelte meg a színházat fellépésével. Az ünnepelt szoprán az elegáns Megyeri Izabella és a színház keblére visszatért Magyarorszá­gon is sikeresen fellépő Horváth Ádám operaénekes aratott közönségsikert, Sikló Tamás karnagy remek zongora kíséreté­ben. Szendrő Iván "Talpra magyar"-ja hozott merőben új színt az ünnepi hangulatba, harsány életerejével, melynek az Arany János Iskola bájos növendékei adtak kiváló ellenpontot. Köszönet a tanári karnak. Cserey Erzsi egy remek jelenetet alkalmazott színpadra, melyet maga állított össze és amelyben szerepet is vállalt. Remek játékával a szabadság eszméjétől fellelkesült pesti polgár rajongását és jövőben való bizakodását fejezte ki a forradalom kezdeti pillanataiban. Briliáns rendezése és kiváló partnerei segítségével nagy közönség sikert aratva. Társai e darabban a tehetséges énekes Topány Ildikó, az énekes gitáros, magyar tubadur Buda Gábor, a kiváló versmondó és poéta Varga Erzsi, valamint a reneszánsz ember Kátay Mihály és Kerekes Judit voltak segítségére. Gratulálunk vala­mennyiüknek. Természetesen a versek szerelmesei sem jöttek hiába, hiszen a szép Bollok B. Kathrine révén e műfaj is képviseltetve volt. Különösen amikor Cserey Erzsi mély átéléssel Wass Albert "Hitvallás" c. költeményét adta elő, érezhető volt az emelkedett ünnepi érzés a közönség soraiban. Egyébként Cserey Erzsi aznap este még a New York-i Magyar Főkonzulátuson is fellépett óriási sikerrel. Bizonyítva ezzel nemcsak kifogyhatatlan művészi talentumát, hanem azt az óriási és apadhatatlan művészi energiát, amit a közönség szeretetéből merít. Az est ünnepi szónoka Pokorny Zoltán oktatásügyi miniszter és Molnár László főkonzul voltak, akik mindketten szép lelkesítő beszédet mondtak. Műsorvezető és ezúttal rövid: Márer György volt. Gratulálunk a műsor minden résztvevőjének a sikeres előadáshoz, és az igazi hazaszeretet sugalló szép színpadhoz, melyet Kátay Mihály készített. Cserey Erzsinek pedig további sikeres és teltházas előadásokat kívánunk. Külön köszönet a színház támogatóinak, akik nélkül ez a gyönyörű és nagyszabá­sú előadás nem jöhetett volna létre. Deák Pál Szilárd Leó (Hallgassátok meg, Emberek) Tegnap itt ültem az ágyamon ­kezemben könyvet-szorítva olvastam Shakespeare Lear Királyát, és Salinger Zabhegyezőjével megtelt a pohár. A lelkem pohara telt, megittam a zamatot, ami a könyvben volt. Gondoltam nagy-nagy dolgokra; gondolkodtam az emberiség élete fölött. Gondoltam a gépekre; az elemek erejét láttam az atomburokból kipattanni, és láttam a mindent-elnyelő lángot alázatosan - az ember szavára - a vasgolyóba bevonulni. Láttam a hegyeket, melyek robusztus alakjukkal olyan s amikor az ember odaállt lábukhoz közel; délcegek; leomoltak, hogy akaratának hódoljanak és adják ki ércüket, hogy emeljen magának palotát, építsen gyárakat és hogy a tudományokban lelje fel magát. Akaratom mikor azt mondom, minden az ember ­szinte rám nyomja súlyát; az akarattól nem tudok megszabadulni, nem tudok a gondolat elől elbújdosni, mert nem merem megtagadni az embert Kleiner Béla Csaknem száz magyar kisdiák tanul Ausztriában Jelenleg csaknem száz Győr- Moson-Sopron megyei kisis­kolás tanul Ausztriában. A szülők elsősorban a magas szintű nyelvtudás elsajátítása érdekében vállalják cseme­téiktől való pár hónapos el­szakadást, vagy a minden­napi bejárás-átjárás fáradal­mait. Sopronból több tucat kisdiák ingázik Ausztriába, 10-14 éves gyerekek, akik néhány osztrák iskolapadban töltött hónap után már folyé­konyan beszélnek németül, nemegyszer angolul is. A "XXI. század iskolamo- delljének", az európai szelle­miségű oktatást, nevelést megvalósítani igyekvő Euró­pai Középiskolának ugyanis Bécs ad otthont. Három éve az osztrák fővárost ideális központnak találták ahhoz, hogy olyan Európa-polgáro- kat neveljenek, akik képesek megőrizni önálló kultúrális arculatukat, nyelvüket, nem­zeti értékeiket, miközben kölcsönösen tiszteletben tart­ják másokét. A bécsi Európai Középis­kolában jelenleg huszonnégy 10-13 éves Győr-megyei diák tanul olyan osztályokban, ahol az osztrákok mellett magyar, cseh és szlovák gye­rekek is helyet kaptak. A tanítás, a tanszerek, a szabadidős programok a ma­gyar gyerekek számára ingye­nesek. A kollégiumi napi többszöri étkeztetési díjat azonban a szülőknek kell állniuk. Naponta tíz órát töl­tenek az iskolában a gyere­kek, de legfeljebb csak hatot a padokban görnyedve. Az órarend német és angol nyelvórákból, nemzeti és eu­rópai stúdiumokból áll. A történelem, magyar iro­dalom és nyelvtan magyar tanárok irányításával törté­nik. A gyerekek jól érzik magu­kat Bécsben. Egyik EU-Kin- der kórus előadásán minden­ki a saját nemzetiségi ruhájá­ban lépett fel. S legyen az népdal vagy az Örömóda a kórus Brünntől Krakkón, Pozsonyon át a győri székes- egyházig, mindenhol hatal­mas sikert aratott. Magyarország határon-túli értékei Krasznahorka büszke vára Rozsnyótól keletre néhány kilométerre fekszik Krasz­nahorka váralja település, ahol a legutóbbi 1991 évi népszámlálás szerint 1957-en élnek, s több mint kétharma­duk magyar. A község fölött egy kúp alakú hegytetőn áll Krasznahorka vára, amely nevet Mikszáth Kálmán így fordította: Gyönyörű Erdőcs- ke. A várat a szepesi városok és a Gölnic folyó völgyében fekvő bányavárosok védelmé­re, illetve az Eperjes felé vezető út ellenőrzésére a XIII. század második felében emelték az Ákos-nembeli Bebekek vagy Máriássyak. A középkorban csaknem min­dig a Bebek családé, 1441-től két évtizedig a husziták bir­tokolták, akiktől a família István nevű feje szerezte visz- sza. A mohácsi vész után a kalandor Bebek Ferenc tulaj­dona volt, aki hol Szapolyai István, hol I. Ferdinánd ki­rály pártján állt. Eközben zsarolta a vidéket, és a kör­nyék ellopott harangjaiból hamis pénzt veretett. Bebe- ket megölték, és a vár a csá­száriak kezére jutott. Adományként a székely Andrássy Péter várkapitány kapta meg 1575-ben, ezután több mint három évszázadig az Andrássy család tulajdo­na. Thököly Imre csapatai 1678-ban foglalják el, és csak Krasznahorka varat még dalban is megenekeltek, dallamait gyakran tárogatóval játsszák ma is 1685-ben adják fel egyéves körúlzárás után, kedvező feltételek mellett. A Rákóczi szabadságharc idején kuruc őrség volt benne. 1906 óta vármúzeum van falai között, amelyet gróf Andrássy Dénes alapított. A napjainkban is jól óvott felvidéki vár jelentős idegenforgalmi hely Ez nem­csak szép fekvésének és ép állapotának köszönhető, hanem Jókai egyik regényé­nek is, A lőcsei fehér a- sszony története részben itt játszódik. Lejárt az idő Eljárt az idő felettünk Már sok mindent elfelejtünk Jót és rosszat ahogy volt Mindez csak egy parányi folt De néha ez vagy az tágul Úgy hogy szívünk belefájdul Máskor az örömtől repes Mikor egy emléket keres Ha valóban megtaláljuk Akkor a sorsunkat áldjuk Megérdemelten avagy nem Akkor is ha érdemtelen Vagy képzelet játszik Velem Folyik a játék még meddig Továbbra is vagy csak eddig Mennyi idő van még hátra Ezernyi emlékre várva Míg már mindent elfeledtünk Dennis P. Horváth, M.D. Újítsa meg előfizetését!

Next

/
Oldalképek
Tartalom