Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)
1999-07-22 / 29. szám
4. Olvasóink írják Üzenet a Szerkesztőséghez! Mivel a szerkesztőség rövidesen nyári szabadságra megy, nekem meg nem mozog a kezem, meg a fejem a kellő időben, (elnézést kérek) így most írom meg mondanivalómat. Köszönetemet fejezem ki mindenkinek, aki az Amerikai Magyar Szó heti lapjánál önkéntesen dolgozik, hogy ez a rég óta létező magyar újság megjelenhessen, amelynek én már 22 éve előfizetője vagyok. Tudom, nem könnyű a munkájuk mindenkinek a kedvére írni, és mégis szíwel-lélekkel végzik munkájukat, ha kritizálja is valaki. Bár minden honfitárs úgy érezne, mint én. Nagyon értékelem amit csinálnak. Nekem sok örömet szereznek soraikkal, amely tartalmaz híreket, irodalmat, történelmet, konyhai recepteket, orvosi tanácsokat, részleteket híres írók műveiből, művészekről és még sok minden egyébről lehet tudomást szerezni belőle. Nem egyszer csalnak könnyet szemeimből a sorok, mikor régi hazámról és gyerekkori emlékeket olvasok köztük. Kérem a jó Istent, tartsa meg mindnyájukat továbbra is jó egészségben és jó erőben, hogy sokáig folytathassák áldásos munkájukat sikerrel a Magyar Szó érdekében, a szabadságuk után is. Üdvözlettel Margaret Tóth, Florida Tisztelt Szerkesztőség! Köszönettel vettem, hogy május 20-i lapban megemlékeztek pedagógiai munkám 60 éves jubileumáról. Nagyon jól esett a megemlékezés, hiszen egész életemben a magyar fiatalok oktatásával a magyarság megtartásáért dolgoztam. Ennek örömére felajánlom az újság részére dolgozó éveim emlékére $60.- dollárt és kívánom továbbra is munkálkodjanak a magyar szó, a magyar érzés megtartása érdekében. Minden kedves munkatársnak minden jót kívánok üdvözlettel Molnár Erzsébet New York, N.Y. Tisztelt Szerkesztőség! Én is olvasója és fenntartója vagyok a lapnak. Többször olvasok Ady Endréről. Én Ady falvának Érdmindszentnek a szomszéd községében születtem Croidorolton. Többször jártam Érdmindszenten és láttam a szülőházát és most eszembe jutott, és megkértem valakit, hogy fényképezze le nekem a házat. Most az múzeum, nem lakik benne senki, de mindenki látogathatja. Csak az a baj, hogy ez egy eldugott falú, azt hiszem állomása sincsen. Közben megkaptam a fényképét és gondoltam tudatom az újság olvasóit, ha érdekel valakit, nagyon szívesen küldöm, csak tudassanak, ha esetleg használni tudják. Maradok tisztelettel Julianna Yoo 8055 Longworth Detroit, MI 48209 Fábián Tiborhoz Ki Istennnek gyermeke Annak dalol a szíve Versbe lett rögzítve Dallal van keverve Aki hisz az Istenbe Annak boldog élete Repdes fent a felhőbe Arany virág színébe Kinek van ihlete Annak áldott a lelke Szeretet van benne Gyöngyvirágos a kelyhe Első könyve szép strófa A jó Istenről szóla Benne van elrejtve Isten Fiának élete Legyen még sok írása Gyönyörű alkotása Adjon Isten rá áldást Csodálatos gyöngyhullást. Ferencz Amália Egy felejthetetlen budapesti látogatás Mint sokan vissza-vissza térünk, néha gyakrabban, néha ritkábban Magyarországra. Innen legtöbbnyire kisebb nagyobb panaszokkal érkezünk vissza. Ezért érzem úgy, hogy el kell mondanunk férjem és magam múlt hónapi felejthetetlen élményeit. Május 16-án érkeztünk meg a Margitszigeti Termál Hotelba, ahol két személyre foglaltunk szobát, penzióval és orvosi felügyelettel.. Május 17-én minden előzetes figyelmeztetésen kívül - férjem rosszul lett. Több órás száraz köhögés után d.u. 4 órakor elvittem a hotel taxijával az u.n. kerületi orvoshoz. Férjem már a megfulladás szélén volt, a körzeti orvos azonnal kórházba utalást rendelt el. A taxi sofőr nem ment el, bejött segíteni. Az orvos szerint ez mentette meg férjem életét, t.i. folyó szívrohama volt. A mentők már nem értek volna el vele élve a kórházba. Perceken múlott minden. A kórház azonnal felvette az intenzív osztályra. A fillérekért dolgozó orvosok kiváló munkát végeztek. Barsi főorvos úr 24 órát töltött az intenzív osztályon férjem mellett és 8 napi valóban intenzív ápolás mellett visszahozták férjemet a gyógyulás útjára. Az orvosok általában kiváló munkát végeztek a betegekkel és az alig fizetett ápoló kar is lelkiismeretesen végezte munkáját - minden betegen. Közben a hotel és a kórház között ingáztam taxikkal. Nem volt olyan nap, hogy a hotelben nem érdeklődtek volna, vagy a segítségüket nem a- jánlották volna fel. Véletlenül tudtam csak meg, hogy kérdezésem nélkül férjem költségeit azonnal levették a számlánkról, nem költöztették át egy egyágyas szobában sem. Férjemet június 4-én engedték ki a kórházból. Ez éppen a születésnapomra esett. Egy kis bensőséges bankettet szerveztünk barátaink és rokonaink részére. A hotel nem fogadott el bérlési díjat a teremért. A délután folyamán a Hotel felküldött egy gyönyörű gyümölcs tálat és egy üveg pezsgőt - "Boldog születésnapot!" Végre férjem egészsége annyira javult június 11-én, hogy az orvosok megengedték a hazarepülést. Azonban a sok kevésbé jó között azt is el kell mondani, hogy milyen rendesen viselkedtek a hotelban, kórházban és még a taxisok is. A sok szeretetet, megértést és segítséget mindketten köszönjük és úgy é- rezzük ezeket is el kell mondanunk látogatásunk élményei között Zsuzsa Szilágyi, Florida Jobbra ütök nekem fütyül, balra ütök, nekem fütyül A "felszabadító Vörös Hadsereg" bevonult Koszovóba. Micsoda melléktermék, mennyien kérdezik, mit csinálnak ők ott? Őnekik nem kell "engedelmeskedni" a NATO parancsainak, ők minden költség nélkül, mint győzelmes hadsereg viselkedik, "Veni, vidi, vici!'" Bevonultak térkép nélkül, elállták a NATO seregek helyes bevonulását, akik költötték a pénzt ebben a háborúban; esetleg akaratlanul álltak meg ott, ahol kifogyott az üzemanyaguk? Láttuk a mérges orosz katonát, aki kiszállt a kocsiból és rugdosta a kereket, pontosan nem tudjuk miért, mert nem ment tovább vagy vizük és kajájuk fogyott el? Ezen mai események visszavisznek gyermekkori emlékeimhez, amikor Maros- hévizén a gróf Bánffy birtoka mellett húzódó családi birtokunkon a hegyoldalon levő házunk mellett 1944-ben megláttuk először a nagyszakállas, szedett-vedett félig katonaruhás, mezítlábas, e- gyetlen puskával felfegyverezett, nyereg nélkül szőrén lovagló oroszok bevonulását, akik pusztítottak, raboltak, erőszakoltak és elvették a lakosok élelmét. Apámtól megkérdezték: "szkolko csász", mire ő és még annyi más naiv ember elővette zsebóráját, ő meg kitépte a kezéből. Egy millió rabot eresztett ki Sztálin a börtönökből, egy csupasz géppisztolyt adva a kezükbe, ezzel a jelszóval: menj ölj, rabolj, öltözz fel és egyél, igyál. Az oroszok elrekvirálták a lovakat, a háziaállatokat, mind megették majd rátértek a halászatra, gránátot dobtak a folyóba, megölvén százával a halakat; felöltöztek a halott katonák egyenruháiba, csizmáiba, kirakták az embereket és gyerekeket a házból és beköltöztek lakni, megették élelmüket. Az orosz katonák havi zsoldja 68 cent, ebből nehéz jóllakni még Oroszországban is. Amerika és a többi NATO katonák elsőrendű Szép volt a világ Mit képzeletünk festett Az ifjúságunk idején De szürkültek a napok S múltak az évszakok A sivár küzdelmek terén táplálkozásban és fizetésben részesülnek. Előre láthatóan ezeket a szemtelen tolakodókat is mi fogjuk etetni, hogy legyen erejük harcolni ellenünk. Az oroszok el fogják venni azt az élelem küldeményt, amit Amerika küld a koszovói albánoknak, tehát a végén Amerika segítségével ők lesznek a győztesek. Ott van már megint az idő, hogy esedékes az amerikai pénz és élelem stb. segítség az oroszok számára, és ők még nem is viselkednek legalább udvariasan, tehát az egyszerű fülemüle mindenképpen nekik fütyül, amit Arany János Fülemüle című versében megírt! Tisztelettel Ince Kovács Sötétség is volt Min átvilágított néha a remény Útjaink cirádás rajzok Sorsunknak tarka köpenyén Hamis a tanács mi szólal Illúzióknak mezején De visszahívjuk álmainkba Mit elképzeltünk S szépnek láttunk Az életünknek kezdetén. Borek Leona Visszahívjuk álmainkat Amerikai Magyar Szó Thursday, July 22, 1999
