Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)

1999-07-22 / 29. szám

Thursday, July 22, 1999 Amerikai Magyar Szó 5. Weöres Sándor: ZSOLTÁR Kínok árnyékaiból, kínok árnyékaiból szólok hozzád, Istenem. Kín mar, sújt, temet, józan eszemet vak veszélyben, láncos mélyben ne hagyd elveszítenem. Senki sem tör káromra, senki sem tör káromra, bensőm fordul ellenem. Örök vihar ront, nincs egy biztos pont se mögöttem, se fölöttem, dög pusztít a lelkemen. Törd meg kevélységemet, törd meg kevélységemet, mély megbánást adj nekem. Nyársat nyelten én, derekam kemény, miért nem szabad súlyod alatt meghajolnom, Istenem? Száraz zokogás tipor, száraz zokogás tipor és a szemem könnytelen. Utam hajlatán ördög les rám, vár nehezen: a két kezem tőrrel indul ellenem. Szalmakorona meg a nemzet jelképe Nemeskürthy István a millenniumi előkészületekről Legyen meg akaratod, legyen meg akaratod, ha vesznem kell, jól legyen: tán kárhozásom áldás lesz máson- de ha énrám kincset bíztál, ments meg immár, Istenem. "Meglátni, megcsodálni és megszeretni" "Megláttuk, megcsodáltuk, megszerettük" - halljuk naponta magyar testvéreinktől, akik életükben először látogatják az AKRONI MAGYAR KÖPONT épületeit. Az egyéni látogatók mellett sokszor egész autóbusznyi magyar keres fel bennünket, hogy feltegye a kérdéseket a Lorántffy Otthonba, Bocskai Házba, Petőfi Házba, Rákóczi Házba, Tompa Házba, Ady Házba, Bíró Házba való bekerüléssel kapcsolatban. Látogatóink meghatottan ismételgetik a magyar utcaneveket, végig járják a virágos utakat, magyar könyvtárat, magyar filmtárat, végignézegetik a többszáz magyar tárgyú festményt és a magyar történelmi szobrokat és emléktáblákat, hallgatják a mindenütt felhangzó magyar zenét, magyar szót és fogyasztják a finom magyar enniva­lót. Az elmúlt hetekben a budapesti TV 2 és a Duna TV vett fel több órás riportot az Akroni Magyar Központ életéről és a felvételeket már le is adták Magyarországon. A magyarországi telefonhívások tömege mellett Erdélyből és a magyar Felvidékről is kaptunk leveleket és telefon hívásokat a levetített programmal kapcsolatban. A televízió riporterek kihangsúlyozták az egész világon egyedülálló Akroni Magyar Központ magyarság mentő munkáját. Azok az egyedülálló, egészséges vagy könnyebb betegség­ben szenvedő magyarok, akik szeretnének magyar közös­ségben élni és életük végéig drága magyar anyanyelvükön beszélni, érdeklődhetnek a következő címen vagy telefon számokon: AKRONI MAGYAR KÖZPONT 2631 Copley Road AKRON, Ohio 44321 1-330-666-2631 vagy 1-330-666-1313 vagy 1-330-666-9777 Mérsékelt árak, magyaros szeretet Súlyos betegek a Lorántffy Otthonban találnak elhelyezést Mindent Isten dicsőségére és a magyarság javára íróasztala fölött szalmako­rona, szent koronának pon­tos mása. idős falusi asszony ajándékozta meg vele, aratás után. Ha megtorpan, ha megkeserítik, rápillant, és megy tovább az úton, amit Orbán Viktor miniszterelnök jelölt ki számára, amikor a millenniumi ünnepségek kor­mánybiztosi rangra emelt előkészítőjének nevezte ki.- Az országlakosság emel­kedett lélekkel készül a mil­lennium megünneplésére - mondja Nemeskürty István, akit a hírlapíró azzal az ok- vetetlenkedő kérdéssel kere­sett meg Duna-parti kis iro­dájában, vajon megvalósul-e az a sok terv, pályázat, a- mellyel Magyarország 2000. és 2001 köszöntésére készül. Ez mintha ellentétben lenne mindazzal, amit Buda­pesten és vidéki nagyváro­sokban tapasztaltam. Ezek­nek a lakossága részben úgy érzi, az ilyesfajta ünneplés idejét múlta, érdektelen, fe­lesleges ceremónia. A magát nem csak országlakosnak érző nemzet tagja azonban pontosan tudja, mit jelent ez az ünnep. Amikor kineveztek e feladat elvégzésére elhatá­roztam, megkísérlem - a szó szoros értelmében - az egész nemzetet belevonni az ünnep előkészületeibe. Tisztában vagyok vele, hogy kellenek központi ünnepségek, méltó megnyilatkozások az ország szívében. Ez azonban csak a felszín. Szerencsére sokkal kevesebb pénzt szavazott meg a millenniumra az Or­szággyűlés, mint amennyit a miniszterelnök vagy akár én magam reméltem. így aztán kénytelen voltam a gyakor­latban megvalósítani, amiről csak terveket szőttem. Mert mit tehetünk kevés pénzből? Voltak nekünk szép ünne­peink, legutoljára 1996-ban, az azonban ezer év során egyetlenegyeszer sem fordult elő, hogy bárki megkérdezte volna a népet, ő hogyan sze­retne ünnepelni. Pedig gyer­mekkoromból tudom, fárasz­tó munka, aratás, szüret után milyen szívesen ünnepelte meg a nép önmagát. Ilyen alkalmak voltak a búcsúk, a középkorból származó vallá­sos ünnepek. Ezeken feleke­zeti és politikai nézetkülönb­ség nélkül mindenki együtt ünnepelt, a jegyző, a tanító, a református lelkész, a kato­likus plébános, a Hangya Szövetkezet elnöke, a zsidó boltos és később 1945 után a párttitkár is. így kellene megünnepelni a millenniu­mot is. Ezért az esztendő Nemeskürty István: Először kérdezték meg a népet, hogyan ünnepelne. elején - általános meghökke­nésre - levelet írtam vala­mennyi település polgármes­terének. Bemutatkoztam és megkértem írják meg, ho­gyan szeretnének ünnepelni. Sokan attól tartottak, hogy a válaszok - a kérések felsora­koztatásával - sokba fognak kerülni. Engem ez nem za­vart már csak azért sem, mert minden módon szeret­ném elérni, hogy ez az ünnep nem felülről osztoga­tott pénz várása legyen csu­pán, nemességét ne az hatá­rozza meg, ki hány forintot kaphat. Mindenki a maga erejéből örvendezteti meg a másikat, önmagát tisztelve i meg ezáltal. Minden falu, minden város maga határozza meg, hogy 2000-től 2001. augusztus 20- ig mely napon ünnepli a mil­lenniumot. A kormányból vagy a képviselő-testületből a megyéből részt vesz valaki a rendezvényen, hírt ad róla a média, mi pedig zászlót aján­dékozunk a településnek az állam nevében. Régi szokás szerint fehér zászló lesz ez, közepén - piros-fehér-zöld háromszögekből kerített négyszögben - az ország cí­mere a szent koronával és a dátummal. Ezzel párhuzamo­san olyan vérsmondási moz­galmat (nem versenyt) is el­indítottam, amelyen emléke­zetből egy magyar verset mondanak el a jelentkezők, majd egy másikat, amit a helybeli hallgatóság kér tő­lük. Ezzel a magyar nyelv megmaradását is országosan ünnepeljük. Aztán itt van a szent koro­na ügye. Nem arra gondolok, hogy mi történjen a koroná­val, hova viszik, hova nem viszik. Rengeteg tárgyalás és nagyon alapos tapogatózások után az a véleményem, hogy nem a szent koronának kell a néphez zarándokolnia, hanem a népnek a szent ko­ronához. Életen fő célja, hogy törvény szülessen a szent koronáról. Ugyanis ebben a pillanatban az Egye­sült Államoktól visszakapott korona - múzeumi kiállítási tárgy. Ez képtelenség. A ma­gyar szent korona a nem val­lásos, ateista-szocialista ér­zelmű emberek számára is a magyar állam, a magyar füg­getlenség jelképe, hiszen cí­merünket is díszíti, pedig köztársaság vagyunk. Erről törvényt kell hozni. A magyar nemzet minden tagja, minden magyar állam­polgár mintegy a szent koro­na tagja is. Nem királyi fej­ékszer a szent korona, és nem is a nemzet tulajdona, hanem a nemzet a korona tulajdona. Könnyfakasztó pillanat először megpillantani a szent koronát A kormány- biztos, aki régi méltóságát kivánná "újraszervezni", mikor látta először?- Harmincnyolc augusztus 19-én, kiállítva a várnak azon a részén, ahol a Nemzeti Galéria van. A Szenthárom­ság szobornál álltam a sorba és másfél óra után jutottam a korona elé. Sok külföldi volt, sok a falvakból feluta­zott egyszerű ember. Nagy emlékem: amikor éppen oda értem, egy népviseletbe öltö­zött paraszt házaspár letér­delt a korona előtt. S ott állt díszmagyarba öltözve a két koronaőr. Hár ezt fogjuk megismételni Isten segítségé­vel például a Parlament ku­polacsarnokában. Azt képze­lem, hogy megszervezzük, vasárnapokon vasúti kedvez­ménnyel vagy különvonattal jönnének el a szent koroná­hoz az emberek Lőcsei Gabriella Adja át barátjának a lapot! A MAGYAR SZÍNHÁZ MŐvéSZeti FÓTüM Minden hétfőn este 7 órakor Manhattan Cafte 36 RGNCatfc 1<* ____________ . ' ' CsereyErai igmqgató 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom