Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)

1999-07-08 / 27. szám

Thursday, July 8,1999 Amerikai Magyar Szó 3. Jelcin Kennedy feltételezett gyilkosának leveleit adta át Clintonnak Az új generáció felkarolása KÖLN. Június 20-án Kölnben adta át váratlanul Jelcin Clintonnak a Kennedy gyilkossággal kapcsolatos mintegy 80 oldalból álló iratcsomót, amely Oroszország archívumaiból származik A dokumentumok között a feltételezett merénylő Lee Harvey Oswald kézírásos levelei is ott vannak, amelyeket szovjet tisztviselőknek küldött, mikor 1959-ben menedéket keresett a Szovjetunióban.Ezenkívül olyan jegyzőkönyveket is kapott Clinton elnök, amelyben szovjet tisztviselőknek a merénylettel kapcsolatos reagálásai olvashatók, többek között az is, hogy félnek: esetleg Moszkvát felelősségre akarják vonni az amerikaiak. A történészek abban reménykednek, hogy az iratokból végre kiderül, valóban akkor tervelte-e ki Oswald a merényletet Kennedy ellen, amikor 1959 és 1962 között a Szovjetunióban élt. A Fehér Ház Ígéretet tett arra, hogy hamarosan nyilvános­ságra hozzák a dokumentumokat. 1996-ban ugyanis egy kutatócsoport kérését már visszautasították, amikor bele akartak tekinteni az iratokba Vlagyimir Szokolov, aki a külügyminisztériumban az archivá­lással foglalkozik, ezért jól ismeri az iratokat, azt mondta, hogy a dokumentumok között vannak eddig titokban tartott adatokat tartalmazók is, például egy, amit Nyikita Hruscsov szovjet vezetőnek küldött Anatolij Dobrinyin, aki sokáig az orosz nagykövet volt Washingtonban, így a gyilkosság idején is. Oswald 1959-ben szovjet állampolgárságot kért, de nem kapta meg. Minszkben, ahol élt, a KGB megfigyelése alatt állt. 1962-ben feleségével visszatért az Egyesült Államokba. Hivatalos válasz a vajdasági aggodalmakra BUDAPEST Horváth Gábor külügyi szóvivő sajtótájékoztató­ján a magyar kormány nevében reagált Kasza József VMSZ elnöknek. A vajdasági párt érthetetlenségét fejezte ki, mível a híradásokból úgy értesült, hogy a vajdasági szervezetekkel egyeztetett állásponttal eltérően a magyar kormány nemzetkö­zi fórumokon kizárólag a vajdaságiak személyelvű autonómiá­jáért áll ki. A külügyi szóvivő határozottan kijelentette: Magyarország a szarajevói nemzetközi tanácskozáson - akárcsak a lezajlott kölni külügyminiszteri találkozón - a vajdasági magyar szervezetek képviselőivel egyeztetett autonómia-koncepciót képviseli és ismereteti tárgyalópartnereivel. Ez az autonómia-koncepció, mint ismeretes, az autonóm státusz három szintjét tartaná kívánatosnak Jugoszlávia északi, 17 százalékban magyarok által lakott tartományában. Az első szinten minden kisebbségi állampolgár számára biztosítani kellene a személyét illető jogokat. A személyelvű autonómia a vajdasági magyarok közül azoknak is kijárna, akik - a vajdasági magyarok többsége - nem egy tömbben, hanem szórványban élnek Jugoszlávia területén. Ezen felül a koncepció elengedhetelennek tartja mindazon települések területi autonómiáját, ahol a magyar nemzetiségiek többséget alkotnak. A koncepció harmadik szintjén a kormány és a vajdasági politikai vezetők egyetértenek azzal, hogy Jugoszlá­vián belül a Vajdaságnak egésznek is újra meg kell kapnia a korábban elvesztett autonóm jogállását. A napokban került sor a Határon Túli Magyarok Hi­vatala kezdeményezésére a német nyelvterületen élők magyar csúcsszervezeteinek tanácskozására a Frankfurt melletti Langen városban. Ezen Németországot, Auszt­riát, Svájcot és Hollandiát képviselő közösségi vezetők a Magyarok Világszövetsége NyugatiRégiójánakrészvéte- lével mérték fel helyzetüket. Kinyilvánították, hogy leg­fontosabb teendőjük, biztosí­tani a nyugati magyar intéz­mények fennmaradását és azokat a következő nemze­déknek átadni. Ennek érde­kében meg kell erősíteni az egyes országok csúcsszerve­zeteit, azok anyanyelvi és kultúrális nevelő munkáját, tájékoztatási rendszerét. Meg kell valósítani a magyarul alig, vagy egyáltalán nem tudó leszármazottak kapcso­lódását, tisztázni kell azok jogállását és kiépíteni kap­csolatrendszerüket. A jövőt illetően az elsőren­dű feladatot abban látják, hogy a nyugati magyar kö­zösségek többet foglalkozza­nak saját fennmaradásukkal és identitást őrző intézmé­nyei erősítésével. A svédor­szági Bihari Szabolcs meg­fogalmazásában integrálód­nunk kell, de nem asszimilá­lódni. Ezek a célok össz­hangban vannak a kormány által nemrégen megszerve­zett Állandó Magyar Érte­kezlet által megfogalmazott feladatokkal is. Itt kinyilvání­tották azt, hogy Magyaror­szág egyenrangú partnerként tekint az ország határain túl élő valamennyi nemzetrészre és ezekkel kiemelkedő fon­tosságúnak tartja a hatásos együttműködést. Magyaror­szág EU csatlakozását köve­tően számolnia kell a diasz­póra újabb növekedésével, hiszen valószínű, hogy a ma­gyarok újabb csoportjai fog­nak munkavállalást, vállalko­zás céllal az Unió más orszá­gaiban megtelepedni. Egy időben tartották Szege­den az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium szervezésében a Magyar Ifjúsági Konferencia előkészítő értekezletét. Ennek tájékoztató, egyeztető és konzultációs szerepet szánnak a határon túli ma­gyar ^ ifjúsági közösségek megerősítése és a következő nemzedékek megtartása ér­dekében. Kulich Károly, a Magyarok Világszövetsége keretében működő Magyar Ifjak Viágfóruma nyugati elnöke beszámolójában is­mertette, hogy 20 országos szervezetük összesen 5000 nyugati fiatallal tart kapcso­latot, elsősorban az Interne­tes hálózat segítségével. "A MIV célja, hogy össze­fogja azokat a fiatalokat, akik tudnak és akarnak az összmagyarságért tenni, és hozzájárulnak egyéni vala­mint közösségi életük gazda­gabbá tételéhez. Mivel ezek a fiatalok kölföldön szület­tek, vagy kiskorukban kerül­tek külföldre, az idegen nyel- vettökéletesenelsajátították. Nem csak nyelvtudásukat, hanem felsőfokú végzettsé­güket is külföldön szerezték. Ennek a következménye, hogy sikeresen be tudtak, illetve be fognak tudni illesz­kedni társadalmuk kultúrális, gazdasági, tudományos és politikai rendszerébe. így lesznek az összmagyarságnak hasznára. Cserében erkölcsi megbecsülést kérnek Ma­gyarországtól, amely mindeh­hez éltető erőt ad. Kérnek interaktív és hagyományos segédeszközket a magyar nyelv, irodalom és történe­lem tanításához. Szükségük van szakértő népitánc, nyelv, irodalom, történelem okta­tókra is, akik tudásukat a nyugati magyar csoportoknak továbbadnák" - mondta Ku­lich Károly a Magyar Ifjúsá­gi Konferencián. Végre elmondhatjuk azt, hogy a magyar kormány programjába vette, vállalja a nyugati magyarok és a szór­vány ifjúság ügyét és lépése­ket tesz annak megoldására. Ugyanakkor mindezideig nem sikerült kialakítani a diaszpóra megmaradásához szükséges szolgáltatások rendszerét. A magyar nyelv és kultúra külföldi oktatását szolgáló segédanyagok sem állnak megfelelő mennyiség­ben és minőségben rendelke­zésre. Annak ellenére, hogy a Nyugati Régió ösztönzésére és támogatásával jött létre a MIV, (Magyar Ifjak Világfó­ruma), éppen a Magyarok Világszövetsége az, amelyik legkevésbé kötelezte el magát a szórvány ifjúság szervezése és támogatása érdekében, neki is fel kell nőnie a feladat elvégzéséhez. A Világszövetség szolgáltató szervezet kell legyen, amely összetartó, koordináló és tájékoztató szerepben a nem­zetrészek együttdolgozását valósítja meg. Ennek meg­vannak az adottságai és a mostani vezetőség arra kell használja a következő évet, hogy szervezéssel és új, fia­talabb, tettre kész vezetőség kiválasztásával elindítsa a szórványmagyarság összefogó intézményeit a következő évszázad követelményeinek megfelelő úton. Papp László Eskü és emlékezés Európa emlékezik. Kell is, hogy emlékezzen. A koszovói menekültekről készült felvételek megdöbbentőek: lám, mi mindentől nem tudott megszabadulni még a kontinens. Pedig fél évszázada, a második világháború után mindenki szent esküvel megfogadta: soha többé! Az Európa Tanács, amely most ünnepelte - Strasbourg és London után Budapesten - megalakulása ötvenedik évforduló­ját, azok közé a nemzetközi szervezetek közé tartozik, amelyek a legtöbbet tettek eme eskü betartásáért. A párbe­széd és az együttműködés érdekében, az emberi és kisebbségi jogok védelméért, a demokrácia, a jogrend előterjesztéséért, a szociális és gazdasági fejlődés előmozdításáért. Alighanem jobban is menne minden, ha csupán rajta múlnának a dolgok. Ám ez nem így van. Noha az alapító atyák 1949-ben üresen hagyták a szervezettől kényszerűségből távol maradó országok helyét, negyven évet kellett várni, amig küldötteik átléphették az ET kapuit Ebből a térségből elsőként Magyarország képviselői. Az ET ma az egyik legszélesebb hatósugarú európai szervezet: körülbelül 800 millió ember képviselője, negyvenegy ország a tagja. Utoljára Grúzia nyert bebocsátást a soraiba, s még legalább öten-hatan kopogtatnak az ajtaján. Számosán felidézik mostanság, hogy talán Koszovóban sem fordultak volna ilyen tragikusra a dolgok, ha jobban odafigyel­nek a strasbourgi intelmekre, amikor a félértékelődőtt - az új demokráciák integrációjának, Európa érdemi egyesülésének elindításával. a magyar színhAz Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 7 órakor Manhattan Cable 56 RCN Cable 108 Cserey Erzsi igazgató Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők; 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák ‘magas vérnyomás‘cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy

Next

/
Oldalképek
Tartalom