Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1999-03-11 / 10. szám

10. Amerikai Magyar Szó Thursday, March 11, 1999 Csimpánzaktól szerezte az AIDS betegséget az ember A különböző majom- és emberi nAIDS”-vírusok rokonsági fokai és feltételezhető földrajzi eredetük Forrás: Le Point Véterinaire, 1997. okt.-nov. MH-graflka Fény derült az AIDS eredetére: amerikai tudósok bizonyították, hogy a ragály csimpánzokról került az emberre. Az Alabama Egyetem genetikusai egy 1984-ben elpusz­tult 26 éves csimpánz, Marilyn mélyhűtött szöveteinek vizsgálata alapján feltételezik, hogy az AIDS betegség a huszadik század terméke. Az amerikai kutatók a legtekintélyesebb tudományos folyóiratban, a Nature-ban publikálják összefoglaló elméletü­ket az AIDS evolúciójáról. Úgy vélik, a Marilyn maradványaiban talált vírus nem egyszerűen hasonlít az emberi HIV-l-re hanem jóformán azonos vele. Ezért biztosra veszik, hogy a csimpánzoktól származnak az AIDS-et okozó legfontosabb vírusok, és ezek legalább három, térben és időben elkülönülő alkalommal kerültek át az emberbe. A Nature szerzői szerint a sorsdöntő fertőzés alig 70 éve történt, ekkor jelent meg fajunkban a maihoz hasonló HÍV-1, és ekkor kezdődött el a ma már világméretűvé vált AIDS járvány. Már az AIDS-et okozó HIV-vírusok felfedezésekor biztosra lehetett venni, hogy e nyavalya is, akárcsak az emberiség, Afrikából származik. Nem is lehet másképp: a vírusok és gazdáik a legtöbb esetben évmilliók óta fejlődnek együtt, evolúciójuk egy úton halad. Az is több mint tíz éve ismert tény, hogy a legtöbb főemlősnek megvan a maga saját "immunhiányos tünetegyüttest" kiváltó vírusa. E kórokozók örökítőanyagának elemzésével és összehasonlításával a tudósoknak már korábban sikerült felvázolnia egy elnagyolt törzsfát, amelyből kiderült, hogy az emberi AIDS-et okozó HIV-1 a csimpánzokban talált kórokozókkal áll közeli rokonságban, tehát vagy közösek az őseik, vagy tőle szárma­zik az emberi vírus. Az amerikai kutatók felfedezése az utóbbi hipotézist igazolta. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vérayomás*cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy Szívinfarktusveszély Támadnak a baktériumok Szívinfarktust baktériumok­tól is lehet kapni. Korábban már feltételezték, hogy így van, most azonban egy nagy kutatási programmal sikerült bebizonyítani. A tüdőbeteg­ségek, gyomorfekélyek és fogínygyulladások okozóit mostantól éppen úgy a szív- infarktus kockázati tényezői közé kell számítani, mint a magas vérnyomást, a do­hányzást és a túlsúlyt. A 3315 infarktusos betegen és 13 139 fős ellenőrző cso­porton végzett brit felmérés eredményeit az amerikai or­vostársadalom lapjának leg­utóbbi számában tették köz­zé. Kiderült, hogy bizonyos antibiotikumok az infarktus veszélyét akár ötven száza­lékkal is csökkenthetik. Magányosnak érzi magát az emberek tizede A magányosság érzése elsősorban attól függ, hogy az egyénnek van-e társa, akivel együtt él, vagy nincs. A teljesen magányosok között majdnem kétszeres a házas- vagy élettárs, illetve partner nélküliek aránya, mint a nem magányosok között A kor a második legerősebb tényező: az idősebbek egyre magányosabbak, ami abból is adódhat, hogy az idősebbek között magasabb a házastárs vagy partnel nélkül élők aránya, és általában barátaik is megfogyatkoznak A férfiak magányosságérzetére a kor erősebben hat, és a személyes barátok léte fontosabb mint a nőknél. A nők esetében a magukat alacsonyabb társadalmi osztályba sorolók gyakran érzik magányosnak magukat. KAIRÓ. Az egyiptomi ide­genforgalmi minisztérium a kopt ortodox egyház segítsé­gével térképet készítetett a szent család menekülésének útjáról Jézus Krisztus szüle­tésének 2000. évfordulója alkalmából. A készülő térkép pontosan feltünteti az útvo­nalat - rajta a turisztikai in­frastruktúrát is - amelyen jövőre turisták tömegei vo­nulnak majd végig. AZ ÓZONLYUK, a kiindu­lásul vett 1976-os esztendő­höz képest az elmúlt évben volt a legnagyobb az Antark­tisz fölött, állapították meg argentin meteorológusok. Több mint száz egymást kö­vető napon a lyuk nagysága meghaladta a tízmillió négy­zetkilométert. Az ózont ká­rosító anyagok csökkentésé­ről szóló montreali jegyző­könyvet 166 ország írta alá, de az óvintézkedések pozitív hatása leghamarabb húsz év múlva válik csak érzékelhe­tővé. EGY REAKTORBA szüksé­ges 33 tonna fűtőelemhez 440 ezer tonna uránércet kell megmozgatni. A fűtőe­lem gyártása során ugyan­annyi veszélyes hulladék és 360 tonnányi atomszemét keletkezik. Miközben a fűtő­elem a reaktorban kiég, u- gyanannyi nagy, körülbelül százszor annyi közepes és 1370-szer annyi kis aktivitású hulladék képződik. Ez utób­biakat legalább hatszáz évig, a nagy aktivitású hulladéko­kat több százezer évig kell minden szempontból bizton­ságosan tárolni. Ezt a prob­lémát a mai napig egyetlen r\rc7Qcy c^m tudta m^anlHrmi Az adatok azt mutatják, hogy az egyén magányosságérzetét nem döntően baráti kapcsolatainak, hanem elsősorban párkapcsolatának léte vagy hiánya befolyásolja. A magányos­ság szempontjából tehát a családi, különösen a párkapcsola­toknak kitüntetett szerep jut, amit az egyébb kapcsolatok csak részben tudnak helyettesiteni, illetve kiegészíteni. Aki szóra bírja az írást Csak az avatottak tudják, hogy már a XVII. században több olyan tanulmány jelent meg Európában, amely azt elemezte, hogy van-e, és ha igen, milyen az összefüggés az ember kézírása és a lelki élete, személyisége között. Olyan nagy emberek,mint Goethe vagy Walter Scott ösztönösen értettek az íráselemzéshez, hiszen a XVIII-XIX. században nagy divatja volt ennek. A grafológia, az íráselemzés tudományos alapjait egy francia pap, Michon abbé vetette meg. A XX. század elején virágzott fel igazán a grafológia tudománya, s egy német íráselemző jóvoltából kiderült: van összefüggés az ember karaktere és az általa papírra vetett írás között. A közhiedelemmel ellentétben a szakember számára nem az a fontos, hogy egy írás szép, hanem az, hogy eredeti legyen: legyen sodrása, ritmikája. Sokat mond el valakiről például, hogy hajlékonyak-e vagy merevek a betűi, hogy miként osztja be a papírt (szóközök, sorközök, margók, sonrányok), milyenek a betűkötései, erősen vagy gyengén nyomja rá az írószerszámot a papírra, tiszta-e vagy mázolt az írása. A kalligrafált írás például takarhat őszintétlen személyiséget, a száraz, hideg vonalvezetés, a szálkás, különálló betűk önzésről árulkodhatnak. Amikor azt kérdezem, lehet-e következtetni mondjuk a különféle betegségekre a kézírásból, a válasz; előfordul, hogy a keringési betegségeket megmutatják a vonaltorzulások, vagy például egy pajzsmirigy betegségben szenvedő ember írásának ritmusa megváltozik, de maga a kézírás kevés a kór megállapításához. Igen gyakran segíthet például a lelki­betegségek, az önpusztító szándék feltárásában. Grafoterápiá- val a lelki és magatartás-írászavarok jó hatásfokkal orvosolhatók. A garafoterápia lényege: a grafológus által előírt írásgyakorlatok segítségével új mozdulatokat, mozdulatsoro­kat sajátít el a páciens, újra tanulja az írást, tudatosan olyan alakzatokat és írásképeket sajátíttat el vele a szakember, amelyek újraalkotják a személyiségét is, hiszen a lelki állapot és a kézirás között szoros a kapcsolat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom