Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1999-04-22 / 16. szám

Thursday, April 22,1999 Amerikai Magyar Szó 5. Andre de Székely kitüntetése Az ABC amerikai televízió hálózat volt vice-presidentjét, ki jelenleg az ABC Kelet-európai konzultánsa, a Magyar Köztár-' saság Elnöki arany érdemrendjével tüntették ki. Az alkalom, hogy 80 éves születésnapját ünnepelte. Budapesten a Tisza-pa- lotában 110 személyes fogadás volt, melyen Göncz Árpád köz- társasági elnök személyesen adta át, a meteorszerű karriert befutott Mr.Székelynek ezt a legmagasabb kitüntetést, életútja elismeréséért. A felköszöntő után Deseő László nagykövet, és a művészvi­lág nevében Sinkovits Imre köszöntötte fel Mr. Székelyt. Felesége, a gyönyörű norvég Sissel, már tud magyarul. Míg itt éltek New Yorkban, a társaság központjai voltak. Bizony hiányoljuk őket, de reméljük gyakran fognak ellátogatni New Yorkba. N.D. Bemutatóra várva A magyar közvélemény arról értesült, hogy jövőre, az államalapítás ezredik évfordulójának ünnepségsorozata keretében bemutatják New Yorkban a Bánk bánt, Erkel Ferenc operáját. Magyar zeneművel hívják az évforduló ünneplésére az amerikai közönséget. Placido Domingo fogja a főszerepet énekelni. A századok során többféleképpen élték át a magyarságot, és többféleképpen kerestek hozzá művészi kifejezést. A Bánk bán a múlt századi nemesi hazafiságot szólaltatta meg zenében. Úgy látszik, ez a mai kulturális irányítás hivatalos ideológiai vonzalma. Nem a Háry Jánossal, Kodály színpadi mesterművével akar kiállni a nagyvilág elé. Mert Isten ments, hogy a magyar nép szülőföldélményét és történelmi emlékeze­tét ismerje meg Amerika, hogy nemzetként mutatkozzon be a nagyvilágnak az a hazai emberfajta, amely nem volt "a Szentkorona tagja". (Nincs joga hozzá?) A két színpadi zene két különböző világképet és magyarságeszményt képvisel; Kodályé a huszadik század felől idézi és alulnézetből mutatja a történelmi hagyományt. A magyar értékalkotásban a mi századunké a legeurópaibb, és a Nyugat ezt ismeri viszonylag legjobban, éppen azért mert ez a legmélyebben és leghitele­sebben nemzeti. Lehetne arról elmélkedni, hogy a Háry esetleg nem az egyetlen lehetőség, hogy amerikai előadása túlságosan bonyolult feladat lesz. Hátha megfelelne a Fából faragott királyfi Bartók táncjátéka is. Ám ha Kodály daljátékát sikerrel előadták Bécsben és Moszkvában, miért ne sikerülhetne ez New Yorkban is? Magyar énekesek játszhatnák el, nem kellene temérdek pénzt odaadni egy idegen sztárnak, akinek egy egészen más lelki és zenei világ, az olasz opera a természetes közege. (Magyarul fog énekelni? És partnerei? És a kórus? Óriási munkába kerül majd, óriási mértékben növeli a költséget, de hát bővelkedik a mi országunk.... És milyen magyar szöveg- mondás lesz!) Ez az én dilettáns véleményem. De "odafönt" hivatalból jobban tudják Dr_ Bán Ervin Felvehető a repülőtéren, vagy az Ön kényelme érdekében címre szállítjuk. * Elérhető árak, megbízható autók. ■* Bővebb információért hívják Máriát: Tel/Fax: 1-800-599-7507 Az utolsó pihenőhelyen a leendő Körösi Csorna Sándor-csúcs alatt Magyar útirajz egy néptöredék életéről A "világ tetején" 1997 au­gusztus 16-a óta őrzi egy addig érintetlen hegycsúcs Körösi Csorna Sándor nevét, amint azt az ott elhelyezett magyar zászlóra felírták. A Magyar Tudományos Akadé­mia Körösi Csorna Társasá­gának megbízásából indított néprajzkutató expedíció, me­lyet Csáji László Koppány vezetett, s tagjai voltak Hop­pál Mihály néprajzkutató és László Zoltán Csaba barlan­gász, júliustól szeptemberig járta be a magát magarnak nevező, szinte bronzkori élet- körülmények között élő nép­töredék lakóvidékének egy részét a Himalája olyan el­dugott területein, amelynek nagy részén fehér ember nem járt még őelőttük, csak a szélén a protestáns hittérí­tő Watters házaspár és egy sámánkutató. Útjukról könyv kiadását tervezik. Az expedíció Nepál és a kínai fennhatóság alatti Tibet határvidékén, Belső-Magari- ában gyűjtött anyagot a khám-magarokról. A hét törzsből álló magar nép négy törzsének is csupán egy kis része él úgy, ahogy őseik éltek, sámánjaik között, falu­szövetségeikben. Magarok szinte mindenütt laknak a hegyvidéken, azon­ban 95 százalékban olyan, kultúrálisan és etnikailag keverj vidéken, hogy másfelé már elveszítették hagyomá­nyaik és eredeti kultúrájuk döntő részét, átvették a hindu vallást (néhol a láma­izmust), és elűzték sámánjai­kat. Katmanduban egy osztrák­magyar monarchiás étterem­ben, "hamisítatlan" szegedi gulyást és vadast lehet enni. Mindenfelé kábítószerdeale­rek lófrálnak az utcákon, meg árusok Hongkongból, Kínából, Indiából, Koreából származó bóvlival. Magarokkal a Himalájában lépten nyomon találkozni. Adnak-vesznek, csomagot cipelnek, földet művelnek, állataikat legeltetik, katonás- kodnak, ők alkotják a nepáli rendőrség egyik fő erejét - és persze folyamatosan és kö­nyörtelenül felejtenek. Felej­tik, ami a régi, és tanulják, ami az új. Magarokra lelni nem nehéz, a magar az egyik legnagyobb lélekszámú nép errefelé. Identitásuk azonban egyre inkább idomul a nepá­lihoz, a magar szó legtöbb helyen fokozatosan kiürese­dik. A himalájai népek ne­hány töredék csoportja azon­ban őrzi ősi sámánhitét, és elzárt foltokban sok ezer éves kultúrát. Az egyik ilyen elzárt folt Belső-Magaria, a khám-magar nyelvűek lakta területek szíve a Himalája fősodorvonalában. Bölcs sá­mánjaik vannak, és a környe­ző népektől homlokegyenest elütő szokásaik, például a temetkezés területén: a kör­nyező népek szinte kizárólag égetik halottaikat, a magarok földbe temetkeznek, és kop­jafát vagy fejfát állítanak. Már Körösi Csorna Sándor is vágyott eljutni e földre, a- melyről a gurkha hadsereg­ben szolgáló magar harco­soktól hallott. Zord, vad vidéket járt be az expedíció, ahol észak felé haladva egyre gyérebb a la­kosság. Eleddig fehér folt volt ez a világtérképeken s még a hatóságok előtt is. A nem döntő szerepű mezőgaz­daságot ásóbottal és faekével végzik, a tüzet kovával, mo­hával taplóval gyújtják meg és őrzik házanként és csalá­donként. A lét kiteljesedése a faluközösségben való meg­becsülést, módos tagságot jelent a társadalomban, eset­leg hírnevet az utókor ma­garjai közt, többet nem. Nem ismerik a lopást. Bárki bár­hova bemehet a faluban, bármit megfogdoshat, meg­nézhet, még akkor is, ha nincs otthon a házigazda, hiszen fel sem merül bennük az, hogy valamit elvegyenek onnan. Első településük a monda szerint Unám volt: ide érke­zett meg Tadzsi és Türki, a két vadász, a Rotoát, a cso­daszarvast űzve. Az ősi magar rovásírást tulajdonképpen már elfelej­tették, nem használják, a beszűrődő nepáli írás nem alkalmas a magar hangzók lejegyzésére, így a kultúra szóbelisége erősödő tenden­ciát mutat. Egyetlen faluban akadtak a népéhez visszaván­dorolt tanítóra Bognár Antal Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor közvetíti a legfrissebb Magyarországi Képes Híradó-1 angol felirattal a Manhattan Cabel-televízió 34-es csatornáján. ■' r ■i.'.'i --------------— ^ * S5- jj. & Autóbérlés Magyarországon & STAR RENT-A-CAR U.S.A. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom