Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1999-04-01 / 13. szám

8. Amerikai Magyar Szó Thursday, April 1, 1999 Olvad az Antarktisz A Cassini földközelbe kerül Adel ie-pingvinek tanyáznak a Ross-tenger partjának olvadt jégtavánál. Egy emberöltő alatt megöl vadhataz Antarktisz jégtakarójá­nak jó része, mely a világtengerek szintjét akár hat méterrel is emelheti. Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a föld egy újabb, ezúttal egy minijégkorszak felé tart. Először találkoztak politikusok a hatodik kontinensen, hogy felmérjék a közel negyven évvel ezelőtt született Antarktisz- szerződés jövőjét. Az 1959-es szerződést eredetileg 12 ország írta alá, de az aláírók száma mára 43-ra gyarapodott. A közülük 24 ország magas rangú kormányképviselője fogadta meg, hogy megóvja a jégkontinens törékeny egyesúlyát, megakadályozza az élővilágot fenyegető illegális halászatot, a tengerek szennyezését A politikusok három napon át tényfeltáró vizsgálatokat folytattak az amerikai McMurdo kutatási bázison, majd nem hivatalos keretek között összegezték a tapasztalatokat. Első rangú céljuk, hogy kidolgozzák, miként lehetne megóvni a 14 millió négyzetkilométeres-már korántsem érintetlen-földrészt, amelyet nem csak az illegális halászat, a turistaözön fenyeget, hanem újabban az olajkitermelési tervek is. Tudósok elmondták a politikusoknak, hogy a globális felmelegedés, az "üvegházgázok" kibocsátása a 2200 méteres jégtakaró felolvadását okozhatja, s akkor a világtengerek szintje belátható időn belül 6 méterrel emelkedik. A vízszint- növekedés nyomán teljesen megváltozhat az éghajlatot befolyásoló globális tengeráramok iránya és beköszönthet az új, kisebb, helyi jégkorszakok ideje. Kalózkodás az ázsiai tengereken Az ázsiai tengereken a kalózok egyre gyakrabban és egyre erőszakosabb módszerekkel rabolják el a hajókat, és sokszor a járművek egész legénységét is megölik. A Nemzetközi Tengerhajózási Hivatal kalóztámadásokat nyilvántartó Kuala Lumpur-i irodájának vezetője, Noel Choong a napokban elmondta: az újabb esetek abban külön­böznek a korábbi támadásoktól, hogy régebben a kalózok a hajó kirablása után tönkretették hírforgalmi eszközeit, de szabadon engedték a járművet és legénységét, újabban azonban legyilkolják a személyzetet. A köbei székhelyű Masumoto Kisen hajózási társaság Panamában bejegyzett Tenju nevű hajója tavaly szeptember­ben tűnt el a Malaka-szorosban, miközben a szöuli kormány megrendelésére Indonéziából alumíniumöntvényeket szállí­tott Dél-Koreába. A hajó decemberben új névvel és új legénységgel felbukkant Zsangcsiagang kikötőjében, Csiang- szu kelet-kínai tartományban. Mint kiderült, előző legénysé­gét - dél-koreai kapitányát és főgépészét, valamint tizenhárom kínai matrózát - megölték. A hajót lefoglalták a kínai hatóságok, a kalózokat őrizetbe vették, az ügyben nyomozás folyik. A Cassini a NASA eddigi legnagyobb és legbonyolul­tabb bolygóközi űrszondája. Célja, hogy információkat szolgáltasson a Szaturnusz- ról. A gyűrűs bolygóról keve­set tudnak a csillagászok, és igen érdekes lenne több in­formációhoz jutni arról a bonyolult rendszerről, amely­ben több hold és porgyűrű van. A Titán azért is érdek­lődésre tarthat számot, mert a feltételezések szerint az élethez szükséges vegyületek kialakulhattak a felületén, annak ellenére hogy az óriás­hold nagyon hideg. A misszi- ó mintegy 3,5 milliárd dollár­ba fog kerülni. Útját nem egyenes vonalonteszi meg, más bolygók gravitációját felhasz­nálva, - ez a "gravitációs csúzlieffektus" - halad a gyű­rűs bolygó felé, ahova a ter­vek szerint 2004 júliusában ér el. Az új év első hónapjá­ban a Cassini hibát észlelt tájékozódási rendszerében, ezért takarék üzemmódra állt át - adta hírül az ameri­kai űrkutatási hivatal sugár- meghajtássalfoglalkozó labo­ratóriuma. A földi irányító­központ kapcsolatba lépett az űrszondával, amely átállt egy másik programra; szüne­teltet minden olyan tevé­kenységet, amely nem okvet­lenül szükséges. Magyar kutatókat közelről érinti a Cassini-program. Az űrszondán működő magneto- méter és töltésrészecskede­tektor elkészítésében a KFKI Részecske- és Magfizi­kai Kutatóintézetének szak­emberei is részt vettek, ezért kitüntető oklevélben is ré­szesültek a NASA-tól. Név szerint: Szegő Károly, Földy Lajos, Gladkin Irina, Nagy László és Szalai Sándor. A Cassini ismét a földkö­zelbe jön augusztus 18-án. Ekkor az űrszonda 19 kilo­méter másodpercenkénti re­latív sebbességgel haladva mintegy 1154 kilométerre közelíti meg a Földet, hogy bolygónk gravitációs lendítő­erejét kihasználva haladjon tovább kijelölt útján. A leg­közelebbi földközeli pont előtti percekben Camberrá- ból (Ausztrália) húsz perccel később Madridból lesz látha­tó a Cassini. A Cassini űrszonda missziója "A magyar nép védelmében" Péterváry Miklós könyve Kemény kötésben, magyarországi kiadásban: * $ 12.50 (USA és kanadai postázással) Megrendelhető Amerikai Magyar Szó 130 E 16th SL New York, N.Y. 10003 # A teljes bevétel az elcsatolt területeken élő magyar írók, zeneszerzők és színészek javára kerül átutalásra. Manhattanben összeállított, Manhattaniek számára bemutatott Magyar nyelvű TV műsorok: Friss hírek magyarul pénteken d.u. 6-kor az 57-es kábel csatornán Hungarian Magazin Extra szombaton d.e. 10 órakor a 34-es kábel csatornán Szerkesztő, rendező: Bikkál Gyula Járomba fogott szélenergia A washingtoni Worldwatch Institute előzetes becslése szerint 1998-ban 35 százalék­kal több energiát adtak a szelet igába hajtó szélfar­mok, mint az előző évben. Ezzel a 2100 megawattos növekedéssel jelenleg szél­erőművekből világszerte már 9600 megawatt villamos tel­jesítmény áll rendelkezésre. ' Jól mutatja a növekedés di­namizmusát, hogy három év alatt megduplázódott a világ fejlett országaiban a szélerő­művekből származó energia. Gondolat Ha ma éjjel meghalok Hogy fogadjam a halált? Fogadjam el, tagadjam Nem igaz, hogy megtalált Menjek előle messze Szamarába ma este, Vagy Tályára, vagy Pestre A címem ismeretlen Segíts meg Uram Isten Talán még megnem talál A halál. Dennis P. Horváth M.D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom