Amerikai Magyar Szó, 1998. július-december (52. évfolyam, 26-47. szám)

1998-12-10 / 46. szám

Thursday, Dec. 10, 1998 Amerikai Magyar Szó 5. Akiről csillagot neveztek el Simonyi Károly és a fizika kultúrtörténete Amikor 1996-ban a tudomá­nyos újságírók az év tudósává választották Simonyi Károly professzort, jogot szereztek arra, hogy az Androméda-köd egyik csillagát róla nevezzék el. Persze nemcsak a távoli csillag őrzi majd az idén nyolcvankét éves akadémikus nevét, hanem tanítványai egyre bővülő köre. Simonyi Károly alapvető szak­munkáin is (elektrofizika, el­méleti villamosságtan) magyar és külföldi tudósok ezrei nőt­tek fel, ám máig felülmúlhatat­lan munkája," A fizika kultúrtörténete" százezreket vont és von a bűvkörébe. A természettudományos és a humán kultúrának e hatalmas szintézise nemzedékek sorának bizonyította, hogy az emberi­ség gondolkodásában nem lehet éles határvonalakat húzni a különböző diszciplínák közé. Simonyi Károly olyan összefüg­géseket teret fel, olyan gondolkodókat állított reflektorfénybe, amelyekről és akikről a hetvenes-nyolcvanas évek fiatalsága vajmi keveset tudott. Simonyi Károly szegényparaszti családban született 1916-ban Egyházasfalun. Egyszerre szerzett diplomát a budapesti Műegyetemen és a pécsi jogi karon. Bay Zoltán csoportjában kezdte a munkát, részt vett a később világhírűvé vált holdra- dar-kísérletben. 1952-től vezette a Központi Fizikai Kutatóin­tézetet. A legfontosabbnak a szegénységet, a bonyolult dolgok iránti alázatot és a többi emberrel való teljes egyenjogúság elfogadá­sát mondja. Mert mint vallja: "Van, aki szalámit árul, van, aki elméleti villamosságtant. Ezek nem lényeges dolgok. A lényeg az, amiről nem beszélünk, mégis a kultúra végső és legfonto­sabb tartópillére: a tartás és az etika." Osztovits Ágnes Simonyi Károly főműve száz­ezreket von a bűvkörébe Magyarul beszélő belgyógyász Dr. Veronica Zaharia Hematológus - Onkológus New York University Cabrini Downtown Hospital Medical Center Általános kivizsgálás - Vér és vizelet teszt vér és rákbetegek kezelése, - Rák szűrés. Electrocardiogram, - Tüdő vizsgálat ­Rendelő: 237 East 20th Street Suite # 1-H New York, N.Y. 10003 Telefon: (212) 995-0422 Biztosítást elfogadok! Előzetes bejelentés szükséges A szerző 57 versében gondol vissza hazájára: falura, templomra, húvétra, karácsony estre, barátokra, családra - fiatalságára Amerikából. Az ihletet adó Magyaror- szág-i és Arizona-i "idill" harmonikusan lélegzikegyütt a szép sorokban, ami ebből az "első kötetes" verses­könyvből áramlik. Várjuk a folytatást. Megrendelhető szállítással: Kaprinyák Guláné 7104 N. 7th Street Phoenix,Phoenix, AZ 85020 USA címen $ 7.95 beküldésével személyi csekk­en, vagy nemzetközi pénzesutalványon. „ Hangjegyeket , ez számomra a boldogság ’ Ötven éve halt meg Lehár Ferenc Lehár Ferenc a zeneszerző 1870-ben született Komá­romban, élete nagy részét Ausztriában töltötte, de min­dig magyar állampolgár ma­radt. Apja az Osztrák- Ma­gyar Monarchia 50. gyalogez­redének katonakarnagya volt, fia 12 esztendős koráig csak magyarul beszélt, hiszen édesanyja, az Igmándról származó Neubrandt Kriszti­na is csak akkor kezdett el tanulni németül, amikor négyhetes ismeretség után 1869-ben feleségül ment az idősebb Lehár Ferenchez. "Anyám gyakran mesélte - emlékezik vissza az ifjabb Lehár Ferenc -, hogy úgyne­vezett csodagyerek voltam. Otthon maja mindig a zené­ről beszéltek. Négyéves ko­romban el tudtam zongoráz­ni minden dallamhoz a meg­felelő kíséretet. Akkor is tudtam játszani, ha letakar­ták a billntyüket, vagy ha sötét volt a szobában." A család három, majd a kis Emmi születése után négy gyerekkel Komáromból Po­zsonyba, onnan Kolozsvárra, majd Budapestre költözött. Budapestnek 1890-ben mind­össze háromszázhetvenezer lakosa volt, de kezdett fel­nőni ahhoz, hogy Bécs után a Monarchia második fővá­rosa legyen. Már létezett a Liszt Ferenc alapította Zene- akadémia, bár ide a gyer­mekkorú Ferencet, bármi­lyen tehetséges volt is, nem vehették fel. Tizenkét évesen a prágai konzervatóriumba került, és apja kívánságára a hegedű szakra. "A napi 10 krajcár kosztpénz, amit szü­leimtől kaptam, csak részben fedezte szükségleteimet. Megtörtént - mesélte -, hogy egyszer az éhségtől összees­tem az utcán. Szobám egy jegespince fölött volt, télen szinte odafagyott a cipőm talpa a padlóhoz. Ha gyako­rolni akartam a hegedülést, bebújtam az ágyba." Hírnevét egy keringő kapta szárnyra. A császárvárosban telente pompás farsangi bá­lokat rendeztek, s a dúsgaz­dag és különc Metternich Paulina hercegnő - az "ör­döglovas" magyar Sándor Móricz gróf és Metternich Klementina lánya -, hogy a puccos feltűnést biztosítsa, farsangkor különféle elneve­zéseket eszelt ki báljára. Az előző esztendőben "Piros és fehér" volt a jelszó, s min­denki számára még a zene­karnak is k.ötelező volt a piros és fehér öltözék. Ami­kor Lehár Ferencet hívta meg a zenekar élére "Arany és ezüst" lett a jelszó. A höl­gyek arannyal, ezüsttel hím­zett ruhában jelentek meg, a fiatal zeneszerző azzal jeles­kedett, hogy megkomponálta azóta is népszerű Arany és ezüst keringőjét. Az 1904-ben Bécsben be­mutatott A víg özvegy végleg megalapozta világhírét, Három termékeny évtized alatt mintegy harminc ope­rettet, dalművet, operettre- vüt írt. A víg özvegy mellett A mosoly országa, a Cigány­szerelem, a Paganini, A cáre- vics, azóta se került le a szín­házak műroráról. Két világháborút élt át, a kezdeti kudarcok után sike­rektől övezve. Sokat utazott, saját operettbemutatóit is vezényelte, legtöbbször Bécs­ben és Budapesten, de szinte az egész világon. Ötvenedik életévén túl, a nyilvánosság teljes kizárásá­val Bad Ischlben megnősült. Feleségül vette több éve é- lettársát, az elvált asszony Sophia Methet. Amikor Hit­ler bekebelezte Ausztriát, titkosrendőrsége megjelent Bad Ischlben, hogy a nem árja Sophié Lehárt elhurcol ja. Sophie ettől kezdve a szomszédoknál bújt meg. Éppen 75. születésnapján amerikai kommandósok ér­keztek Bad Ischlbe, Lehár fellélegezhetett. Felesége kidobhatta azt a méregfiolát, amelyet az utóbbi években mindig magánál hordott. Amint lehetett mindketten gyógyulni utaztak Zürichbe. Sophie azonban alig néhány hét múlva hirtelen meghalt. Lehár nemcsak öreg volt és keserű, de megtudta, hogy becsi lakása elpusztult, min­den kézirata odaveszett. 1948-ban a zürichi Stadttea- terben még vezényelt a bécsi opera hajdani híres tenoris­tájának, Richard Taubernek emlékére rendezett hangver­senyen, majd nagybetegen özveggyé vált húgával Em­mával visszaköltözött a sze­retett fürdőhelyre Bad Ischl­be. örömmel fogadták dísz­polgárrá választották és róla nevezték el a színházat. 1948 október 24-an örökre elszen- derült. A Traun folyó partján lévő hajdani lakóháza múzeum, ahova összegyűjtötték a világ minden részéből, még Afri­kából is a Lehár-relikviákat, apartitúrákat, szövegkönyve­ket, színlapokat, előadások­ról készült fotókat. A lakó­szobákban halk Lehár-muzsi- ka szól, század eleji hangula­tú a berendezés, a vitrinben porcelánok csecsebecsék, szobrok. Mellettük okleve­lek, kitüntetések, közte a francia becsületrend. A nyi­tott fedelű zomngora tetején Wagner, Verdi, Puccini ope­ráinak zongorakivonatai, eze­ket a maga szórakoztatására, kedvvel játszotta. Potoczky Júlia Hungarian TV Magazine of Queens Adásunk minden héten a QFTV 57 -es csatornán látható, szerdán este 11-12 óráig. Stúdiónk vállalja a magyarországi Vieók átfordítását amerikai szisztémára vagy fordítva. Érdeklődjön: a 718 721-2824 telefonszámon Lehár Ferenc és felesége 1947-ben Zürichben

Next

/
Oldalképek
Tartalom