Amerikai Magyar Szó, 1998. július-december (52. évfolyam, 26-47. szám)

1998-09-24 / 34. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 24, 1998 Ma lenne nyolcvanéves Leonard Bernstein Amerika „első” karmestere Több mint egymillió szudáni él a közvetlen halál árnyékában A gyilkos fegyver neve: éhínség Leonard Bernstein Nyolcvanéves lenne az ameri­kai zenei kultúra zseniális, vib­ráló egyénisége, a zeneszerző, karmester és zongorista Leon­ard Bernstein, aki közéleti em­berként is kivívta a világ ro- konszenvét. Orosz emigráns zsidó szülők gyermekeként a Massachusetts állambeli Lawrence-ban szüle­tett. Bostonban tanult zongorázni, tizenhét évesen került a Har vardra, ahol a zeneszerzés alapjait,a Berkshire Music Cen­terben pedig a karmesteri pálca rejtelmeit ismerhette meg. 1943-ban már a New York-i filharmonikusok dirigense, 1958- és 1969 között pedig vezető karnagya volt. A következő bő harminc esztendő Bernstein diadalmenete volt. Még pályája elején 1948-ban járt először Budapesten. A színpadon és filmen is óriási sikert aratott West Side Story. 1957-ben keletkezett, a műben mint köztudott a Rómeó és Júlia témáját dolgozta fel. 1990-ben a már súlyos beteg Bernstein bejelentette visszavo­nulását és október 14-én a képzeletbeli karmesteri pálcát is végleg letette. Méltó - bár nem egyetlen - elismerése volt életének az 1990. évi komolyzenei Grammy-díj A rendkívül gazdag zenei életutat bejárt Bernstein a világ legrangosabb zenekarait vezényelhette és a New York-i filharmonikusok élén - európai sztárkarmesterek sora után ő volt az első amerikai dirigens. Vezényelte a jeruzsálemi, a londoni, a bécsi, a tel-avivi, a bostoni zenekarokat, de szívesen dolgozott kevésbé ismert együttesekkel is. Magyarul beszélő ügyvédek Büntető és Polgári Magánjogi Általános jogi ügyek Shortell-McSweeney 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Hungarian speaking Lawyers Criminal and Civil Matters Keresse: RoseAnn Schill-t Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. minden szombaton reggel 7:30-kor közvetíti a legfrissebb Magyarországi Képes Híradót angol felirattal a Manhattan Kábel-televízió 34-es csatornáján Két és fél millió szudáni életét fenyegeti az országban pusztító éhínség. Közülük egymillió­kétszázezer ember közvetlenül az éhhalál szélén áll. A tizenöt esztendeje dúló polgárháború és a három éve tartó szárazság könyörtelenül tizedeli a lakosságot A térségben tevékenykedő Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet becslése sze­rint az év eleje óta 50-100 ezer ember halt éhen Szu­dánban. Az éhínség az afri­kai ország déli területeit sújt­ja, azt, amelyet fegyverrel, blokáddal másfél évtizede próbál térdre kényszeríteni a kartúmi kormányzat. Az é- szaki vidékeket ellenőrzése alatt tartó iszlám vezetés 1983 óta visel hadat a déli, döntően keresztény vallású lakosság és a nevében föllé­pő Szudáni Népi Felszabadí­tó Hadsereg nevű gerillaszer­vezet ellen. BAHR GHAZAL ATOR1A Az ENSZ által koordinált segélyszervezetek szerint a jelenlegi mennyiség kétszere­sére, havi 9500 tonna élelmi­szerre lenne ahhoz szükség, hogy az egymillió-kétszázezer ember túljusson a közvetlen életveszélyen. A szudáni é- hinség leküzdésére dolgozó szakemberek 137,6 millió dollárt kértek a kormányok­tól, ez az összeg a jövő ápri­lisig fedezné az élelmiszer­segély költségeit. A kormányerők rendszeres légitámadásokkal ritkítják az ellenség hídfőállásait, a por- tyázó arab fegyveresek pedig elhurcolják, és rabszolgáik­ként tartják fogva a falvak védtelen lakóit. A háború célja a terület- szerzés és az olajkincs fölötti ellenőrzés megteremtése. A stratégiai nyersanyagot a Szudán középső területén fekvő olajmezők rejtik, a harcok kiújulását is a fekete arany iránti éhség magyaráz­za. A kormányerők nem kímé­lik a szenvedőket,fegyverese­ik kórházakat, élelemelosz­tókat is célba vesznek. Az ENSZ illetékes tisztségviselői szerint a nemzetközi segély- szervezetek elleni támadások tavaly óta megduplázódtak. Koszovó már Jugoszlávia létrejöttétől állandó feszült­séggócot képezett, elviselhe­tetlen problémává azonban csak a hatvanas évek közepé­től vált, az 1981-től állandó­sult viták középpontjában pedig a szövetségi alkotmány módosítása, az autonómia politikai tartalmat kapott kérdése állt. A fokozatosan erősödő nagyszerb nacionalizmus ezt a nemzet legégetőbb sorskér­désévé emelte, amelyet jel­zett az 1986-os akadémiai memorandum, majd három év múlva a Milosevics fellé­pése a rigómezei csata 600. évfordulóján. Tegyük hozzá, mindezt kezdetben némiképp táplálta a széles körű auto­nómiával nemegyszer vissza­élő koszovói albánság is. Az alkotmánymódosítási vitákban Szerbia az állami egység jelszavát állította elő­térbe. Ez egyfelől a tartomá­nyoknak a szerb köztársaság­ba való reintegrálását irá­nyozta elő, amelyet a koszo­vói bányászati és a vajdasági agrárpotenciál miatt gazdasá­gi okok is motiváltak. Hosszabb távon Jugoszlávia föderális jellegének erősíté­sét támogatták, nem utolsó­sorban azért, mert Koszovó csak így lett volna Szerbiá­hoz kapcsolható, s az albá­noknak akkor a jugoszláviai minősítés még elfogadható volt. Végül 1989-ben sikerült keresztül erőszakolni a szerb köztársaság egyesítését, az 1974-es Koszovónak és a Vajdaságnak kiterjedt jogo­kat biztosító, autonómiát nyújtó alkotmány revízióját. Ennek során a tartományo­kat formálisan nem szüntet­ték meg, de külügyi, gazda­ságirányítási, belügyi és igaz­ságszolgáltatási jogosítványai­kat minimalizálták vagy meg­vonták. A tartományok saját, az infrastruktúrától a kisebb­ségekig minden területre kiható törvényhozása, a szö­vetségi alkotmánnyal össz­hangban álló, de saját alap­törvénye is a múlté lett. Ma rendezési terveiben a nemzetközi közösség vissza­kanyarodott a Jugoszlávián belüli nagyfokú autonómia tervéhez, amely annyiban megy túl a ’80-as évek végéig élő gyakorlaton, hogy önálló­an rendőrséget is biztosítana a koszovói albánoknak. A hadsereg most is központi lenne, s a köztársaságtól szintén megkülönböztetné, hogy nincs elszakadási joga. A német elképzelések szerint például Koszovó széles körű autonómiát kapna - ezt a Kreml is elfogadná -, ame­lyet nem a jugoszláv szövet­ségi vezetés, hanem az ENSZ Biztonsági Tanács szavatolna. így azt nem szá­molhatnák fel a szerb ható­ságok, mint tették azt a nyolcvanas évek végén. A rendezés első szakaszában Belgrád és Pristina kötele­zettséget vállana a harci cse­lekmények beszüntetésére és a tárgyalások újrafelvételére. A tűzszünetet nemzetközi megfigyelők ellenőriznék, komoly retorziókat helyezve kilátásba a vállalt kötelezett­ségek megsértésének esetére, így a bonni terv nagymérték­ben hasonlít a boszniai ren­dezésről aláírt daytoni meg­állapodásra. A szerbek némi alkudozás és nyomás után talán még elfogadnák ezt a kompro­misszumot, az albánok azon­ban csak függetlenséggel elé­gednének meg. S hogy mi lesz a Vajdaság önrendelke­zésével? Erről most nem esik szó. Magyarországi híreket olvassa az Amerikai Magyar Szóban! A koszovói albánoknak ma már kevés az egykori önállóság Autonómia vagy függetlenség? />. GEORGE GÁBOR KRÁIJK^ Amerikában végzett magyar fogorvos rendelője a magyar negyed szívében a 79-es utca és a 2-es Avenue sarkán található 239 East 79th Street, Suite 1A Komplikált foghúzások Koronák, Hidak * Gyökérkezelések Fogtömések * Protézisek Kozmetikai * Esztétikai kezelések és minden más általános fogászati kezelés Rendelés előzetes bejelentésre - Hívja: MlfJi híl.ii t:l i ^ Minden megfelelő biztosítást elfogadunk! ,1

Next

/
Oldalképek
Tartalom