Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)
1998-04-09 / 14. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 9, 1998 Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára Ahogy az éjszaka felváltja a nappalt, ahogy előbújnak a hónapokkal korábban elrejtőzött színes virágok, úgy váltják egymást szürke hétköznapjaink és emlékezésre indító piros ünnepeink. Az újévi és a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó karneváli örömet, határtalan vigasságot csak rövid hetekre váltja fel a hívő emberek csendes, befelé forduló szakrája, a böjt, hogy a hideg tavaszi szelek újra elhozzák az újjászületés, az élet mámoros misztériumát, a szerelem és termékenység állandó csodáját, melyet a kereszténység, mint egyik legnagyobb ünnepét üli meg. Húsvét. Embereket választanak el kontinensnyi távolságok és évezrednyi időkülönbségek, mégis egyformán vigyáznak emlékeikre,hagyományaikra, megszentelt szokásaikra. A fetisizmusban hívő emberiség minden ünnepkörhöz választ magának tárgyakat, színeket, ételeket. Karácsonyra a fenyő jutott, a zöld, az angyal és a fehér, húsvétra az aranyeső és a barka. Szimbólumok ügyes megfejtőin, bölcs és kitartó néprajztudósokon a sor, hogy mindezeknekértelmet, jelentést adjanak. A világ népei szerencsére vigyáztak őseik értékeire. Hímes tojás Utavesztett-minta Gyímes- középlok-ról A tojás az élettelenből születő élet, így az újjászületés, a termékenység szimbóluma. A világtojás vagy ős tojás jelképe a legkülönbözőbb, egymástól legtávolabb eső mitológiákban domborodik elő a vízből vagy a semmiből: a görögöknél éppúgy, mint a keltáknál, finneknél, Polinéziáiknál, vagy szinte ismeretlen afrikai törzseknél. Kínában a tojást mindennek a kezdeteként tisztelik, egy új- guineai törzs nyelvében a tojás egyben a családot is jelenti. Van, ahol azt hiszik, a világ egy kettévágott tojásból lett, máshol tojásból kelt ki az első istenség. Erdély boldogabb korszakaiban a székely parasztok tojást dobtak az ég felé. mert Tündérország-Er- dély szépe, Tündér Ilona tojta a Napot. A világ köldöke Delphoiban ma is látható, mint hálóval borított féltojás. Az avarok vagy az északi népek tojást tettek az elhunyt mellé a sírba, hogy életre kapjon, az ókori egyiptomiak meg tojásnak hívták azt a legbelső koporsót, amely a múmiát rejtette. A sumérok már 4500 évvel ezelőtt strucctojást helyeztek a királysírba. Üdvözlőlap az 1940-es évekből A nyúl, mint az áldott termékenység szimbóluma kiegészíti a tojást, s már a korai Mária ábrázolásokon is megjelenik. A görögök Aphroditénak áldoztak a termékeny szerelem állatával, a mexikóiak a Holddal, az élterővel hozzák összefüggésbe, mint éjszakai állatot, a bölcs Ambrus püspök változó színeiben a feltámadás jelképét látja. De hogyan élnek a húsvéti szokások ma a világben? Azt gondolnánk, kevésbé, mint karácsonykor, pedig tévedünk, a világ civilizáltabb nyugati felén, de legfőképpen az angolszász államokban még "húsvétfát" is állítanak a böjti napokat követően. A tavaszi cserjék ágait vázába állítják, azokat pedig apró festett tojásokkal, apró díszekkel ékesítik, akárcsak a fenyőt adventkor. Angliában még ma is sok helyen járnak a fiatalok házról házra húsvét előestéjén, álarcban, feketére festett arccal, szalagokkal díszített ruhában. Más szigetországi vidékeken tojáskoccintáson mérik össze erejüket és szerencséjüket a népek, persze akié ép marad, az nyer, csak a tojás veszít, mert megeszik. Írországban vasárnap sza- lonnás tojást szolgálnak fel, melyet előző este készítettek, s csak a kakas jelzése után fogyasztható. Kivéve a nagypénteken tojt tojást, mert azt egy évig tárolják. A skandináv országokban, de legfőképpen Izland szigetén, a húsve igazi fesztivál, hiszen ott a nosszú. sötét tél után a nyár első Livatalos napja, s a hiedelem szerint a Nap örömében néhány másodpercre táncra is perdül az égen. S minthogy a halak lassabban ébrednek vízi álmukból, ^állítólag kézzel is foghatók, az ügyes horgászok asztalára kerülnek ünnepi ételként. Ausztriában a húsEgyes tartományokban a fiatal lányok üres tojáshéjat helyeznek a küszöbre, s amelyik férfi elsőként lép rá húsvét napján, annak foglalkozása lesz a jövendőbeli hivatása is. Magyarországon tojást festenek, tormát reszelnek, sonkát főznek, locsolkodnak. S közben vigyáznak hagyományaikra, megszentelt szokásaikra. Tényleg vigyáznak? A húsvéti népszokások leg- kedvesebbikc-a jaiiyoi asszonyok megöntözése. A szokásnak ősi termékenységvarázsló, tisztító hatást tulajdonítanak. A víz a természethez közel álló ember számára mindig is a legfontosabb az élethez nélkülözhetetlen elem volt. Sok vidéken a locsolást Jézus feltámadásával hozzák kapcslatban. A Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat állítólag vízzel öntötték le és ennek emléke él a húsvéti locsolkodásban A locsolóverseknek számtalan változata ismert. Az idei húsvétra álljon itt egy pár kedves sor: "Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára, Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra, Rózsavíztől szép és ügyes leszel, Ugye kislány a zsebembe piros tojást teszel." vétkor házasságot kötő ifjú pár tojástáncot jár, s ha a tojások épek maradnak, biztosított a hosszú, boldog frigy. Thüringiában a mai napig gólyával ékesített tojást ajándékoznak a szülők a keresztgyermeküknek. Baden tartományban nagypénteken tojással kedveskednek egymásnak tanárok és diákok. Húsvét Isten egyetlen gyermekét Jézust adta a földnek, hogy megmentse az embereket. Kiömlő drága vérével megváltotta az emberiséget a kárhozattól, és az örök haláltól. Kereszt vállát nyomta tövis szorította fejét megvérezte sebes lett a teste eme.lt fővel ment, a csőcselék követte Isten segítette Ez volt küldetése. aki ottan állott nagyon megrázkódott siratta a Krisztust ki keresztfán függött Legyen az Ő neve: Istentől megáldott tiszta volt a lelke felszállott felhőkbe. *Lz az ünnep, szent nékünk. Minden évben megünnepeljük és imánkba foglaljuk az ő nevét, ki érettünk feláldozta szent életét Ferencz Amália
