Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)

1998-04-09 / 14. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 9, 1998 Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára Ahogy az éjszaka felváltja a nappalt, ahogy előbújnak a hónapokkal korábban elrej­tőzött színes virágok, úgy váltják egymást szürke hét­köznapjaink és emlékezésre indító piros ünnepeink. Az újévi és a vízkereszttől ham­vazószerdáig tartó karneváli örömet, határtalan vigasságot csak rövid hetekre váltja fel a hívő emberek csendes, be­felé forduló szakrája, a böjt, hogy a hideg tavaszi szelek újra elhozzák az újjászületés, az élet mámoros misztériu­mát, a szerelem és termé­kenység állandó csodáját, melyet a kereszténység, mint egyik legnagyobb ünnepét üli meg. Húsvét. Embereket válasz­tanak el kontinensnyi távol­ságok és évezrednyi időkü­lönbségek, mégis egyformán vigyáznak emlékeikre,hagyo­mányaikra, megszentelt szo­kásaikra. A fetisizmusban hívő emberiség minden ün­nepkörhöz választ magának tárgyakat, színeket, ételeket. Karácsonyra a fenyő jutott, a zöld, az angyal és a fehér, húsvétra az aranyeső és a barka. Szimbólumok ügyes megfejtőin, bölcs és kitartó néprajztudósokon a sor, hogy mindezeknekértelmet, jelen­tést adjanak. A világ népei szerencsére vigyáztak őseik értékeire. Hímes tojás Utavesztett-minta Gyímes- középlok-ról A tojás az élettelenből szü­lető élet, így az újjászületés, a termékenység szimbóluma. A világtojás vagy ős tojás jel­képe a legkülönbözőbb, egy­mástól legtávolabb eső mito­lógiákban domborodik elő a vízből vagy a semmiből: a görögöknél éppúgy, mint a keltáknál, finneknél, Poliné­ziáiknál, vagy szinte ismeret­len afrikai törzseknél. Kíná­ban a tojást mindennek a kezdeteként tisztelik, egy új- guineai törzs nyelvében a tojás egyben a családot is jelenti. Van, ahol azt hiszik, a világ egy kettévágott tojásból lett, máshol tojásból kelt ki az első istenség. Erdély boldo­gabb korszakaiban a székely parasztok tojást dobtak az ég felé. mert Tündérország-Er- dély szépe, Tündér Ilona tojta a Napot. A világ köldö­ke Delphoiban ma is látható, mint hálóval borított féltojás. Az avarok vagy az északi népek tojást tettek az el­hunyt mellé a sírba, hogy életre kapjon, az ókori egyip­tomiak meg tojásnak hívták azt a legbelső koporsót, amely a múmiát rejtette. A sumérok már 4500 évvel eze­lőtt strucctojást helyeztek a királysírba. Üdvözlőlap az 1940-es évekből A nyúl, mint az áldott ter­mékenység szimbóluma kie­gészíti a tojást, s már a korai Mária ábrázolásokon is meg­jelenik. A görögök Aphrodi­ténak áldoztak a termékeny szerelem állatával, a mexikó­iak a Holddal, az élterővel hozzák összefüggésbe, mint éjszakai állatot, a bölcs Ambrus püspök változó szí­neiben a feltámadás jelképét látja. De hogyan élnek a húsvéti szokások ma a világben? Azt gondolnánk, kevésbé, mint karácsonykor, pedig téve­dünk, a világ civilizáltabb nyugati felén, de legfőkép­pen az angolszász államok­ban még "húsvétfát" is állíta­nak a böjti napokat köve­tően. A tavaszi cserjék ágait vázába állítják, azokat pedig apró festett tojásokkal, apró díszekkel ékesítik, akárcsak a fenyőt adventkor. Angliában még ma is sok helyen járnak a fiatalok ház­ról házra húsvét előestéjén, álarcban, feketére festett arccal, szalagokkal díszített ruhában. Más szigetországi vidékeken tojáskoccintáson mérik össze erejüket és sze­rencséjüket a népek, persze akié ép marad, az nyer, csak a tojás veszít, mert megeszik. Írországban vasárnap sza- lonnás tojást szolgálnak fel, melyet előző este készítettek, s csak a kakas jelzése után fogyasztható. Kivéve a nagy­pénteken tojt tojást, mert azt egy évig tárolják. A skandináv országokban, de legfőképpen Izland szige­tén, a húsve igazi fesztivál, hiszen ott a nosszú. sötét tél után a nyár első Livatalos napja, s a hiedelem szerint a Nap örömében néhány má­sodpercre táncra is perdül az égen. S minthogy a halak lassabban ébrednek vízi ál­mukból, ^állítólag kézzel is foghatók, az ügyes horgászok asztalára kerülnek ünnepi ételként. Ausztriában a hús­Egyes tartományokban a fia­tal lányok üres tojáshéjat helyeznek a küszöbre, s ame­lyik férfi elsőként lép rá hús­vét napján, annak foglalkozá­sa lesz a jövendőbeli hivatása is. Magyarországon tojást fes­tenek, tormát reszelnek, son­kát főznek, locsolkodnak. S közben vigyáznak hagyomá­nyaikra, megszentelt szokása­ikra. Tényleg vigyáznak? A húsvéti népszokások leg- kedvesebbikc-a jaiiyoi asszo­nyok megöntözése. A szokás­nak ősi termékenységvarázs­ló, tisztító hatást tulajdoníta­nak. A víz a természethez közel álló ember számára mindig is a legfontosabb az élethez nélkülözhetetlen elem volt. Sok vidéken a lo­csolást Jézus feltámadásával hozzák kapcslatban. A Jézus sírját őrző katonák a feltá­madás hírét vivő asszonyokat állítólag vízzel öntötték le és ennek emléke él a húsvéti locsolkodásban A locsolóver­seknek számtalan változata ismert. Az idei húsvétra áll­jon itt egy pár kedves sor: "Kinyílt az ibolya húsvét haj­nalára, Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra, Rózsavíztől szép és ügyes leszel, Ugye kislány a zsebembe piros tojást teszel." vétkor házasságot kötő ifjú pár tojástáncot jár, s ha a tojások épek maradnak, biz­tosított a hosszú, boldog frigy. Thüringiában a mai napig gólyával ékesített to­jást ajándékoznak a szülők a keresztgyermeküknek. Baden tartományban nagypénteken tojással kedveskednek egy­másnak tanárok és diákok. Húsvét Isten egyetlen gyermekét Jézust adta a földnek, hogy megmentse az embereket. Kiömlő drága vérével megváltotta az emberiséget a kárhozattól, és az örök haláltól. Kereszt vállát nyomta tövis szorította fejét megvérezte sebes lett a teste eme.lt fővel ment, a csőcselék követte Isten segítette Ez volt küldetése. aki ottan állott nagyon megrázkódott siratta a Krisztust ki keresztfán függött Legyen az Ő neve: Istentől megáldott tiszta volt a lelke felszállott felhőkbe. *Lz az ünnep, szent nékünk. Minden évben megünnepeljük és imánkba foglaljuk az ő nevét, ki érettünk feláldozta szent életét Ferencz Amália

Next

/
Oldalképek
Tartalom