Amerikai Magyar Szó, 1997. július-december (51. évfolyam, 26-47. szám)

1997-12-11 / 46. szám

Thursday, Dec. 11, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Informatikai szaknyelv és nyelvművelés Érdeklődéssel olvasom Fagyai Zsuzsa nyelvművelő írásait. Nemcsak személyes és újságírói érdeklődéssel, szakmai érdeklődéssel is: nyelvész vagyok, tagja az Anyanyelvápolók Szövetségének - és az Édes Anyanyelvűnk nyelvművelő folyóirat gyakran jelentkező szerzője. Napjaink egyik izgalmas nyelvművelési kérdése az informati * ka szaknyelvének magyarítása. Tudunk-e a legnagyobbrészt angolul keletkezett szakszavaknak, szakkifejezéseknek magyar megfelelőt találni? Ha nem, a magyar nyelv nem lesz verseny- képes a 21. században. A Magyar Tudományos Akadémia konferenciát rendezett "A magyar nyelv jelene és jövője" címmel június 30-án, mintegy tudományos évadzárásként. Természetes, hogy a számítástechnika, az informatika anyanyelvi vonatkozásai is szóba kerültek. A dátum jelzi: nagyjából ugyanabban az időben, amikor Fagyai Zsuzsa az informatika magyar nyelvéről írt az Amerikai Magyar Szóban. Nagy kérdés: lehet-e nyelvműveléssel követni az informatika fejlődését, hiszen ez a fejlődés óriási iramú, napról napra jelentkezik az új és a még újabb. Az egyik előadó ismertette a konferencián egy hamburgi kutató munkásságát, amely feltárta, hogy hét nyugati nyelv mekkora arányban talált saját szavakat az angol leleményű informatikai szakszavak helyette­sítésére. Eszerint: a franciák vezetnek nyolcvan százalékkal, a németek kerültek a sor végére, az ő teljesítményük csak ötven százalék. A hamburgi tudós ezt a német nemzeti tudat érthető, történelmi okú bizonytalanságával magyarázta. A német világtól keletre nem terjedt ki a vizsgálat. Kár pedig. Mind az orosz, mind a kisebb nyelvek vizsgálata tanulságos lehetett volna. Számunkra még sajnálatosabb - bár érthető -, hogy a magyarra vonatkozóan ilyen felmérés nincs. Ebben a tekintetben (értve: nyelvészeti szempontból) optimis­ta vagyok. Korábban sikerült magyarítani az akkor két legnemzetközibb szakszókészletet, a matematikáét, és a sportét - miért ne sikerülne ugyanaz az informatikában? Az említett konferencia résztvevői is úgy vélték, hogy nehéz, de sikerülhet. Vannak már jelentős eredmények. A többi a társadalom fogadóképességétől függ: "Where is a will there is a way". Ha azonban a nyelvészet eredményeit a nyelvközösség - szakemberek és hétköznapi beszélők - nem használják fel, anyanyelvűnk kiesik az informatikára épülő 21. század sodrásából, "fellahnyelv" lesz belőle. Fagyai Zsuzsának kívánom, hogy a lap hasábjain szorgalma­san és sikerrel folytathassa nyelvművelő munkáját. Dr. Bán Ervin Déryné Széppataki Róza emlékezete CHICAGO - BUDAPEST - CHICAGO $460.­Budapest - Chicago - Budapest $499.­Chicago - Bukarest - Chicago $599.­Chicago - BÉCS - Chicago $450.­Egyírányú és egyéves jegyek is kaphatók Hitelkártyára is válthat jegyet! Útlevél és vízumfénykép. Pénzküldés! Magyarországról FORINTBAN is befizethető kiutalások és egzotikus túrák az USA-n belül teljes utaztatás, az összes behirdetett túrák árusítása Fordítás - Okmányhitelesítés SEBŐK UTAZÁSI IRODA Tel: (773)477-1484 Fax: (773)477-2698 1-800-788-4718 (az USA-n belül kivéve IL. államot E-Mail: framo@interacces.com 561 W. Diversey Pkwy, Chicago, IL.60614 Mózsi Ferenc és Ágnes, Kovács Réka, Szilágyi Ágnes J. MAGYAR KÖNYVESBOLT Kérje katalógusunkat Tel: (773)477-1485 A Vasárnapi Újság 1872 októberében írja: "Déryné Széppataki Rozália, a szín­művészet régi gárdájának tagja, Miskolcon meghalt. Déryné a múlt század utolsó tizedében született Jászbe­rényben. Pesten 1809-ben a Hacker-féle teremben, majd 1823-ban, midőn Borsod megye hazafisága létrehozta a miskolci színházat, Miskol­con ragadta magával a kö­zönséget művészetével. Az elhunyt művésznő Pesten végezte be a művészi pályá­ját, de néhány év előtt fel­lépett, utoljára Miskolcon is.". A gyászhír utáni mélta­tás pesti újságban nem jelent meg. Nekrológot Lévay Jó­zsef költő, akkor Borsod megye főjegyzője írt a Bor- sod-Miskolci Értesítőben, ismertetve a művésznő pályá­ját és méltatva művészetét.. (Ő személyesen ismerte Dé­rynét, még látta színpadon is). Színészi pályáját 1847-ben, a Nemzeti Színházban fejez­te be Déryné Széppataki Róza. Férje, aki uradalmi tiszttartó volt, már régebben hívta haza, s ekkor harminc­két évi különélés után Déry­né eleget tett férje hívásá­nak. Előbb Tarcalon majd Diósgyőrött éltek együtt, ahol Déry 1862-ben meghalt. Ezután Déryné Miskolcra költözött testvérhúgához, Kilényi Dávidné Széppataki Johannához, aki már koráb­ban megözvegyült. Igen szű­kös anyagi viszonyok között éltek, idős korukkal járó be­tegségek is kínozták őket. Déryné fél szemére már szinte semmit sem látott, nyaka duzzadt volt, és gör- nyedten járt. Ilyen körülmé­nyek között érkezett Mis­kolcra Egressy Ákos, a szín- társulatával. Ákos keresztfia volt Dérynének, és felkérte, hogy valamelyik darabban vállaljon szerepet. Erről Dé­ryné hallani sem akart, hu­szonkét éve nem volt színpa­don, alig látott, és nehezen járt. Hosszas rábeszélés után Déryné végre elfogadta az ajánlatot. Kiválasztották A keresztes vitézek című ro­mantikus drámát, s abban az apácafőnöknő szerepét, ame­lyet szinte végig ülve lehet játszani. A szerephez Egressy olyan ruhát készíttetett ke­resztanyjának, amelyet majd utcára is felvehet. Néhány próba után az előadást 1869. március 20-ra tűzték ki. A plakátokon nagy betűkkel szerepelt Déryné neve, ezzel is felkeltve a közönség ér­deklődését. Déryné otthon öltözött színpadi ru­hájába, és Egressy Ákos kí­Telepy Károly festménye Dérynéről ma már csak fényképek révén ismert séretében kocsin ment a színházba. Színpadra lépésé­ről Egressy is megemlékezett írásaiban, de ott elsősorban a saját érdemeit emelte ki. Azt írta, hogy keresztanyját ölben vitte a színpadra az ott előkészített karosszékhez. A hiteles történetet Lévay Jó­zsef írta le: amikor Egressy felajánlotta a színre lépő Dérynének a segítségét, Dé­ryné a színfalak mögé tá­masztotta botját és így szólt: "Majd csak magam!" A 76 éves művésznő kiegyenese­dett, arcáról eltűntek a rán­cok, szeme csillogott, határo­zott léptekkel tartott a ka­rosszékhez, amely szerepe szerint is megillette. Az előa­dás egyik jelenetében még futott is. Az előadást Egressy Ákos rendezte, és ő játszotta az egyik főszerepet. A sok- szereplős darabban színpa­don volt az egész társulat. Az előadás másnapján Eg­ressy Ákos vitte el kereszt­anyjának a visszautasíthatat- lan fellépti díjat, ami bizony jól jött a szűkösen élő szí­nésznőnek. Egervári Ödön budapesti könyvtáros is tudo­mást szerzett Déryné sanyarú helyzetéről, és kieszközölte a Nemzeti Színháznál, hogy a Radnótfáy segélyalapból évi 120 forintot küldjenek Déry­nének. Déryné hálából Eger­vári közbenjárásáért és a könyvtáros kérésére hozzá­kezdett emlékezéseinek meg­írásához. Nagyszerű memó­riával, sok humorral és egy­kori pályatársai iránti jóindu­lattal, sőt dicsérettel rótta a sorokat, s amint egy-egy résszel elkészült, postán küldte Egervárinak Pestre, egy-egy levél kíséretében. Örök nyughelye a Szent Anna, vagy köznyelven a Nagyleány temetőben van. Sírja fölé később a miskol­ciak kezdeményezésére és a nemzeti kegyelet jóvoltából márvány síremléket emeltek, diósgyőri és miskolci lakóhá­zát emléktáblával jelölték meg. Cenner Mihály Vissza a hazába! Dr. Tarján Gábor néprajzkutató december 1-i előadásán megismerhettük a történelmi hátterét Baranyának, Dráva háromszögnek, Szlavóniának és a több évszázad óta ott lakó magyarok eredetét, szokásait, dalait,öltözködését, vallásossá­gát, kemény életét, hazaszeretetét. Vagy 800 év óta. Budapesttől 250 km-re élnek egy horvátok. szlávok által körülzárt szigeten, tele hazaszeretettel. Az előadást egy filmvetítés követte, amely dokumentálta azt a tragédiát, azt a drámai élet-halál harcot, amelyen az ezen a tájon élő magyarok az elmúlt 7 évben keresztül mentek. Kórógy falut a szerbek a föld színéig lerombolták. Miért? Erre senki nem tud választ adni. Kórógy volt lakosai vissza akarná nak térni a lerombolt falujukba, ehhez kérik a világ magyarsá­gának segítségét. A daytoni egyezmény segítséget ígért a kiüldözötteknek, de az egyezményt felrúgva a szerbek megakadályozták a visszaté­rést, mert falujukba szerbeket telepítettek be. A Magyar Embei Jogok Alapítványa elfogad minden pénzügy támogatást a baranyai és szlavóniai magyarok mielőbbi visszatéréséhez. Címük: P.O.Box 3. New York, N.Y. 10028 telefon: 212-289- 5488 A Hungarian Magazin Extra TV műsor rövidesen speciális adásában készül lehozni a Duna TV'Sikoly a Kórógyért" cím dokumentum filmjét. Okvetlen nézzék meg! Bikkal Gyula Az Egészégügyi Világszervezet jelentése szerint a jöv< század első két évtizedében a fejlődő országokat legjobbar sújtó betegség várhatóan az idegbetegség lesz. a halálesete) leggyakrabban közlekedési baleset miatt következnek be, ez> követi a ma is élen járó szívkoszorúér-betegségek. SaSSr7 WMsilld ► Rendelje meg INGYENES áljegyzékünket! Regények-Knmik-Szakácskönyv-Történelcm, Klasszikus és Népzene, Nóta, Videó stb BLUE DANUBE Gifts - 217 East 86. Street, Suite 244 New York, NY. 10028 Tel. és fax (212) 794-7099 (Postacím, asm Silsthslysés) Hétfő 11-5.30 Kcdd-Péntck 9.30-5.30 Szombat 9-2 Iinternet: http://www.hun9ary.com/blua-danub0 (jjl— — ------- ---------" '* .—-10)

Next

/
Oldalképek
Tartalom